ŐskorŐskor RSS

Végre hazatérhetett Mungo Man, a legrégebbi ismert ausztráliai ember

Végre hazatérhetett Mungo Man, a legrégebbi ismert ausztráliai ember

Visszakerültek a legrégebbi ismert ausztrál ember, a mintegy 42 ezer éve élt Mungo Man maradványai pénteken eredeti „otthonába”, Új-Dél-Walesbe, ahol törzsi rítusokkal ünnepelték a hazatérést - írja a BBC.com. Tovább

Egy évezreddel korábban házasíthatták a kutyát, mint eddig gondoltuk

Egy évezreddel korábban házasíthatták a kutyát, mint eddig gondoltuk

Feltevések szerint a legkorábbi kutyaábrázolásra bukkantak régészek Szaúd-Arábia északnyugati részén, az Arab-sivatag két régészeti lelőhelyén talált rajzok legalább nyolcezer évesek lehetnek. Tovább

Feltárulnak a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatai

Feltárulnak a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatai

Az őskori európai populációk, az őslakos vadászok-gyűjtögetők és a később érkező első földművesek közötti lokális keveredéseket, genetikai interakciókat tárja fel a Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK... Tovább

Még nincs magyarázat a Németországban talált tízmillió éves fogak rejtélyére

Még nincs magyarázat a Németországban talált tízmillió éves fogak rejtélyére

Titokzatos, emberszabású majmoktól származó 9,7 millió éves fogakat találtak a Rajna egykori medrének területén Rajna-vidék-Pfalz tartományban. A rajnai fogak nem hasonlítanak egyetlen Európában vagy Ázsiában talált lelethez sem.

A barlang természetes állapota lehet szükséges Lascaux őskori festményeinek megóvásához

A barlang természetes állapota lehet szükséges Lascaux őskori festményeinek megóvásához

A lascaux-i őskori barlangfestmények túl sokat szenvedtek az emberi beavatkozás miatt: vissza kell adni a természetnek a jogait a híres őstörténeti helyszín körül – vélik francia tudósok. 

Fásultság, skizofrénia és dohányzás – mit „köszönhetünk” a bennünk élő neandervölgyinek?

Fásultság, skizofrénia és dohányzás – mit „köszönhetünk” a bennünk élő neandervölgyinek?

Neandervölgyi ősök hagyatékát találták ma élő emberek DNS-ében és megállapították, hogy ez az örökség befolyásolhatja a napfényhez köthető jellegzetességeket, mint a hangulatot vagy az alvási mintát. Az ősi DNS kapcsolatba hozható az étkezési zavarokkal, az ízületi gyulladással és a skizofréniával.

Őseink már több mint 30 ezer éve is kerülték a vérfertőzést

Őseink már több mint 30 ezer éve is kerülték a vérfertőzést

Már bő 30 ezer éve is szándékosan kerülte a vérfertőzést az európai modern ősember. Mivel egyes csoportjai alig több mint két tucat emberből álltak, a belterjesség megakadályozása érdekében intenzíven ápolták a kapcsolatot más családokkal - írja a Science című tudományos lap.

Legfrissebb
Legolvasottabb
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma