Miért tiltották be a második világháborúban a szeletelt kenyeret?
2017. szeptember 19. 11:04
Napjainkra már teljesen természetes, hogy egy élelmiszerboltba betérve szeletelt kenyeret tehetünk a kosarunkba. Pedig ez az új „találmány” nem is olyan régi keletű. A szeletelt kenyér 1928-ban jelent meg a polcokon. „A legnagyszerűbb előrelépés az élelmiszeriparban a csomagolt kenyér óta” – jelezték előre a reklámok. Győzedelmes előretörését az Egyesült Államokban azonban egy rendelet törte ketté, amely betiltotta az előre szeletelt pékáruk forgalmazását.
Korábban
1943-ban a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei és a háború során az élelmiszerek megfelelő elosztásáért felelős apparátus feje, Claude R. Wickard azzal a közös ötlettel álltak elő, hogy még az év során betiltatják az előre szeletelt kenyerek forgalmazását. Maga a tiltás oka nem volt teljesen tisztázott; utólag az erőforrások vonatkozásában történő háborús védelmi intézkedésként magyarázták, utalva a viaszpapírra, a fémre, de legfőképpen a felszeletelés közbeni morzsolódás következtében elvesző élelmiszer tonnákra. Néhány szakértő szerint azzal ált összefüggésben, hogy az árak kiszabásáért felelős hivatal engedélyezte a liszt tíz százalékos emelését.
Abban az időben az előre szeletelt kenyér különösen népszerű terméknek számított Amerika-szerte. Így várhatóan a rendelkezés hosszú távú hatásaként a kenyérfogyasztás csökkentését is várták, ami értelemszerűen redukálja a liszt iránti keresletet, csökkenti az árakat, ráadásul növeli a búzakészleteket.
A viaszpapírra vonatkozólag is lehetett a tiltásnak előnye, a szeletelt kenyerek betakarásához ugyanis vastagabb papírcsomagolás volt szükséges, hogy megvédjék a terméket a kiszáradástól. Hivatalos okként ezt jelölték meg a kenyértípus betiltásának magyarázataként, ami azért is különös, mert akkoriban egyáltalán nem volt hiány viaszpapírból. A kenyérgyártó cégeknek több hónapra elegendő tartalékuk volt belőle. Továbbá a búzakészletek védelme és növelése is ésszerűtlen indoknak tűnik, a tilalom idején ugyanis az Egyesült Államokban több mint egymilliárd véka búza volt a raktárakban, ezen mennyiség pedig akkor is minimum két évre lett volna elegendő, ha azalatt egy gabonaszemet sem ültetnek el az országban.
Sokakban felmerült, hogy mivel a kenyér előállítás során számos fémeszközt alkalmaznak, a tilalom esetleg a fel- és elhasznált fémmennyiség csökkentését kívánta elérni. Ám ez az érv is gyenge lábakon áll, ugyanis az élelmiszeripari cégek akkorra már rég beszerezték a szeleteléshez szükséges eszközöket, újak megvásárlására pedig minimális példa volt csupán. Ráadásul az ezekhez a nagyméretű gépekhez szükséges fém mennyisége elenyésző volt.
Nem meglepő, hogy a népesség meglehetősen csalódott volt, mikor értesült a tilalomról. A termék népszerűsége az amerikai háztartásokban olyan jelentős volt, hogy egy gyakran használt szólást is alkottak vele: „a legjobb dolog a szeletelt kenyér óta”. A The New York Times még egy aggódó háziasszony levelét is megjelentette a témával kapcsolatban:
„Szeretném tudatni Önökkel, hogy mennyire fontos a szeletelt kenyér a háztartások morálja és mentális egészsége szempontjából. A férjem és négy gyermekem állandó rohanásban vannak a reggeli ideje alatt és után is. A szeletelt kenyér hiánya esetén a kenyeret magamnak kell felszelnem, fejenként két-két szeletet, amely összesen tíz. Ha az elvitt ebédhez szükséges mennyiséget is beleszámoljuk, az már húsz szelet. És ekkor még nem is beszéltem az én két szeletnyi pirítósomról. Huszonkét szelet kenyér felvágása a nagy sietségben!”
A háziasszony és sok más amerikai megkönnyebbülésére három hónappal a korlátozás bevezetését követően, 1943 márciusában a rendeletet érvénytelenítették. A tilalom megszüntetésekor Wickard bejelentette, a megszorítás előidézte megtakarítás nem érte el az előzetesen elvártakat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
maják
- Háromezer éves maja települést fedeztek fel Guatemalában
- A magyar sajtó és a bolgár hadba lépés
- Minden évben várják, de eddig nem jött el a világvége
- A hódítók nem tudták teljesen eltüntetni az amerikai őslakosok hagyományos népi játékait
- A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
- A leghíresebb maja romváros eddig lezárt részei is látogathatók lesznek
- A maja villámisten ritka szobra került elő Mexikóban
- Szokatlan játékokkal múlatták az időt az Újvilág őslakosai az európai hódítás előtt
- Feláldozott emberek maradványait találták meg egy maja romvárosban
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek 2024.03.17.