Ötezer éves vízműrendszer nyomaira bukkantak Kínában
2016. március 16. 12:19 MTI
Ötezer éves vízműrendszert, ősi gátakat, víztározókat fedeztek fel Kelet-Kínában. Az eddig megtalált hasonló létesítmények közül ez a legrégebbi az országban. A magas gátak a több mint 800 milliméteres csapadékkal járó esőzések ellen nyújthattak védelmet, míg az alacsonyabbak akár az 1900 milliméteres eső vizét is "megfoghatták"
Korábban
Csöcsiang tartomány jelenlegi székhelyének, Hangcsounak a külvárosában tizenegy védőgátat találtak, amelyek a történészek szerint egyszerre szolgálhatták az árvízvédelmet, a közlekedést és az öntözést. A gátrendszer elemeit a 4500-5300 évvel ezelőtti, ősi Liangcsu város szomszédságában azonosították; magának a városnak a nyomaira először 2007-ben találtak rá, miután a helyszínen cserépedények darabjai kerültek elő.
Az első három gátat 2015 júliusa és 2016 januárja között tárták fel. Ezek építőanyagainak (szén és bambusz) szénizotópos vizsgálati eredményéből következtettek arra, hogy a gátak 4700-5100 évesek lehetnek. A hegyek mentén emelt magasabb és az ezekkel kapcsolatban álló alacsonyabb gátak három víztározót alkothattak. Egyikük területe 9,4 négyzetkilométer lehetett, ami körülbelül másfélszerese a világhírű hangcsoui Nyugati-tóénak. A benne tárolt vízmennyiség az e tóban találhatónak a négyszeresét tehette ki.
A magas gátak a több mint 800 milliméteres csapadékkal járó esőzések ellen nyújthattak védelmet, míg az alacsonyabbak akár az 1900 milliméteres eső vizét is "megfoghatták" - számolt be a Hszinhua hírügynökségnek Liu Csian-kuo, aki a Kínai Társadalomtudományi Akadémia részéről a földrajzi információs rendszer (GIS) tanulmányozását végezte. A térinformatikával foglalkozó szakértő megjegyezte, feltételezhető, hogy "őseink" a nagy esőzésekkel kísért tájfunok elleni védekezéshez építették a gátakat. Ezzel együtt egy közelmúltbéli kutatói bejáráson, ahol a bukógátak és árkok további keresését is szorgalmazták a résztvevők, az is elhangzott, a tározók vize nagy valószínűséggel a rizsföldek elárasztását is szolgálhatta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.