Máig kísérti az ózdiakat az 1956-os „véres hétfő”

2017. április 6. 09:26 MTI

Bemutatták az 1956-os Intézetnek a forradalom 60. évfordulója alkalmából kiadott, a munkássággal, a munkástanácsokkal foglalkozó évkönyvét Budapesten szerdán. Az intézet 2016-17. évi, 22. évkönyvében tizenegy írás, köztük Valuch Tibor társadalomtörténész és a közelmúltban elhunyt Varga László levéltáros történész két átfogó tanulmánya, valamint kilenc esettanulmány járja körül a témát. 

Békés felvonulás Ózdon 1956-ban
Békés felvonulás Ózdon 1956-ban

Gyáni Gábor történész, akadémikus a könyvbemutatón kiemelte: a kötet úttörő jellegű, hiszen a munkásság évtizedek óta nem népszerű kutatási téma, az elmúlt fél évszázadban alig írtak róla. A kötet írásai 1956 sokféleségét érzékeltetik - tette hozzá. Kiss András csepeli autógyárról szóló tanulmánya bemutatja, hogy ott 1956-ban "alig történt valami", ennek megfelelően a megtorlás sem volt jelentős, és a gyár, illetve munkásainak sorsa felívelt a forradalom utáni időszakban. Ugyanakkor Nagy Péter ózdi 56-ról szóló írása szerint a kohógyárban "kemény dolgok történtek". Október 29-én, az ottani "véres hétfőn" több gyilkosság, lincselés történt, majd a megtorlások is rettenetesek voltak: 43 embert elítéltek, több mint százat elbocsátottak, és az ott történtek emlékezete máig megosztja a helyi közösséget - ismertette Gyáni Gábor.

Bódy Zsombornak az Ikarus buszgyárról szóló tanulmánya pedig azt mutatja be, hogy az ottani munkástanács a gyár irányítóinak és szakmunkásainak szövetségéből jött létre, és amikor a megtorlás során elküldték őket, ezt a gyár munkakultúrája is súlyosan megsínylette, az Ikarus hosszú időre megfeneklett - tette hozzá az akadémikus.

Somlai Katalin tanulmánya azt mutatja be, hogy mikor az 1968-as gazdasági reform előkészítése során felvetődött a munkástanácsok visszaállításának gondolata, azt együtt akadályozták meg az amúgy felvilágosultnak tekinthető, ebben a kérdésben a gazdasági hatékonyságra hivatkozó reform-közgazdászok és a munkásság 1956-os önigazgatási törekvéseitől még mindig rettegő keményvonalas pártvezetők.

Magazin

Gyáni Gábor ismertetése szerint Szegő Iván Miklósnak a munkástanácsok és 1989 összefüggéseiről szóló írása azt mutatja be, hogy a munkástanácsok a rendszerváltás idején a szakszervezetekkel szemben nem tudták kivívni önállóságukat, és a pártok hamar elnyelték őket. Arra a tanulmányban felvetett kérdésre, hogy ki nyert 1989 után, az akadémikus kifejtette: a rendszerváltás után tíz-tizenöt évvel végzett kutatások szerint volt folyamatosság a szocialista nagyvállalatok és a gazdaság rendszerváltás utáni új szereplőinek vezetése között, ám idővel a globalizáció őket is elsodorta.

Az 1956-os Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár közös gondozásában megjelent évkönyv a tavaly ősszel az egri Eszterházy Károly Egyetemen tartott háromnapos konferencia több mint 250 előadásából válogatott. Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet vezetője a könyvbemutatón megköszönte a Schmidt Mária által irányított 1956-os Emlékbizottságnak a kiadványhoz nyújtott nagyvonalú támogatását. Az 1956-os Intézetben tartott rendezvényen bemutatták Kende Péter Kalligram Kiadónál megjelent 1956 és ami utána következik című kötetét, amely az idős politikai esszéíró magyar forradalommal kapcsolatos írásait gyűjti egybe csaknem négyszáz oldalon.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma