Megmentik a terezíni rabok falakba vésett üzeneteit
2015. július 30. 10:49 MTI
Szakértők leltárba vették mindazokat a szövegeket, amelyeket a második világháború során a munkatáborként működő terezíni erőd zsidó foglyai véstek a homokkőből készült egyik bejárati kapuba, valamint a város fennmaradt régi épületeinek falába - közölte Oliver Bradley, a holokauszt terezíni emlékeit feltáró nemzetközi projekt szóvivője.
Korábban
A Poterna III nevet viselő kapu oszlopain több négyzetméternyi felületen vannak különféle évszámok, nevek, szövegek és rajzok bevésve a homokkőbe. Hasonló módon falakba karcolt szövegek és rajzok találhatóak számos régi épületen is.
A 2. világháború idején keletkezett szövegek az időjárás hatása következtében egyre rosszabbul olvashatóak, ezért feltétlenül szükséges volt dokumentációt készíteni róluk. Ezt a feladatot a Terezín barátai és támogatói nevű német egyesület vállalta magára, amely immár három éve a terezíni gettó emlékeit kutatja a kisvárosban - mondta a szóvivő. Az egyesület kutatói tavaly például zsidó személyes tárgyakat találtak Terezínben. A rendkívül értékes pergamentekercsre, cipőkre, fényképekre, névjegykártyákra és néhány más tárgyra egy épület tetőszerkezetének javításakor találtak rá.
Levéltári dokumentumok szerint az épületben 1942 és 1945 között zsidó rabok voltak elszállásolva, s a tető alatt elrejtett tárgyak az ő tulajdonukat képezték. "A terezíni házak nagy valószínűséggel még számos értékes emléket rejtegetnek számunkra a világháború alatt ott működő zsidó gettó idejéből" - nyilatkozta újságíróknak Uta Fischer, a német egyesület tagja.
A szóvivő szerint a feliratok egy részét az Uta Fischer vezette szakértői csoportnak már sikerült megfejteni, s ezeket a www.ghettospuren.de honlapon hozzák fokozatosan nyilvánosságra. A megmentett emlékek között van például egy zsidó gyertyatartó és egy Dávid-csillag rajza, a gettó néhány őrének portréja és számos évszám, név.
A terezíni katonai erődöt 1780-ban II. József német-római császár és magyar király alapította, és a poroszok elleni védelemre szolgált. A II. világháború alatt a nácik koncentrációs tábornak használták. A hozzáférhető adatok szerint összesen mintegy 155 ezer zsidót tartottak ott fogva Európa számos országából, közülük 118 ezer az életét vesztette. Történelmi dokumentumok szerint a magyar foglyok száma Terezínben mintegy 1100-1200-ra tehető. Nagy többségük nem élte túl a világégést. A terezíni náci koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg egységei szabadították fel 1945. május 9-én.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap