Legizgalmasabb szakaszához érkezett Zrínyi-újvár feltárása

2017. május 22. 09:37 MTI

A legizgalmasabb részéhez, a kút feltárásához érkeztek a közelmúltban a Zrínyi Miklós költő és hadtudóshoz köthető egyetlen magyarországi épített emléknél, az őrtilosi Zrínyi-újvárnál zajló régészeti munkálatok.

Zrínyi-újvár kútja

Esterházy Pál azt írta a vár 1664-es török ostromáról is szóló visszaemlékezéseiben, hogy a hódítók bosszúból megölt magyar védőket dobtak a kútba, megmérgezve a vizet, amiért Zrínyi a téli hadjárata során a kút kupolája fölé rakatta a Szulejmán szigetvári síremlékének tetejéről elhozott aranyozott zászlót - mondta Vándor László, az ásatást vezető régész.

Hozzátette: három régész és négy kútásó már tíz méternél is mélyebbre jutott, eddig azonban nem lelt rá az említett emberi maradványokra. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy találtak embericsont-töredékeket, amelyekről nem tudni, mikor kerültek oda, s előkerült még a kútból a lerombolt egykori kútház több darabja, gerendája, s egyebek mellett néhány díszes kályhacsempe is.

Nehezen haladunk, ám néhány méter és elérjük a vízszintet. Azután ha lesz még lelet, szivattyúznunk kell, hogy a felszínre hozhassuk - jegyezte meg Vándor László, aki szerint másfél millió forintos beruházással a kutat bemutathatóvá lehetne tenni. Utalt rá, hogy Zrínyi Miklós a birtokait támadó kanizsai törökök féken tartására 1661-ben kezdte el építtetni az őrtilosi hídfőerődöt. A hadvezér a várból vezette híres téli hadjáratát: a 17 században példátlan tettet végrehajtva felperzselte a "Kanizsa hátában lévő" török várak többségét, felgyújtotta az eszéki hidat.

Zrínyi megkezdte Kanizsa ostromát, de serege török felmentő csapatok érkezése miatt Zrínyi-újváron keresztül kénytelen volt a Muraközbe visszavonulni - mondta. Hozzátette: Zrínyi-újvár 1664-ben, három heti ostrom után elesett, a törökök a föld színével tették egyenlővé, és a későbbi vasvári békében kikötötték, hogy nem lehet újjáépíteni. A vár feltárása a kétezres években kezdődött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elődje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak bevonásával, de a munkálatokban nagy segítséget nyújtott és nyújt a Duna-Dráva Nemzeti Park, továbbá több múzeum, önkormányzat, erdészet is - jegyezte meg.

A feltárásban résztvevők korábban arról tájékoztattak, hogy nagy jelentőségű lelőhelyről van szó, mert a területen kutatható állapotban maradt fenn az 1664-es ostrom nyom-mintázata, így lehetőség van a korabeli forrásokban leírt események "terepen való elhelyezésére" és arra is, hogy információt kapjanak az alkalmazott fegyverekről és harceljárásokról. Az egykori Zrínyi-újvár területén 2006-ban emlékhelyet hoztak létre, azóta Őrtiloson várjátékokat és kulturális bemutatókat rendeznek a Zrínyiek tiszteletére. Vándor László úgy vélte: Zrínyi-kultusz alakult ki a térségben, a vár későbbi bemutatása kedvező hatással lenne a környező települések idegenforgalmára. "Erre azonban ma még nem látjuk a forrásokat" - fogalmazott.

Magazin

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma