Megtalálhatták a bibliai Szodoma városát

2015. október 15. 17:05

A bibliai Szodoma városára bukkanhattak rá a jordániai Tall el-Hammamban feltárást folytató régészek. A munkálatokat a területen 2005 óta folytató csoport vezetője szerint minden jel arra utal, hogy az évezredek során az erkölcstelenség és paráznaság szinonimájává vált település romjait fedezték fel. 

A város romjai

Szodomát az Ószövetség szerint Isten Gomorával együtt tűzzel és kénkővel pusztított el. Dr. Steven Collins, a Trinity Southwest Egyetem oktatója szerint a hatalmas, a Jordán folyó völgyének déli területein, a Holt-tengertől mintegy 13 kilométerre, északkeletre található Tall el-Hammam-i lelőhely mindenben megfelel a bronzkori városállamról szóló leírásoknak – olvasható az Independent cikkében. A szakember hozzátette, hogy a Jordán völgyének ezen területeiről a feltárás kezdetéig csak nagyon keveset tudtak a kutatók. 

A településdomb, amelynek helyén egykor nyüzsgő város feküdt

Collins szerint – aki csapatával együtt 2005-ben kezdte meg a feltárási területen a munkát – a Szodomáról szóló szövegek alapján a város a Jordántól keletre fekvő síkság legnagyobb települése volt, ezért annak, aki Szodoma romjait keresi, egyszerűen a folyótól keletre található terület legnagyobb bronzkori, Ábrahám és Lót idejében is létezett városának maradványait kell megtalálnia. „Amikor feltártuk a területet, tulajdonképpen nem is volt kérdés, hogy Tall el-Hammam Szodoma, miután [a város területe] legalább ötször-tízszer nagyobb, mint bármelyik más bronzkori városé a régióban” – mondta el a kutató.

A feltárt városban a régészek egy i. e. 3500 és i. e. 2350 között keletkezett, valamint egy i. e. 2000-1540-re datálható réteget is találtak. A települést a korai bronzkorban tíz méter magas, öt méter széles fal vette körül, amely helyett a középső bronzkorban több millió tégla és munkások tömegeinek segítségével egy még masszívabb védelmi rendszert építettek ki, amely jóval kiterjedtebb volt, mint azt a kutatók eddig egy, a korszakból származó védőrendszer esetében korábban gondolták. A település egy alsó és egy felső városrészre osztották fel. Utóbbiban a település tehetősebb polgárai laktak, és itt kapott helyet a királyi palota a hozzá kapcsolódó templomokkal és kormányzati épületekkel együtt. A kutatók szerint a település a középső bronzkor vége felé megmagyarázhatatlan módon elnéptelenedett, és mintegy 700 éven át lakatlan maradt. 

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A településdomb, amelynek helyén egykor nyüzsgő város feküdt
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma