Hónap: október • Nap: 27
1485. október 27.
Meghal Agricola német humanista író
Heidelbergben meghal Rudolf Agricola, latinul alkotó német humanista író. A korai német humanizmus nagy hatású képviselője volt. Fő muve A dialektikáról című három kötetből álló filozófiai írása. Mint pedagógus a humanista műveltség elterjesztésén fáradozott. Jelentős kommentárokat írt Cicero és Seneca műveihez. Hangsúlyozta az anyanyelvi oktatás és a természettudományok tanításának fontosságát.
1505. október 27.
Meghal III. Iván orosz cár
II. Vaszilij nagyfejedelem fia, apja halála után, 1462-ben lépett trónra. Fő feladatának az orosz földek egyesítését, Novgorod megszerzését tartotta. Eloször 1471-ben vonult Novgorod ellen. A hadjáratban több fejedelemség seregei vettek részt, s teljes győzelmet arattak a novgorodi hadsereg felett. Moszkva ezután békeszerződést kötött a novgorodi bojárokkal, de 1477-ben ismét Novgorod ellen vonult, amelynek kormányzata kénytelen volt békét kérni Ivántól, aki viszont kikötötte, hogy a novgorodi állam területén is be kell vezetni azt a rendszert, amely a moszkvai központosított állam területén volt érvényben. Novgorod elfogadta a feltételt. Az egyesített orosz állam fennhatósága alá került Karélia is, 1472-ben pedig Moszkvához csatolták Nagy Permet, majd a trevi fejedelemséget. A megerősödött Moszkva 1480-ra azonban új kihívással találta szembe magát, az Arany Horda Oroszország leigázására készült. Iván azonban sikerrel szállt szembe a tatárokkal, s ezzel történelmi tettet hajtott végre.
1612. október 27.
A lengyelek kapitulálnak Moszkvában
A lengyelek moszkvai kapitulációjával meghiúsul III.(Vasa) Zsigmond lengyel király terve az orosz trón elfoglalására. III. (Vasa) Zsigmond 1610. február 14-én szövetséges kötött a Romanovokkal, amely szerint fia, Ulászló lesz az orosz cár. 1610 nyarán IV. Vaszilij cár (1606. V. 17.) súlyos vereséget szenved a lengyelektől, és fogságba esik. Zsigmondot azonban katonai ereje arra késztette, hogy a trónra saját maga tartson igényt, s így Oroszországot, Lengyelországot-Litvániát közösen kormányozhassa. Zsigmond támadása szolgált ürügyül egy orosz népfelkeléshez, amely a lengyelek kapitulációjával végződött (1613. II. 17.).
1613. október 27.
Váradon megölik Báthori Gábort
1657. október 27.
Portai követség érkezik Gyulafehérvárra
1676. október 27.
A Porta és Lengyelország békét köt
1687. október 27.
Apafi Mihály biztosa, Teleki Mihály és Lotaringiai Károly Balázsfalván szerződést írnak alá
1705. október 27.
Megkezdődnek a béketárgyalások I. József és II. Rákóczi Ferenc megbízottai között
1716. október 27.
Meghal Bethlen Miklós erdélyi államférfi és emlékiratíró
Kisbunban született 1642. szeptember 1-jén. A heidelbergi, az utrechti és a leideni egyetemen történelmet, filozófiát, teológiát és irodalmat tanult, járt Franciaországban és Angliában is. Hazatérése után Zrínyi Miklóssal részt vett a tragikus végű vadászaton, s leírta a gróf halálát. Az 1680-as években fontos szerepet játszott Erdély politikai életében. Részt vett az Erdély és a magyar királyság közötti megegyezésére irányuló diplomáciai akciókban. A XVII. század utolsó évtizedében sokoldalú közigazgatási, pénzügyi és a református egyház érdekében álló tevékenységet fejtett ki. Volt Kővár kapitánya, sőt Máramaros vármegye főispánja és a fejedelmi tanács tagja is. 1691-től erdélyi főkancellárként működött, s jelentős része volt az Erdély autonómiáját biztosító Diploma Leopoldinum kiadásában. 1704-ben az Erdély önállóságának visszaállításáért írt röpirata miatt - nem először - elítélték. Később felmentették, de Bécset haláláig nem hagyhatta el. Írói hírnevét nagy terjedelmű, rabságban írt önéletírásával szerezte, amely nemcsak irodalmi remekmű, de értékes történelmi forrás is.
1736. október 27.
Megszületett James Macpherson skót költő
Szülővárosában, Ruthven-ben tanított, és itt ismerkedett meg a felföldi őslakók nyelvével, a gaellel. 1760-ban kiadott néhány költői töredéket `A Skót Felföldön gyűjtött ősi költői töredékek` címmel. A kiadvány olyan nagy sikert aratott, hogy a következő évben közadakozásból gyűlt pénzen hosszabb gyűjtőútra indulhatott. Ennek eredményeként 1762-ben meg is jelent `Fingal ősi epikus költemény hat könyvben, valamint számos más költemény Ossziántól, Fingal ír király fiától gael nyelvből fordítva`. Később bebizonyosodott, hogy az Osszián-dalok nagy részét ő költötte, s nem eredeti gyűjtések. Az 1760-as évek végén Amerikában járt, mint Nyugat-Florida kormányzójának magántitkára, majd hazatérése után különféle állami hivatalokat töltött be, 1770-1780 között parlamenti képviselő volt. Prózában lefordította az Iliászt, s jelentős forrásértékű történelmi művet írt Nagy-Britannia titkos történetéről. Belville-ben hunyt el 1796. február 17-én.
1787. október 27.
Meghal Bielz Mihály erdélyi szász természetkutató
Nagyszebenben ő alapította az első erdélyi kőnyomdát, s főként térképeket sokszorosított. Barabás Miklós is tőle sajátította el a litografálást. 1848-ban megalapította az erdélyi természettudósok társaságát, amelynek haláláig elnöke is volt. Tudományos munkássága során csigákkal és kagylókkal foglalkozott.
1806. október 27.
Napóleon elfoglalja Berlint
A porosz városban hirdette meg november 21-én az Anglia elleni kontinentális zárlatot, amely a francia és a német ipar fellendülését eredményezte.
1906. október 27.
Hazahozzák II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, és Thököly Imre hamvait
Országos ünnepségek közepette hozták haza II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly Imre és néhány bujdosó hamvait Törökországból. A vonat Orsováról érkezett a fővárosba, majd egynapos ünnepség után ért céljához Kassára. Itt Rákóczit és Zrínyi Ilonát 29-én a dómban, 30-án Thökölyt a késmárki evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra. A Rákóczi- és Kossuth-emigráció a Habsburgok törvényes uralkodása kétségbevonásának volt szimbóluma évtizedeken át. A Rákóczi-emigráció tajgait hamvainak hazahozatala viszont a nemzet és a király között, a koalíció által közvetített újabb megbékélés jelképének lett feltüntetve. Jótékony hallgatásba burkolták a tényt: a hazahozatalhoz az engedélyt még Tisza István kormánya szerezte meg Ferenc Józseftől.
1926. október 27.
Megszületett Harry Robbins Haldeman amerikai politikus
Az ún. `Watergate-ügy` egyik főszereplője Los Angeles-ben látta meg a napvilágot. Politikai tevékenységét Richard Nixon kampányvezéreként kezdte, majd annak elnökké választása után ő lett a Fehér Ház politikai apparátusának főnöke. 1972. június 17-én, a Demokrata Párt országos bizottságának irodájában (Watergate-épület) őrizetbe vettek öt személyt: különböző lehallgató-készülékeket és fényképezőgépeket találtak náluk. Kiderült, hogy a szálak a republikánusok uralta Fehér Házba vezetnek. Haldeman vezetésével az elnöki hivatal a következő hónapokban mindent megtett, hogy az egyre dagadó botrányt - akár törvénytelen eszközökkel is - eltussolja. Végül 1973-ban ő és John Ehrlichman elnöki tanácsadó mégis távozni kényszerült hivatalából. Később `összeesküvés és az igazságszolgáltatás akadályoztatása` címén elítélték őket, s ő tizennyolc hónapig ült börtönben. Nyers, parancsolgató modora miatt a Fehér Ház `poroszának` nevezték, s azt mondták róla, hogy főnöke védelmében `berlini fallal` vette körül a Fehér Házat. Santa Barbara-ban hunyt el 1993. november 12-én.
1934. október 27.
Mao Ce-tung megkezdi a hosszú menetelést
A kínai kommunisták Mao Ce-tung vezetésével megkezdik legendássá vált hosszú menetelésüket, egy 12 000 km-es úton Csianghszi tartományból a Kína északnyugati részében fekvő Senhszi tartományba. A hosszú menetelés egy teljes évet vesz igénybe, s hegyi hágókon és sztyeppéken keresztül vezet. A kommunisták 1931-ben Csianghsziben Kínai Szovjetköztársaságot alapítottak, forradalomi közigazgatást vezettek be, s felosztották a nagybirtokosok birtokait a kisparasztok között. A Csang Kaj-sek vezette nankingi kormány, amely 1927-ben szakított a kommunistákkal, a kommunista köztársaságot fenyegetésként értelmezte, s több hadjáratot vezetett a kommunisták ellen. A kommunisták kezdetben, a jobb taktikájuknak köszönhetően, legyőzték a kormány csapatait, Csang Kaj-sek hadserege csak az ötödik hadjáratban győzött. A Vörös Hadseregnek azonban sikerült visszavonulnia.
1979. október 27.
Saint Vincent szigete függetlenné válik
A Föld egyik legkisebb állama a Karib-tenger térségében található, a Kis-Antillákhoz tartozó Saint Vincent sziget és a közel 600 szigetecskéből álló Grenadine-szigetcsoport alkotja. A szigetek legkorábbi ismert őslakói az arawakok voltak, akiket késobb a karib-indiánok követtek. Kolumbusz 1498. január 22-én fedezte fel a Saint Vincent szigetet, amelyre a 17-18. században francia, angol és holland telepesek is érkeztek, és a cukornád-ültetvényekre Afrikából négereket is behurcoltak. A terület 1627-ig a karib-indiánok ellenőrzése alatt maradt, bár a franciák és az angolok is igényt tartottak rá. 1783-ban a szigetcsoport Anglia birtoka lett, s 1969. október 27-én nyilvánították a brit Nemzetközösség társult államává, majd pontosan egy évtizeddel később, 1979. október 27-én elnyerte teljes függetlenségét. Ma is a brit Nemzetközösség tagja.
1980. október 27.
Meghal Kovács Imre
New York-ban meghal Kovács Imre író, politikus, a Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója. Az 1930-as években bekapcsolódott a falukutató mozgalomba, csatlakozott a népi írókhoz, majd részt vett a Márciusi Front munkájában. Szociográfiai munkáiban (például A népi forradalom, A parasztéletforma csődje) és szépirodalmi műveiben egyaránt bírálta a társadalmi rend visszásságait. 1939-ben részt vett a Nemzeti Parasztpárt megalakításában. A pártban a kommunista pártnak behódoló szárnnyal szemben a belpolitikában a haladó, független, demokratikus Magyarország fennmaradása mellett, míg a külpolitikában az igazságos, etnikai határokon alapuló békekötés mellett szállt síkra. Amikor a megszálló szovjet hatalom felszámolta a kialakulóban lévő magyarországi demokráciát, neki is emigrálnia kellett. Néhány évi európai tartózkodás után Amerikában telepedett le. Az emigrációban is mindent megtett, hogy a világ figyelmét Magyarországon tartsa.
1991. október 27.
Jugoszláv bombák csapódnak Barcs térségébe
1991. október 27.
A türkmén parlament kimondja a köztársaság függetlenségét
A mai Türkmenisztán területét az i. e. VI. században a perzsák, majd két évszázaddal később a makedónok hódították meg. A VII-VIII. században arab fennhatóság alá került, ekkor terjedt el az iszlám hit. Az arabok után a Tárhida, a Számánida, majd a Szeldzsuk Birodalom része volt a terület, a XIII. században pedig mongol uralom alá került. 1868 és 1885 között Oroszország vette birtokába. 1918-ban megalakult a Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, 1920-ig a fehérek uralták a területet. 1924-ben a Szovjetunió tagállama lett Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven. 1990. augusztus 23-án Türkmenisztánt önálló nemzeti állammá kiáltották ki. Az 1991. október 26-i népszavazáson a választópolgárok 94 százaléka a függetlenségre szavazott, majd október 27-én a parlament kimondta a Türkmén Köztársaság függetlenségét. 1991. december 21-én az ország csatlakozott a Független Államok Közösségéhez, 1992 márciusában az ENSZ tagállama lett, 1995-től pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja is. 1993-ban Türkmenisztán nem értett egyet a FÁK bizonyos központosító törekvéseivel, és megtagadta a gazdasági uniót szorgalmazó nyilatkozat aláírását. Ellensúlyozásként a többi közép-ázsiai köztársasággal közös piac kialakítását határozták el.
1991. október 27.
Lengyelországban szabad parlamenti választásokat tartanak
A több mint 27,6 millió választópolgár 7019 képviselőjelölt és 613 szenátorjelölt között választhatott. Tíz párt állított jelöltet valamennyi választókerületben, és 27 indult országos listával. A hivatalos végeredmény szerint a Demokratikus Unió lett az első és 62 helyet szerzett a Szejmben. A lengyel parlament alsó házában a Demokratikus Baloldal Szövetsége 60 helyhez jutott, míg a Katolikus Választási Akció 49-hez. A 460 tagú Szejmbe, részben a komplikált választási rendszer következményeként, 28 politikai párt és csoport küldhetett képviselőt, közülük 11 párt rendelkezett egy képviselői hellyel. (A Szolidaritásból kinőtt erők pártjai a szavazatoknak 28 százalékát tudták megszerezni.)
1992. október 27.
A magyar és csehszlovák felek vállalták, hogy az országok közötti jogvitát közösen a Hágai Nemzetközi Bíróság elé tárják, s ítéletéig átmeneti vízmegosztást alkalmaznak
1995. október 27.
Gödöllőn ünnepélyesen harckocsit semmisítenek meg
Gödöllőn ünnepélyesen megsemmisítették az 510. magyar harckocsit. Ez volt annak a gépparknak az utolsó darabja, amelyre Magyarország 1990-ben Párizsban az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződésben vállalt kötelezettséget. A békefolyamatok erősítését célzó fegyverzetcsökkentési aktus keretében összesen 510 magyar harckocsit küldtek az olvasztókba.