Mit adott a magyaroknak Mária Terézia?

2017. szeptember 29. 10:36

2017. szeptember 28-án került sor a Nemzeti Múzeum dísztermében a Mária Terézia, a magyarok királynője című konferenciára. A rendezvény szervezői – a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Habsburg Történeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum – különféle témájú előadásokkal emlékeztek meg a néhai királynő születésének 300. évfordulójáról.

Mária Terézia

A királynő és Magyarország

A konferenciát megnyitó Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy az évfordulóról szinte az egész közép-európai régióban megemlékeznek, hiszen a budapesti előadások mellett, Szlovákiában egy kiállítással, míg Triesztben szoborállítással tisztelegtek Mária Terézia emléke előtt, Ausztriában pedig ugyancsak nagyszabású programsorozat zajlik egy emlékév keretében.

Mária Terézia a Szent Koronával

Poór János előadásában megismerkedhettünk egy olyan dokumentummal, amely nélkül Mária Terézia sosem kerülhetett volna trónra, és amely fontos alapját képezte a másfél évszázaddal későbbi kiegyezésnek is. A magyar történeti emlékezetben leginkább egy örökösödési törvényként élő Pragmatica Sanctio valójában egy 1703-ban megkötött megállapodásra nyúlik vissza, amikor I. Lipót magyar király és német-római császár megegyezett fiaival – a későbbi I. Józseffel, illetve III. Károllyal – arról, hogy a spanyol Habsburgok férfiágának kihalásával megüresedett hatalmas spanyol világbirodalom trónjára Károlyt fogják ültetni. A megállapodásra azért volt szükség, mert a korabeli nagyhatalmak semmiképpen nem járultak volna hozzá, hogy a két Habsburg-birodalom egy kézben egyesüljön. Ezzel párhuzamosan azonban egy titkos megállapodást is kötöttek, amely kimondta, hogy a két trón ettől fogva férfiágon öröklődik tovább, míg ha valamelyik kihalna, úgy a másik ág örökölhet mindent, sőt, ha mindkét férfiág kihalna – ami rövid időn belül meg is történt – egyetlen női ágra száll tovább a Habsburgok valamennyi koronája.

Bár a Spanyol Királyság végül kicsúszott az osztrák Habsburgok kezéből, az 1711-ben császárrá és királlyá koronázott III. Károly szívós diplomáciai munkával végül külföldön és belföldön egyaránt elismertette az 1703-as titkos megállapodást és ezzel lányának, az 1717-ben világrajött Mária Teréziának az örökösödését. Poór felhívta a figyelmet arra is, hogy a királynő örökösödési jogának és így a Pragmatica Sanctiónak igazán nagy nemzetküzi súlyt az kölcsönzött, hogy a Habsburgok Duna-menti birodalmának felét kitevő Magyar Királyság rendjei 1740-ben egy emberként álltak ki mellette, ami többek között hatással volt arra is, hogy a Nagy-Britannia, majd Hollandia az osztrákok oldalán lépett be a Mária Terézia trónját fenyegető osztrák örökösödési háborúba.

A magyar rendek „életüket és vérüket” ajánlják a királynőnek

Kerényi György előadásában arról hallhattak az érdeklődők, hogy miként alakult át a Habsburg hatalmi reprezentáció a III. Károly-kori gyakorlathoz képest Magyarország viszonylatában. A korszak első jelentős építkezési vállalkozása a pozsonyi vár átépítése volt, amelynek révén Pozsony a kor igényeinek megfelelő fővárossá fejlődhetett.

Ugyancsak Mária Terézia uralkodására esik a budai királyi palota újjáépítése, amely elsősorban a magyarországi vármegyék és városok adakozásából indult meg, majd később a királynő támogatásával folytatódott. Minthogy sosem volt reális esély arra, hogy a királyi udvar Bécsből Budára költözzön, az impozáns épületegyüttes végül a Nagyszombatból áttelepített egyetem otthona lett. A palota ékköve a raguzai domonkosokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen Magyarországra hazatért ereklye, a Szent Jobb lett, amely számára egy önálló kápolnát is kialakítottak. A korszak építészeti fellendülését jól jellemzi, hogy mintegy 400 új kastélyt húztak fel ekkoriban szerte az ország területén.

A Szent István-rend

Kökényesi Zsolt előadásában bemutatta hogyan alakult át a kitüntetési gyakorlat Mária Terézia idején. Korábban a koronázások alkalmával osztott Szent Vencel-rend, illetve az Aranysarkantyús-rend mellett, sokáig a kamarási, illetve a titkos tanácsosi cím számított elsődlegesnek. A 18. századra azonban ezek elvesztették tényleges tartalmukat (ahogy a korabeli bécsi mondás tartotta „nem megtiszteltetés ezeket megszerezni, de szégyen nélkülük maradni”).

A Birodalom legmagasabb kitüntetése továbbra is az Aranygyapjas rend volt, amely mellett a királynő megalapította a jelentős katonai tettekért járó Mária Terézia-rendet, valamint a Szent István-rendet. A magyar lovagrend megalapításával a rendek egy régóta fennálló igényét is kiszolgálta. Regnálására nézve elmondható, hogy a magyar nemesség tagjai kiemelt számban részesültek a különféle kitüntetésekből, így a Batthyányok, illetve Esterházyak az egész Birodalomban a legelőkelőbb famíliáival kerültek egy körbe a kitüntetésszámuk alapján.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Mária Terézia a Szent KoronávalMária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc elsőszülőtt fiúkkal, a későbbi II. JózseffelII. JózsefA Szent István-rendA magyar rendek „életüket és vérüket” ajánlják a királynőnek
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma