Nem éppen a tervek szerint sült el 1902-ben a „nagy hanoi patkánymészárlás”

2017. június 9. 10:57

A Francia-Indokínába 1897-ben megérkező, negyvenes éveiben járó francia ex-miniszter, Paul Doumer az új század elején egy nehéznek ígérkező feladatot kapott. Miután a férfi lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről, mivel az általa bevezetni kívánt új jövedelemadó terve meghiúsult, kinevezték a többek között a mai Vietnamot is megában foglaló Francia-Indokína főkormányzójává, ahol belefogott a csatornarendszer korszerűsítésébe. Munkájában azonban váratlan nehézségek akadályozták. 

Hanoi a századfordulón
Hanoi a századfordulón

Váratlan vendégek a villákban

Doumer terve az volt, hogy modern infrastrukturális fejlesztéseket visz véghez Indokínában, főként a fővárosban, Hanoiban. A századfordulón egy tipikus gyarmati tisztviselő Hanoiban egy széles, fákkal övezett sugárúton lakott egy jelentős méretű, európai kényelemi berendezésekkel, többek között vécével felszerelt villában. Doumer úgy vélte, mi más is lehetne a fejlődés szimbóluma, mint a város franciák lakta részén kialakítandó hatalmas, valamint a szegényebb negyedekben megépítendő szerényebb méretű csatornahálózat. 

Amikor azonban Doumer vezetésével lefektettek közel 15 kilométernyi csatornát, szándékolatlanul is kiváló rejtekhelyet biztosítottak a patkányok számára, akik a hideg és sötét járatokban végre menedéket találtak a rájuk leselkedő veszélyek elől. Ha pedig megéheztek, a csatornahálózat révén könnyedén belopózhattak akár a legelegánsabb ingatlanokba is. Hanoi előkelő, franciák lakta részén a rágcsálók túlszaporodtak, és már a felszínen is egyre többet randalíroztak. 

Paul Doumer

Ha pedig ez még nem lett volna elég, felütötte a fejét a bubópestis, így muszáj volt orvosolni a helyzetet. A döntéshozók megoldása a következő volt: vietnami „patkányvadászokat” fogadtak fel, akik lementek a csatornába a rágcsálók elpusztítása érdekében. Minden egyes halott patkányért meghatározott összeget kaptak.

1902 áprilisának utolsó hetében máris 7985 patkányt öltek meg, és ez még csak a kezdet volt. A patkányvadászok májusra már annyira belejöttek, hogy napi 4 ezer rágcsálót szedtek le. A hónap végére már egészen kiugró számokat produkáltak: csak május 30-án például 15041 patkányt öltek meg. Júniusban a napi adag már meghaladta a 10 ezret, június 21-én pedig 20112 patkánnyal elérték a csúcsot.

Sajnos nem tudjuk pontosan, milyen módszer alkalmaztak a patkányok megölésekor – ezt az információt nem őrizték meg a források. Magáról a patkányvadászatról is csak azért tudunk, mert amikor Michael Vann történész a francia gyarmatbirodalom történetét kutatta, ráakadt egy „Állatok elpusztítása: patkányok” címet viselő dokumentumgyűjteményre. Elsőre csak néhány egymásra hányt papírt talált, amelyek a megölt patkányok számáról tudósítottak, a kutató azonban úgy döntött, utánajár a történetnek.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Paul DoumerHanoi utcakép a 20. század elejérőlHanoi térképe 1925-ből

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma