Még a halálos ágyán is befejezte az éppen esedékes cikkét Hunyady Sándor

2017. augusztus 15. 12:51 MTI

Hunyady Sándor regény- és drámaíró, a két világháború közti magyar irodalom meghatározó alakja 127 éve, 1890. augusztus 15-én született, Hunyady Margit erdélyi színésznő és Bródy Sándor író törvénytelen gyermekeként.

Hunyady Sándor

Hunyady Margit erdélyi színésznő és Bródy Sándor író gyermekeként látta meg a napvilágot Kolozsvárott. Születési dátumát ő maga 1892-ben jelöli meg, ám minden más adat ez ellen szól, s a különböző források eltérő adatokat közölnek. Élete első éveit édesanyjával, a kolozsvári teátrum, majd később a Vígszínház ünnepelt színésznőjével, valamint nagyszülei ódon nemesi otthonában töltötte. Édesanyja halálát követően a nagyszülők megkönnyebbülten fogadták, hogy egy napon eljött érte az édesapja, hogy Budapestre vigye, a híres író végre ténylegesen is felvállalta "törvénytelen" gyermekét.

A színházi és a dzsentri élet után a fiúcska otthonosan illeszkedett be a pesti kávéházak, írótársaságok művelt légkörébe. Bródy sajátosan nevelte gyermekeit: kocsmákba, lóversenyekre vitte őket, és ruhatárakban helyezte el fiait, míg ő nyugodtan kártyázgatott barátaival az Otthon körben. Sándor középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd újságírónak állt, mely hivatás édesapja környezetében természetes foglalkozásnak és életformának számított. Első zsengéit a Pesti Napló és a Pesti Tükör közölte. Nyolc sikerekben gazdag évet töltött Erdélyben, majd visszatért Budapestre.

A Royal Szálló harmadik emeletén lakott a húszas évek végétől, ekkor kezdődött el igazi karrierje. 1929-ben a Júliusi éjszaka vígszínházi bemutatójával lépett be az irodalomba, s ettől kezdve a sikeres és népszerű szerzők közé tartozott. 1930-ban a Diadalmas katona című elbeszéléskötetével és a Feketeszárú cseresznye című színjátékával hívta fel magára a figyelmet. Eközben az Est lapokhoz szerződött, ahol csaknem öt éven keresztül írta a t. Ház cikksorozatát. A napi nyolc-tíz órás munka mellett folyamatosan írta regényeit, színdarabjait. Kiemelkedik a sorból önéletrajzi regénye, a Családi album (1934), amelyben szüleiről, Krúdy Gyuláról, a korabeli Kolozsvárról és Budapestről festett pontos képet.

Több művéből film is készült (Lovagias ügy, 1937, Bors István, 1939, Bakaruhában, 1962, A vöröslámpás ház, 1978 - Egy erkölcsös éjszaka címmel). Számos novellája a a világirodalom klasszikusa lehetne.. Riportjai és publicisztikái, valamint művészeti kritikái az Est, a Pesti Napló, illetőleg a Magyarország hasábjain jelentek meg.

Mindeközben folytatta önemésztő életmódját: számos nő megfordult körülötte, akik közül nem talált rá az igazira. Bohém és kicsapongó életmódja miatt sokszor volt szanatóriumban és kórházban. Nem vetette meg az italt és a cigarettát sem. A második világháború kezdetén 1940-ben Amerikába kapott meghívást, utazását naplójában örökítette meg. Hazatérése után is sokat betegeskedett, de még a halálos ágyán is megírta éppen akkor esedékes cikkét. 1942. október 10-én halt meg.

Életműve az első világháború előtti évektől a második világháború kitöréséig tartó időszakot öleli fel, elbeszéléseiben egy elsüllyedt világ tárul fel az olvasó előtt. Sok írását olasz, angol, bolgár, francia, német és szlovák nyelvre is lefordították, műveit manapság egyre többen olvassák.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma