Már a háromdimenziós mozi is foglalkoztatta a filmvetítést forradalmasító Auguste Lumiert

2017. október 19. 11:09 MTI

155 éve, 1862. október 19-én született a franciaországi Besancon városában Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere, a filmművészet és filmgyártás egyik úttörője, aki Louis nevű testvérével az első mozgófilmet készítette.

Auguste Lumier

Auguste és nála két évvel fiatalabb testvére egy festőből lett fényképész fiai voltak, így természetes, hogy foglalkoztatta őket a képek megörökítésének gondolata. Még Auguste sem volt húszéves, amikor újfajta fényképlemezeket gyártó üzemet alapítottak, és mivel termékeik kelendők voltak, életük hátralévő részében már nem voltak anyagi gondjaik.

Miután apjuk 1894-ben Párizsban megcsodálta Thomas Edison kinetoszkópját (egy szekrényt, amelybe kémlelőlyukon betekintve 20 másodperces film volt látható), a Lumiere fivérek is hasonló szerkezeten kezdtek gondolkodni. A végeredmény a mozgókép felvételére és kivetítésére is alkalmas, hordozható kinematográf lett. A film, amelyre a képet rögzítették, lejátszáskor a vetítőkapu elé került, ahol kétszer annyi ideig állt, mint ameddig a következő kocka a helyére ugrott. A gép vetítési sebessége 16 kocka volt másodpercenként, a folyamatos mozgatásról két kis karom gondoskodott, amelyek beakadtak a képkocka két oldalán lévő lyukakba, lehúzták a filmet a vetítőlyuk elé, majd hátrahajolva a következő lyukpárhoz ugrottak fel.

Az első filmet 1895 márciusában saját üzemük előtt forgatták a műszak végén távozó munkásokról. Első nyilvános vetítésüket 1895. december 28-án Párizsban rendezték, a műsoron tíz rövidfilm szerepelt - ezzel megkezdődött a mozi története. A közönség a Lelocsolt locsoló című burleszken remekül szórakozott, egy másik alkotás azonban, amelyen egy vonat szemből, a kamera felé mozogva érkezett az állomásra, hatalmas pánikot keltett, több nő el is ájult.

Auguste és Louis Lumier munka közben

A Lumiere fivérek készítették az első tudósítást (a francia fényképészeti társaság közgyűlésére érkező tagokat vették fel), az első dokumentumfilmet (a lyoni tűzoltókról), valamint az első rövid burleszket. Az általuk kiképzett szakemberek világszerte forgattak és mutattak be dokumentum- és játékfilmeket. A testvérek szolgáltatták az 1900-as párizsi világkiállítás egyik szenzációját: egy 21x16 méteres vászonra vetítettek, amely olyan anyagból készült, amely annyi fényt engedett át, amennyit visszavert, így mindkét oldalról nézni lehetett a képet. A filmkészítésben ők használták először a vágást és a felvevőgép mozgatását (fahrt). Találmányuk révén új és mindenki számára könnyen hozzáférhető művészeti forma született, amely rövid időn belül óriási hatást gyakorolt a populáris kultúrára is. 1907-ben bemutatták új autokróm eljárásukat, amellyel színes fotókat tudtak készíteni. Foglalkoztak a gramofon tökéletesítésével és a háromdimenziós mozi kidolgozásával is.

Az idősebb testvért a századfordulón a fotónál és a filmnél már jobban lekötötte az orvostudomány. Franciaországban ő alkalmazta először a gyakorlatban a röntgengépet, és 1910-ben busás jövedelméből Lyonban orvosi kutatóintézetet és könyvtárat hozott létre. Kutatta a rákot, a tüdőbajt, a reuma patológiáját, foglalkozott gyógyszerészettel, orvosi eredményeit tucatnyinál több könyvben adta közre.

Auguste Lumiere 1954. április 10-én halt meg Lyonban.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Auguste és Louis Lumier munka közben
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma