Megakadályozta a szlovén "végítéletet" Isonzónál az I. világháború egyik legjobb stratégája
2016. december 13. 10:18 MTI
Emlékművet állítottak Szlovéniában Svetozar Borojevic von Bojnának (1856-1920), az Osztrák-Magyar Monarchia első nem osztrák származású altábornagyának, az első világháború egyik legjobb védelmi stratégájának.
Korábban
Az országban ez az első emlékmű, amelyet a magyar állampolgárságú hadvezér tiszteletére emeltek, amiért az első világégéskor erőfeszítéseket tett az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Szlovénia védelmére.
Nova Gorica az isonzói fronthoz tartozott, és az első világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le ott. A városka a Goriska régióban, az olasz határon fekszik, és a második világháború után jött létre, miután Goriziát (Görz) kettéosztották Olaszország és Jugoszlávia között. A hatalmas vaslemez emlékművet a városhoz közeli hegyen, a Preval-kilátónál állították fel a hétvégén az első világháború kitörésének 100., valamint Borojevic születésének 160. évfordulója alkalmából. A kilátó számos első világháborús emlékhelyhez vezető út metszéspontjában található.
Történészek egyetértenek abban, hogy az altábornagy az egyik legnagyobb háborús stratéga volt. A háború kitörésekor a 6. hadsereg parancsnokaként a keleti fronton állomásozott. 1915. május 25-én azonban az olasz frontra irányították át, miután Olaszország 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Átvette a keletről az Isonzóhoz irányított 5. hadsereg irányítását, és megkezdte az Isonzó mentén egy védelmi zóna kiépítését. Ezzel a lépéssel megakadályozta, hogy a véres háború beborítsa Szlovénia jelentős részét - írták a lapok.
Tadej Munih, az Isonzói Front Egyesület elnöke az avatóünnepségen kijelentette: "Borojevic azzal, hogy védte a monarchiát, Szlovéniát és a szlovén embereket is megvédte a végítélettől". Silvan Gabracek, a kulturális minisztérium képviselője szerint "a történelem más lett volna Borojevic nélkül. Az emlékmű tisztelgés az ember előtt, aki hozzásegítette Szlovéniát az államisághoz".
Borojevic horvát ortodox családban született, Horvátországban, a Kostajnica városhoz közeli Umetici faluban. A Monarchia széthullása után visszavonult, Ausztriába költözött, és egy klagenfurti kórházban halt meg 1920-ban. Bécsben temették el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
- Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
- Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”
- Igazi fenegyerek volt a középkor egyik utolsó költője, François Villon
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- Megszentelt földön végzett riválisával a skót szabadságharcos
- A Moldva sodorta el a mártír Nepomuki Szent Jánost
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05