Mátyás király unokájának nyughelyéül is szolgált egykor a gyulai ferences templom

2017. augusztus 28. 13:36 MTI

Régészeti ásatásokat, majd rekonstrukciós munkálatokat végeznek a ferences romtemplomban Gyulán - közölte pénteken a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Kónya István, a város alpolgármestere.

Gyulai ferences templom romjai
(muemlekem.hu)

Elmondta, hogy a város saját költségvetéséből hatmillió forintot biztosít a munkálatokra, a jelenleg is látható falmaradványok megerősítése mellett téglából visszaépítik a szentély előtt található nyúlványt, amely a templom 15. századi kibővítése volt. A rekonstrukció várhatóan októberben ér véget, akkor egy nyitott szentmise keretében szeretnék újraavatni a templomot - tette hozzá.

Kónya István kifejtette: az 1420 és 1566 között működött ferences templom a maga korában egyedinek és nagynak számított, egy 1535-ös feljegyzés szerint a templomhoz tartozó rendházban 23-an éltek. Történelmi források szerint háromszor is tartottak itt rendi gyűlést, 1491-ben, 1531-ben és 1533-ban. Kerecsényi László gyulai várkapitány az 1560-as években parancsot adott, hogy a templom építőköveiből erősítsék meg a várat. Emellett több gyulai templom is épülhetett részben a ferences rendház és szentély maradványaiból.

A rekonstrukció után szeretnék a romtemplomot bevonni a város turisztikai életébe - mondta Kónya István, aki hozzátette, a városvezetés kiemelten kezeli a műemlékek védelmét, ennek egyik jeles példája az Almásy-kastély rekonstrukciója. A régészeti feltárást végző Liska András, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. vezető muzeológusa elmondta, hogy a templomnak lényegében csak a szentély része maradt meg, az eredeti falak a jelenlegi talajszint alatt húzódtak, a most megerősíteni szánt falmaradványokat a hatvanas években végzett ásatás során emelték.

(muemlekem.hu)

A templom építését Maróti János macsói bán, vagy a fia, László kezdeményezhette és finanszírozta. A területen az 1930-as években Implom József is végzett ásatást, akkor találták meg Corvin János lányának, Erzsébetnek (aki Hunyadi Mátyás király unokája volt) és feleségének, Frangepán Beatrixnak a sírhelyét.

Erről szólva Liska András elmondta, a sírokat valószínűleg a török korban kirabolták, a csontok akkor szétszóródtak. A második világháború alatt az Implom József által talált régészeti leletek eltűntek vagy megsemmisültek. Meglepetésükre a jelenlegi ásatás során találtak két emberi csontdarabot, amelyet antropológusok vizsgálnak meg a közeljövőben - mondta a szakember. Megtalálták továbbá a két sírhely eredeti, középkori alapjait. Liska András szerint a templomba temettek el egy harmadik személyt is, ám róla semmilyen feljegyzés nem került elő, és a sírhely jelenleg magánterületen van, így azt nem tudják vizsgálni. A kutató hozzátette, a régészeti munkák a jövő héten befejeződnek.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
(muemlekem.hu)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma