Koponyakupák árulkodnak Britannia ősi kannibáljairól
2015. április 20. 14:48
A nagy-britanniai Cheddar-szurdokban található barlangban felfedezett csontokat vizsgálva brit és spanyol kutatók megállapították: egykori lakóik előszeretettel faragták az emberi koponyákat ivókupákká, s az egyéb csontokon található fognyomok arról árulkodnak, hogy a jégkorszakiak a kannibalizmust sem vetették meg.
Korábban
Tudósok 1992 óta folytatnak ásatásokat a délnyugat-angliai Gough-barlang környékén, ahol 14 700 éves emberi maradványokra bukkantak. A londoni Természettudományi Múzeum szakemberei szerint mára sikerült megfejteni az először az 1880-as években felfedezett régészeti helyszín szinte minden titkát. A több mint két évtizede zajló ásatások során többnyire emberi és állati csontok, agancsok és kőeszközök kerültek elő.
A radiokarbonos elemzések szerint a maradványok viszonylag rövid idő alatt, mindössze néhány év során halmozódtak fel. „A barlangban található csontok már számtalan elemzésen vannak túl, ám a mostani vizsgálatok kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az emberi koponyákat szándékosan faragták ivócsészékké. Jól kivehetőek a lágyszövetek lefejtésének nyomai, sőt még emberi fogak lenyomatai is megfigyelhetők az egyes csontokon, ami valószínűleg a csontvelő kinyerésére utalhat” - magyarázta Silvia Bello, a Természettudományi Múzeum munkatársa.
A Gough-barlang belseje
A felszínre hozott három „kupa” két felnőttől és egy gyerektől származott. Az emberi fognyomok jelenléte cáfolhatatlan bizonyítéka a már korábban is felvetett elképzelésnek, miszerint a környéken az őskorban nem vetették meg a kannibalizmust. A koponyák aprólékos megmunkálása arra utal, hogy minden bizonnyal tálként használták az emberi fejcsontokat. Mindez nem számít különlegesnek, hiszen a világ számos pontján - például Tibetben, Fidzsin vagy a Csendes-óceán egyes szigetein - találhatunk párhuzamokat.
A leletek Nagy-Britanniában egyedülállók, korukat tekintve pedig a világon is. Elképzelhető azonban - hívták fel a figyelmet a kutatók -, hogy a koponyák kupává alakítása inkább valamiféle rituáléhoz, esetleg temetkezési gyakorlathoz kellett (amely alkalmakkor belőle fogyasztottak emberi húst), és nem volt elterjedt szokás.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap