Megtalálták Hellász legnagyobb fazekasműhelyét
2014. október 22. 08:50
Német régészek az ókori Görögország eddig ismert legnagyobb kiterjedésű ipari negyedét tárják fel Szicíliában.
Korábban
A 975 méter hosszan elterülő ipari negyed területén nagyjából nyolcvan égetőkemence működött, ezek közül a legnagyobb 5 méter átmérőjű, ami azért szenzációs felfedezés, mert eddig egyetlen görög városban sem találtak ekkorát, mondta el Martin Bentz, a Bonni Egyetem régésze. A négy évvel ezelőtt megkezdődött ásatások legkorábban 2016-ban érnek véget.
Az ipari negyedet Szicília délnyugati partján, Selinunte határában fedezték fel. A hatalmas templomairól ismert település az egyik legfontosabb görög kolónia ("gyarmatváros") volt az ókorban, évszázadokon át tartó virágzásának az első pun háború vetett véget, mely során a földdel tették egyenlővé.
A mára eliszaposodott Cottone folyó mentén elhelyezkedő ipari negyed eredetileg a városfalon belül helyezkedett el. A hosszú régészeti szelvények megnyitása nyomán derült ki, hogy a kemencék egy, a hegy oldalában négy teraszon kialakított műhelyhez tartoztak. A termékeket a negyed középső udvarán szárították ki, majd két, erre a célra elkülönített részen kiégették, végül a város szélén található üzlethelyiségben adták el őket.
Az ipari negyed és a műhely időszámításunk előtt 550 körül jött létre - ebben az időben a termelés még a kis méretű terrakotta szobrok köré szerveződött, majd az i.e. 5. század közepén a különböző vázák és cserepek tömeggyártása vette kezdetét. A várost az első pun háborúban rombolták le a karthágóiak, s bár Idősebb Plinius egyik művében még név szerint említi a görögök által Selinusnak nevezett települést, az ókori utazó, Sztrabón már egyértelműen kihalt városként utal rá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap