Különös eseményre derült fény a maják hidegháborújában

2015. július 28. 08:34

Egy guatemalai szentélyben talált sztélé kivételes bepillantást enged a maja civilizáció történetébe. A lenyűgöző és váratlan felfedezés igen fontos és eddig ismeretlen információkat fedett fel a régészek előtt az 1500 évvel ezelőtti „maja hidegháborúról”, amely két nagyhatalom közötti heves rivalizálás csúcspontjának tekinthető.


A Guatemala nyugati részén található Pelén városában lévő El Achiotal régészeti helyszínen fellelt kőtáblatöredék egy helyi vazallust vagy egy ajawot (a maja civilizáció vezetője királyi értelemben) jelenít meg. A faragott táblán a kutatások szerint Siyaj K’ahk’ (jelentése: a tűz megszületik), a Teotihuacántól igen mesze lévő, a mai Mexikóváros melletti település fejedelme látható.

Siyaj K’ahk’ erői i. sz. 378-ban érkeztek meg a maja alföldre, azon célból, hogy megfosszák hatalmától Tikal városállam uralkodóját, és megalakítsanak egy merőben új politikai világrendet a maja birodalmon belül, amelynek öröksége továbbra is parázs vitákat szolgáltató téma a történészek körében.

„Éppen egy lépcsőházat kerestünk és tesztásatásokat végeztünk, amikor az egyik munkagép vezetője hirtelen leállította a motorokat, és odaszaladt hozzánk, hogy nézzük meg a gödröt, mert talált valamit. A sztélét fedezte fel” - magyarázta a National Geographicnak Luke Auld-Thomas, az ásatáson dolgozó végzős hallgató. A kőtöredéket megvizsgálva a késő klasszikus időszak (i. sz. 250-950) jellegzetességeire bukkantak.

„Amint rápillantottunk a leletre, egy király arca nézett vissza ránk” - mondta Auld-Thomas. „Sohasem hittük volna, hogy valaha is találunk egy ilyen sztélét El Achiotalban” - tette hozzá Marcello Canuto, a Közép-Amerikai Kutatóintézet igazgatója, aki 2009 óta folytat kutatásokat a térségben.

Az ezt követő ásatások során a kutatók feltártak két további sztélétöredéket is az első, monumentálisabb kőtábla lábainál. Minden bizonnyal egy szentély lehetett az a helyiség, ahol a régészeti ásatást megkezdték, ugyanis kerámiákra, emberi csontokra és kőeszközökre rábukkantak a teremben. A sztélé felső töredékén egy kígyót tartó ember látható, amely ábrázolás az uralkodók hagyományos jelképének tekinthető.

David Stuart maja írásszakértő azonnal a helyszínre utazott, hogy megvizsgálja a sztélé hátoldalán lévő hieroglifákat. Kiderült, hogy a kőtábla egy ajaw uralkodásának 40. évfordulójára készült. Mivel a kőtábla hiányos, sajnos nem tudjuk, hogy kiről szól. Egy időpont is szerepelt az írások között, ám ezt még nem sikerült teljesen megfejteni. „Ez az egyik legnehezebb fordítási feladat, amelyben valaha is részem volt. A szöveg készítői nagyon trükkösek voltak, és az említett időpontot kétértelműen fogalmazták meg” - mondta Stuart.

Az említett évforduló a szakértők szerint négy lehetséges időponttal hozható kapcsolatba, ezek közül az egyik egyezik Stuart egyik olvasatával is - ez pedig 418. november 22-e. Ha ebből negyven évet levonunk, a 378-as hírhedt esztendőt kapjuk meg, amikor Siyaj K’ahk’ a Mexikói-völgyből a területre érkezett hadseregével, s kicserélte a tikali vezetőréteg tagjait új, hozzá hű emberekre. Ekkor egy sor politikai változás indult el a majáknál, amelyet a kutatók még mindig csak próbálnak megérteni. „Még csak fogalmunk sem volt arról, hogy El Achiotalt is beszippantotta az új politikai rendszer” - ismerte el Stuart.

A kutatókat különösen meglepte az a tény - amelyet a szentélybeli áldozati tárgyakból következtettek ki -, hogy a sztélén is látható tikali uralkodót még évszázadokig, körülbelül 600-650-ig tisztelték. Az pedig még különösebb, hogy ez a tisztelet abban az időben is megmaradt, amikor a régió Tikal fő riválisa, Calakmul városállam befolyása alatt állt.

A hatodik századtól kezdve a klasszikus időszak végéig (9-10. század) bezárólag ez a két maja „szuperhatalom” vívott egymással olykor nyílt csatákat, sokszor pedig vazallus városaik véres háborúin keresztül, szövetségeseiket harcba küldve rivalizáltak egymással. Ez utóbbi alapján - a szovjet-amerikai hidegháborús konfliktusokhoz hasonlítva - a kutatók gyakran nevezik ezt az időszakot a maja „hidegháborúnak”. Az előbb említett meglepő tényt a szakértők pedig - a már megkezdett anakronisztikus metafora alapján - ahhoz hasonlították, mintha egy amerikai szövetséges állam lakosai a 20. század második felében Lenin mellszobrának vinnének áldozati ajándékokat.

El Achiotal régészeti feltárását az előzetes tervek szerint jövőre fogják folytatni.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma