Még mindig azt kérdezgetik: „mi lett volna, ha…?” – száz éve született John F. Kennedy

2017. május 29. 10:50 MTI

Száz évvel ezelőtt, 1917. május 29-én született John Fitzgerald Kennedy (JFK), a mítoszokkal felruházott amerikai elnök. 1961 és 1963 között az Egyesült Államok 35. elnöke volt, 1963. november 22-én merénylet áldozata lett.

John F. Kennedy

Beszédeiből még mindig idéznek, az amerikaiak még mindig azt kérdezgetik, hogy „mi lett volna, ha…” – írja a dpa hírügynökség az évfordulóra emlékezve. Mi mindent érhetett volna még el Kennedy? Sok amerikai még mindig nem jutott túl ezen a kérdésen. Mit érhetett volna el ez a fiatal, karizmatikus vezető, ha nem lövik le 1963-ban, hivatalban eltöltött idejének ezredik napján a texasi Dallasban.

Felnőtt volna az ország Kennedy víziójához? Annak az embernek az elképzeléseihez, aki demokrácia és a világbéke mellett állt ki, miközben a világ beletörődött abba, hogy egy piros gomb megnyomása bármikor a kölcsönös nukleáris megsemmisítést jelentheti. Állampolgári jogok, tudomány, oktatás, sport, művészet – az emberek éppen olyan magasra akartak törni, mint ő?

Különbizottságot állítottak fel a május 29-ei századik születésnap megünneplésére. A rendezvények sora történelmi fotók kiállításától emlékkoncertekig terjed. Kennedy elnöki könyvtára Bostonban a néhai elnök személyes tárgyaiból rendez kiállítást, az egész országban futballmeccseket szerveznek az emlékére. Mindegyik rendezvény megpróbálja felidézni az optimizmusnak és a reménynek azt a szellemét, amely egybeesett Kennedy pályájának felívelésével és közel három évig tartó elnökségével – hangoztatják a szervezők.

A washingtoni Smithsonian Múzeum 77 olyan fényképet mutat be, amelyek átfogják egész életét. A múzeum azt hangsúlyozza, hogy Kennedy karrierje egybeesett a fotózás fénykorával, s JFK-t akkor gyakrabban fényképezték, mint bármely más politikust. A kiállítás legkorábbi képe John Fitzgeraldot kétéves korában mutatja, 1919-ben, amint egy Ford T-modell hágcsóján áll.

Az utolsó kép nem csak azért emelkedik ki a többségében fekete-fehér fotók tömegéből, mert színes. A türkizkék ég, a First Lady rózsaszín kosztümje, a kezében tartott rózsacsokor pirosa mindenki számára ismerős, mindenkinek eszébe juttatja, hogy mi történt 1963. november 22-én Dallasban. A kép az elnöki pár repülőtéri érkezését mutatja, órákkal korábban azelőtt, hogy eldördültek volna az Egyesült Államok 35. elnökét 46 éves korában leterítő lövések.

Kennedy dallasi fellépését arra akarta felhasználni, hogy az oktatás jelentőségét, valamint „a vezetés képességének és a tanulásnak” az összefonódását hangsúlyozza. Kennedy el akarta ítélni „a tudatlanságot és a dezinformációt”. Amennyiben ezek nyernének teret a külpolitikában, veszélybe kerülne az Egyesült Államok biztonsága. Ha Amerika vezetését nem a tanulás és az értelem vezérelné, „azok, akik összekeverik a retorikát a realitással, a valószínűt a lehetségessel, a világ minden problémájára alkalmazható, állítólag ügyes és egyszerű megoldásaikkal megnyerhetik maguknak a közvéleményt.” Ezeken a szavakon gondolkodik el Washington több mint ötven évvel a megfogalmazásuk után, s néhány hónappal egy olyan elnökválasztás után, amelyen a „hamis hírek” (Fake News) és az egyszerű megoldások felajánlása szerepet játszott – jegyzi meg a dpa tudósítója.

Ezek a szavak Amerikát arra is emlékeztetik, hogy Kennedy történelemszakosként mekkora tiszteletet vívott ki magának. A történelem szenvedély volt számára – valószínűleg egy 1937-es európai utazás óta, amelyet a Harvard elitegyetem másodéves hallgatójaként tett. Felkereste Ausztriát és Németországot, s attól kezdve tanulmányozta a világ vezetőit, Hitlert is. Szakdolgozatát a második világháború előtti hitleri politika sikertelen feltartóztatásáról írta.

„Hány elnökünkről mondható el, hogy járatos a történelemben” – teszi fel a kérdést Lawrence Schiller, a washingtoni fotókiállítás egyik kurátora. A kiállítással és a beszédeit tartalmazó könyvvel azt szeretnék megmutatni, hogy „Kennedy víziója még mindig érvényes, nem csak az Egyesült Államok, de az egész világ számára. Egyes problémák, amelyekkel Kennedy birkózott, az Egyesült Államokat még most is, a 21. században is foglalkoztatják” – mondja Schiller.

A Kennedy-házaspár megérkezik a dallasi repülőtérre – néhány órával a merényletet megelőzően

Kennedy századik születésnapja arra is emlékeztet, hogy az amerikaiak mennyire imádják egy elnök életének a politikai szférán kívül eső részleteit. Kennedy esetében az ír katolikus családban eltöltött gyerekkor, az álomszerű esküvő, az állandóan emlegetett nőügyek részleteit. Kennedy, mint minden idők legfiatalabb választott amerikai elnöke, az egyetlen katolikus a Fehér Házban, egyike azon kevés elnöknek, akinek kisgyerekei voltak, frissességet hozott a patinás falak közé.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A Kennedy-házaspár megérkezik a dallasi repülőtérre – néhány órával a merényletet megelőzően
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma