Ki vágta le van Gogh fülét?
2015. december 23. 08:27
„Őrizd meg jól ezt a tárgyat.” Ezekkel a szavakkal nyújtotta át 1888. december 23-án este Vincent van Gogh egy Rachel nevű arles-i prostituáltnak újságpapírba becsomagolt bal fülét, majd utolsó erejével hazasétált. A hosszú időn át egyezményesen elfogadott verzió szerint a posztimpresszionista festő egy Paul Gaugainnel folytatott vita után borotvapengével vágta le a testrészt, ám 2009-ben két német művészettörténész új elmélettel állt a csonkítással kapcsolatban.
Korábban
Van Gogh 1888 februárjában Párizsból egy testvéri festőkolónia létrehozásának szándékával a dél-franciaországi Arles-ba költözött. Eredetileg több művészt szeretett volna a közösségbe csábítani, de végül csak Paul Gaugain csatlakozott hozzá októberben. Bár művészi szempontból termékeny kettőst alkottak, kapcsolatuk korántsem volt mentes a vitáktól. Az összezörrenések egyre gyakoribbá váltak, a karácsony előtti napokban pedig már szinte az elviselhetetlenségig fokozódott a feszültség.
December 23-án a két művész azon veszett össze, hogy emlékezetből vagy természet után célszerűbb-e festeni. A vita egy pontján Gaugain nem bírta tovább, és elviharzott szállásukról, Van Gogh azonban követte művésztársát. A hivatalos verzió szerint a holland festő ezután hazatérve levágta a fülcimpáját, Hans Kaufmann és Rita Wildegans sokak által vitatott elmélete szerint azonban valójában Gaugain egy ponton megunta barátja maradásra buzdító könyörgését, és párbajtőrével az utcán lenyisszantotta bal fülét.
A szerzőpáros azzal érvel, hogy az események hivatalos változatának alapjául szolgáló Gauguin-napló tele van ellentmondásokkal, ráadásul Van Gogh kis híján elvérzett, mire másnap reggel rátaláltak, ami egy fülcimpa levágása esetén semmiképpen sem történhetett volna meg. Szerintük Van Gogh azért hallgatott az igazságról, hogy megóvja barátját a felelősségre vonástól.
A két barát az eset után soha többé nem látta egymást. A súlyos pszichés zavarokkal küzdő Van Gogh néhány hónappal később öngyilkos lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.