Mao Ce-tung 1973-ban tízmillió kínai nőt akart „exportálni” az Egyesült Államokba
2019. február 11. 15:25 Múlt-kor
2008-ban az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyilvánosságra hozott egy sor olyan dokumentumot, amely Mao Ce-tung kínai államfő és Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy 1973-as beszélgetésének részleteit rögzítette. Az egyik dokumentumból igen különös tényre derül fény: Mao nem tartotta sokra a kínai nőket.
Korábban
A beszélgetés az év februárjában egy pekingi villában zajlott. A beszámoló szerint a kínai államfő hajnalig beszélgetett szivarozva Kissingerrel, és számos témát érintettek, mint például a Szovjetunió erősödését és Tajvan kérdését. Igen különös szakaszhoz érkezett ezek után az eszmecsere: Mao felajánlotta, hogy nagyszámú kínai nőt „küld” az Egyesült Államokba.
Mao úgy jutott el az ajánlathoz, hogy felhozta, milyen gyenge az Egyesült Államok és Kína közti kereskedelmi kapcsolat, majd megjegyezte, Kínában a nőkből van felesleg. A kereskedelem beindítása érdekében azt ajánlotta, több ezer kínai nőnek engedélyezi az Egyesült Államokba való vándorlást. Mao mondandója egyre bizarrabbá kezdett válni: amikor először szóba hozta, hogy nőket „exportálna” Amerikába, a szobában ülő többi ember, köztük Csou En-laj miniszterelnök, hangos nevetésben tört ki – úgy gondolták, a pártfőtitkár nyilván viccel.
Kissinger viccelődve azt válaszolta, az Egyesült Államokban nincs semmiféle „kvóta” a kínai nőkre – a tanácsadó leginkább vissza szerette volna terelni a beszélgetést komolyabb témákra. A Szovjetunió által mindkét országra jelentett veszélyt emlegette, és egy diplomáciai kapcsolatfelvétel és szovjetellenes együttműködés alapjait próbálta megvetni.
Mao azonban nem tágított a nők „exportja” mellől, és tovább győzködte Kissingert: „Hadd menjenek az Önök helyére. Katasztrófákat fognak előidézni. Ezzel a mi terheinket csökkentik.” Ekkor megismételte az ajánlatot: „Kellenek a kínai nőink? Tudunk adni belőlük tízmilliót.” Kissinger udvariaskodva megjegyezte, mennyivel jobbnak tűnik a nagyobb szám ajánlata, Mao azonban láthatóan egyáltalán nem akart továbblépni. Így szólt: „Ezzel eláraszthatjuk az Önök országát katasztrófákkal, és hátráltathatjuk az Önök érdekeit. A mi országunkban túl sok a nő, és sajátos módon végzik a dolgukat. Gyermekeket szülnek, de túl sok gyermekünk van.”
Kissinger diplomatikusan azt válaszolta, meggondolja az ajánlatot, és igyekezett ismét a Szovjetunióra fókuszálni a beszélgetést. Némi politikai diskurzus után azonban a kínai pártfőtitkár ismét megragadta az alkalmat, hogy a nőkre panaszkodjon: elmondta, hogy szerinte ha háborúra kerül sor a Szovjetunióval, a kínai nők hátrányt jelentenének. „Annyi nő van az országunkban, aki nem tud harcolni” – mondta.
Külügyminiszter-helyettese, Vang Hai-dzsung ekkor figyelmeztette, hogy ha folytatja ezt az eszmefuttatást, és a találkozóról készült jegyzetek valaha nyilvánosságra kerülnek, az igen rossz fényt vetne rá és egész Kínára. Mao ekkor felhagyott a nők ostorozásával, azonban amikor elköszönéskor Kissinger tréfásan megemlítette, hogy akár el is árulhatná a világnak a pártfőtitkár gondolatait a következő sajtótájékoztatón, Mao azt válaszolta: „Nem félek semmitől. És különben is, Isten már meghívót küldött nekem.”
Tény, hogy az államfő igen hevesen köhögött már a megbeszélés alatt is, végül azonban még három évet élt, haláláig betöltve hivatalát. Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között 1979-ben történt meg végül a formális diplomáciai kapcsolatfelvétel, amikor az Egyesült Államok elismerte az országot, mint Kínát (Tajvannal, azaz a Kínai Köztársasággal szemben).
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- Díszes pártában eltemetett csecsemő maradványait is megtalálták Kecskeméten
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap