Ma is rejtély, hogy miért kezdődött a Los Angeles-i légi csata

2017. február 27. 12:07

A Pearl Harbort ért japán támadást követő hónapokban az amerikai felderítők hajlamosak voltak minden apró jelben közeledő támadókat látni. Míg a legtöbb vaklármáról azonban napjainkra már kiderült, hogy mi okozta pontosan, addig a “Los Angeles-i csata” néven elhíresült incidens kiváltó okát máig nem sikerült megfejteni.

Keresőfény

1941. december 7-én a japán hadiflotta váratlanul – és hadüzenet nélkül – megtámadta az Amerikai Egyesült Államok katonai támaszpontját a Hawaii-szigiteki Pearl Harborban. A támadás során elsüllyesztettek négy amerikai csatahajót, míg további négyet súlyosan megrongáltak. A több mint 2400 amerikai katona életét követelő összecsapás közvetlen eredménye volt, hogy az Egyesült Államok bekapcsolódott a második világháborúba a szövetséges hatalmak oldalán.

A súlyos katonai veszteségek mellett, a japán támadás komoly mentális hatást gyakorolt a teljes amerikai társadalomra is. A History cikke szerint, a december 7-ét követő időszakban általánossá vált a vélekedés, hogy küszöbön áll egy ellenséges támadás az Egyesült Államok szárazföldi területei ellen. Így például december 9-én valóságos pánik tört ki New York városában, amikor bizonytalan források közeledő repülőgépekről számoltak be. A vaklármának bizonyuló híradás még a tőzsdét is padlóra küldte ezen a napon. A nyugati partvidéken pedig szinte rendszeressé váltak az olyan esetek, amikor egy-egy tapasztalatlan pilóta vagy radarkészülék-kezelő japán hadihajók vagy tengeralattjárók közeledtét jelentette, pedig a jelek csak egy halászhajótól vagy épp egy bálnától származtak.

A Los Angeles-i csatáról beszámoló újságcímlap

A feszült helyzeten nem segített az sem, hogy Henry Stimson hadügyminiszter 1942 februárjában arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy készen kell állnia esetleges támadásokra. Stimson nyilatkozata után néhány nappal pedig egy japán tengeralattjáró valóban megjelent az amerikai partoknál és tüzet nyitott egy kőolajfinomítóra a kaliforniai Santa Barbara mellett. Bár a február 23-i támadás nem követelt emberéletet és az üzem is csak kisebb károkat szenvedett, mégis ez volt az első alkalom a világháború során, amikor az Egyesült Államok szárazföldi területeit is támadás érte.

Ebben a felfokozott hangulatban került sor alig egy nappal később a második világégés egyik legrejtélyesebb eseményére. Még február 24-én este figyelmeztette a katonai hírszerzés a kaliforniai légvédelmet, hogy készüljenek fel egy potenciális japán támadásra. Bár a következő órákban még minden nyugodt volt, február 25-én, hajnali kettőkor elszabadult a pokol. Miután egy radarjelzés alapján ellenséges egységeket véltek felfedezni 120 mérföldnyire Los Angeles partjaitól, megszólaltak a légvédelmi szirénák és az egész várost elsötétítették, míg az eget keresőfényekkel kezdték pásztázni.

2. világháborús légvédelmi ágyú Los Angeles környékén

Hajnali három óra után a partmenti Santa Monica településen állomásozó katonák géppuska tüzet nyitottak egy azonosítatlan repülő tárgyra, amihez rövidesen a többi partmenti légvédelmi egység is csatlakozott.  A keresőfények és légvédelmi ágyúk valósággal beszínezték az éjjeli eget, és a korabeli tudósítások szerint az emberek a legkülönfélébb dolgokat vélték felfedezni a káoszban. Voltak akik japán repülőgépekről, mások az égből hulló bombákról és ejtőernyősökről számoltak be.

Mire eljött a reggel és a hadvezetés végre kiadta a parancsot a tűz beszüntetésére, az amerikai légvédelmi ágyúk több mint 1400 sorozatot lőttek ki az éjszaka folyamán – az üres égboltra. A reggeli napfénynél ugyanis egyértelműen kiderült, hogy valójában semmiféle ellenséges támadás nem zajlott Los Angeles ellen. A katonai jelentések egyértelműen bebizonyították, hogy nem történt bombatámadás és egyetlen repülőgépet sem lőttek le a “csata” folyamán. A várost ért károkat kivétel nélkül a légvédelmi lövedékek lehulló repeszei okozták, illetve öten meghaltak vagy szívroham vagy autóbaleset miatt az elsötétítés órái alatt. A fokozódó hisztéria során a hatóságok letartóztattak húsz japán származású amerikait is, akiket azzal vádoltak, hogy a – később – nem létezőnek bizonyuló japán támadó repülőgépeknek adtak le jelzéseket.

Egy Los Angeles-i férfi takarítja a törmeléket miután háza megrongálódott a légvédelmi lövedékek lehulló repeszeitől

A következő napokban egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg a kormányzat és a sajtó képviselőitől is. Frank Knox haditengerészeti államtitkár egyértelműen vaklármáról beszélt és az esetet az idegesség számlájára írta, Stimson hadügyminiszter azonban arról beszélt, hogy valóban jártak ellenséges repülőgépek Los Angeles felett, amelyek célja éppen a pánikkeltés volt. Bár a miniszter később viszakozott eme álláspontjáról, a New York Times szemtanúk sorát idézte egy “nagy, ballon alakú lebegő tárgyról”.

A háború után, amikor a két ország viszonya már normalizálódott, természetesen a japán kormányzatot is megkeresték az ügyben, de a szigetország hadvezetése határozottan állítja, hogy soha nem jártak repülőgépeik Los Angeles felett a háborús években. Az amerikai légierő hivatalos álláspontja szerint, a radarkezelőket megtévesztő jelzést egy korábban felbocsátott meteorológiai ballon okozta, míg a “csata” óráiban a keresőfények, lövések, robbanások és füstfelhők látványának keveredése okozhatta, hogy sokan ellenséges repülőgépeket véltek felfedezni az égen.

Keresőfények pásztázzák az eget a csata estéjén

Az eset természetesen kedvelt témája különféle összeesküvés-elméleteknek is. Így napjainkban is többen gondolják, hogy a rejtélyes tárgy, amelyre a légvédelem tüzet nyitott, valójában egy földönkívüli repülő csészealj volt. Bármelyik magyarázatot is fogadjuk el, az bizonyos, hogy a Los Angeles-i csata története kiválóan mutatja be a háború rideg valóságába éppen csak belecsöppent amerikai emberek hangulatát. Az ellenség nélküli ütközet ugyanis nagyobb hisztériát keltett 1942 elején mint bármelyik későbbi, nagyon is valóságos japán támadás az Egyesült Államok területén.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Egy Los Angeles-i férfi takarítja a törmeléket miután háza megrongálódott a légvédelmi lövedékek lehulló repeszeitől2. világháborús légvédelmi ágyú Los Angeles környékénA Los Angeles-i csatáról beszámoló újságcímlapKeresőfények pásztázzák az eget a csata estéjén
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma