Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 23
42 találat
[1]

1456. október 23.

Meghal Kapisztrán János

Az újlaki obszerváns ferences kolostorban meghalt a 70 éves, nagybeteg Kapisztrán János. Holtteste hat napon át feküdt a ravatalon, ahol állítólag azonnal megkezdődött a csodák sorozata. Egy Boldizsár nevű helybeli tímár három éve béna és vak leányával megcsókolta a kihűlt kezet, mire a lány visszanyerte szeme világát, és kigyógyult a bénulásból. A pápai legátus utasítására október 29-én a barátok a kolostorkertben eltemették a környékbeliek által szentként tisztelt Kapisztránt, a csodák azonban sírjánál tovább folytatódtak. Szentté avatása egyaránt kívánatos volt az obszerváns ferenceseknek és Újlak földesurának, újlaki Miklósnak. Újlaki a templom egyik kápolnájában méltó módon újratemettette, majd utasítására 1458 őszétől 1460 áprilisáig a városi hatóság által delegált bizottság előtt megkezdődött a csodák jegyzőkönyvbe vétele. A két újlaki jegyzőkönyvben összesen mintegy 400 esetet jegyeztek fel; a vallomást tevők nagy része Újlakról és közvetlen környékéről származott, szinte teljes számban a parasztságból, illetve a mezővárosi polgárságból. A feljegyzett csodák nagy része valamilyen régóta tartó vagy gyógyíthatatlannak hitt betegségből való gyógyulás volt, tíz esetben számoltak be a török fogsásából történt szerencsés szabadulásról. A két évig tartó vizsgálat ellenére Kapisztránt csak 1690-ben avatták szentté, Újlak azonban így is az egyik legjelentősebb magyarországi zarándokhellyé vált.

[2]

1575. október 23.

Meghal Huszár Gál

Pápán meghal Huszár Gál reformátor, nyomdász, Huszár Dávid református prédikátor, nyomdász apja. Krakkóban tanult. Római katolikus papként lett a reformáció híve. Oláh Miklós esztergomi érsek üldözése elől menekült Magyaróvárra, ahol evangélikus lelkészi munkát vállalt. 1558-ban igehirdető munkája hatékonyabbá tétele érdekében nyomdát vásárolt, és kiadta igemagyarázatainak első kötetét, az első magyar prédikációs könyvet. 1559-ben megjelentette Sztárai Mihály Az igaz papság tűköre című komédiáját, és H. Bullinger zürichi reformátor magyarok számára írt hitoktató muvét. 1560-ban hozzákezdett az első magyar énekeskönyv szedéséhez, amelynek A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek címet adta. Ez a mű egyben az egyik legrégebbi magyar dallamforrás. Az újabb zaklatások miatt Kassára menekült, majd 1561-ben Debrecenbe költözött. Itt fejezte be 1562-ben a református énekeskönyv nyomtatását, majd 1562-ben kiadta Melius Juhász Péter műveit saját vitaindító előszavával. 1565-tol Forgách Imre udvari papja volt Komjátiban, majd Csallóköz-Mátyusföld evangélikus püspöke lett. 1574-ben Pápán Sztárai Mihály mellett muködött másodpapként, majd Sztárai halála után első papként és a Dunántúl evangélikus püspökeként munkálkodott. Pestisben halt meg 1575-ben. Nyomdájának irányítását fia Dávid vette át. Huszár Gál a 16. század egyik legjelentősebb úttörő nyomdásza volt, aki debreceni tartózkodása idején megalapozta az alföldi város máig fennálló nyomdáját.

[3]

1613. október 23.

Bethlen Gábort fejedelemmé választják

A kolozsvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választja a harminchárom éves Bethlen Gábort. Bethlen állandó hadsereget szervezve, a Habsburg Birodalom és a Török Birodalom között politizálva törekedett az önálló, sőt, esetleg a királyi Magyarországgal egyesített Erdély megteremtésére. Világpolitikai méretekben gondolkodott, a harmincéves háború adta lehetőségeket próbálta kihasználni, de korai halála (1629. X. 15.) meggátolta tervei végrehajtását. Gyulafehérvári udvara főiskolai székhely és kulturális központ volt, európai kapcsolatait Brandenburgi Katalinnal való házassága és a protestáns fejedelmekkel való szövetsége erősítette.

[4]

1641. október 23.

Az írek fellázadnak a protestánsok ellen

Írország kormányzóját, Thomas Wentvorth-öt, Strafford grófját 1641. május 12-én Londonban kivégzik; a katolikus írek gyűlöletüket az új angol és skót telepesek elleni támadásban vezetik le. A támadásnak több ezer ember esik áldozatául. Strafford a kemény kéz politikáját folytatta Írországban és az 1609-ben Ulsterben letelepített protestánsok széles körű támogatásával, megerősítette az angol korona hatalmát. Halála az íreknek az angol protestánsok uralma elleni felkeléséhez vezetett. I. Károly angol király megpróbálta a felkelést drasztikus intézkedésekkel leverni, ami azonban csak részben sikerült. Miután a parlament I. Károlytól jelentős jogokat csikart ki, hozzájárult a lázadó írek földbirtokainak elkobzásához. A körülbelül egymillió fontnyi bevételt a felkelés leverésére és további angol telepek létrehozására fordították. Írország azonban folytatta elszánt ellenállását Angliával szemben (1649. IX. 11.).

[5]

1801. október 23.

Megszületett Gustav Albert Lortzing német zeneszerző

A XIX. századi német népies opera egyik jelentős képviselője Berlinben látta meg a napvilágot. Fiatalon kezdett komponálni, gyerekszínészként fel is lépett. Berlinben tanult, majd 1824-ben Kölnben írta első kis operáját. 1826-tól a detmoldi Hoftheaterben színészként szerzett hírnevet. Az 1820-as években színész és énekes volt, csakhamar elismert operakarmester és rendező lett. Első sikeres zenés darabját, A lengyel és gyermekét 1832-ben mutatták be. 1833-34-ben színész és tenor buffo volt a lipcsei Stadttheaterben. A két gyalogos katona című vígoperája országos hírt szerzett számára, a Nagy Péterről szóló Cár és ács 1837-es lipcsei premieren ő énekelte Ivanov ács szerepét. A darab 1839-es berlini sikerével pályája tetőpontra hágott. 1842-ben szerezte legeredetibb operáját, A vadorzót. 1845-ben írta az Undine című romantikus varázsoperát, 1846-ban A fegyverkovácsot, amely kitörő sikert aratott Bécsben, ahol két évig a Theater an der Wien karmestere volt, majd visszatért Lipcsébe. Utolsó éveiben súlyos nélkülözések közt élt, népes családja csak halála után jutott a műveiből befolyó jövedelmekhez. Nem volt reformátor, igyekezett a közönség igényeit a legjobban kielégíteni, egyenes jelleme miatt mégis sok konfliktusa támadt a divatos irányzattal. Szövegeit maga írta, német vagy francia meséket alkalmazott színpadra. Műveit a színpadi mesterség ismeretében szerkesztette, de míg Wagnernél ez csak segédeszköz volt a magasabb költőiség szolgálatában, Lortzing művészetében döntő a színházi rutin. Legnagyobb érdeme, hogy - Weber és a francia opéra comique nyomán - a német romantikus operát és a népszerű vígoperát felemelte a népszínmű, a mesejáték szintjéről.

[6]

1848. október 23.

Kossuth Lajos a parndorfi (Moson vm.) magyar táborba érkezik

[7]

1851. október 23.

Kossuth partraszáll az angliai Southamptonban

[8]

1860. október 23.

Pest lakossága tüntet az Októberi Diploma ellen

[9]

1870. október 23.

Oroszország érvénytelennek nyilvánítja az 1856. évi párizsi béke egyes cikkelyeit

[10]

1873. október 23.

Megnyitják a Károlyváros-Fiume közötti vasútvonalat

Ezzel létrejön a vasúti összeköttetés Budapest és Fiume között.

[11]

1893. október 23.

Gróf Eduard Taaffe osztrák miniszterelnök beterjeszti választójogi törvényjavaslatát Ausztriában

Választójogot ad minden 24. életévét betöltött, írni-olvasni tudó, adót fizető vagy állandó foglalkozással rendelkező férfinak.
Ezzel a szavazójoggal rendelkező férfiak számaránya 15%-ról 40%-ra emelkedik.

[12]

1894. október 23.

Megnyílik a New York kávéház

Budapesten megnyitották a New York Kávéházat. Az országban, de főként a fővárosban már igen elterjedt üzleti ág a kávémérés és a kávéház. 1896-ban, az egész országban 1377 kávéház és kávémérés működik, ebből csak Budapesten 663. (Az 1880-as évek közepén még mindössze 190 rendes kávéházat jegyeztek fel.) A kávéházak szaporodása a városiasodás, kulturálódás folyománya volt. Az erősödő kispolgárság a korcsmánál vagy a vendéglőnél már polgáriasabb környezetet igényelt, s a társas együttlétet is függetlenül a családtól. A kávéházba beülő polgár a forró fekete italon kívül megtalálta a pesti és bécsi - a legelőkelőbb helyeken a nyugat-európai - újságokat, sakk, dominó, esetleg biliárdszoba, kártyaszoba állt a rendelkezésére. Budapesten az Andrássy úton a Műcsarnok Kávéházban a festők, szobrászok, az Otthon és a Fiume Kávéházban az írók találkoztak. A művészek törzshelye a Nemzeti Színház mellett a Pannonia, míg a tőzsdéseké a Tőzsde melletti Lloyd Kávéház volt. A legelőkelőbbnek a Vigadó előtti Redout Kioszk számított, míg mások Hauszmann Alajos Erzsébet téri kioszkjába jártak.

[13]

1896. október 23.

Megszületett Nagy Imre költő

Szegényparaszti család leszármazottjaként Sárrétudvariban látta meg a napvilágot. 6 elemit végzett és haláláig napszámos volt. Móricz Zsigmond és fiatal íróbarátai próbáltak segíteni rajta, de nyomorúságos életkörülményeit nem tudták megváltoztatni. Egy cikke miatt kétévi börtönbüntetésre ítélték, de büntetése letöltése előtt a nélkülözések miatt betegségében meghalt. A szegényparasztság költőjeként versei hűen tükrözték maga és sorstársai életét. Leírásainak egyik jellemzője az erőteljes, nyers, tömör realizmus, de az emberségesebb jövőnek szinte profetikus hirdetése is hangot kapott soraiban. Összegyűjtött verseit Veres Péter előszavával 1943-ban adták ki.

[14]

1904. október 23.

Megalakul a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetsége

[15]

1918. október 23.

Megalakítják a Nemzeti Tanácsot

A Wekerle-kormány lemondása után, október 23. éjjelén határozták el a budapesti ellenzéki politikai erők - a Károlyi-párt, a Radikális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői - a Nemzeti Tanács megalakítását. A széles alapon szerveződő Tanács, amelynek vezetője Károlyi Mihály gróf lett, október 26-án hozta nyilvánosságra 12 pontos programját, amely követelte a fennálló parlamenti és kormányzati rendszer eltávolítását, a háború azonnali befejezését, Magyarország teljes függetlenségét, a német szövetség felbontását, új választások kiírását az általános és titkos választójog alapján, illetve a demokratikus szabadságjogokat. A nemzetiségeknek az önrendelkezés jogát ígérte a program, abban a reményben, hogy így biztosítható lesz Magyarország integritása. A parasztság számára nagyszabású földreformot helyezett kilátásba, szociálpolitikai reformmal kívánt javítani a munkásnép és a hazatérő katonák helyzetén. A Tanács kiáltványában elismerte az új ukrán, lengyel, cseh, osztrák-német államot. A Nemzeti Tanács ellenkormánynak nyilvánította magát.

[16]

1919. október 23.

Sir George Clerk Budapestre érkezik

Az angol diplomata a párizsi békekonferencia Ötös Tanácsának megbízásából érkezik a magyar fővárosba.
Feladata: koalíciós kormány létrehozása.

[17]

1921. október 23.

Lezajlik a Budaörsi csata

A nemzeti hadsereg és a IV. Károlyt támogató csapatok összecsapnak Budapestnél.
Közben az antanthatalmak tiltakoznak a király visszatérése ellen; Csehszlovákia és Jugoszlávia részleges mozgósítást rendel el.

[18]

1921. október 23.

Meghal John Boyd Dunlop, a légtömlős gumiabroncs feltalálója

Először Robert W. Tomson skót gyáros találta fel 1846-ban a levegővel töltött gumitömlőt. Ezek drágák voltak, és cseréjük nehézkes, emiatt a találmányt elfeledték. A gumi 1865-től terjedt el a járművek kerekeinél, de tömör változatban. Dunlop a felfújt tömlőt impregnált vászonnal látta el. Először vízzel töltötte meg, de ez túl rázósnak bizonyult, a levegő utántöltésére szelepet is konstruált. Először csak kerékpárra alkalmazta, de hamarosan a gépkocsiknál is elterjedt. 1888-ban kapott szabadalmat, s találmányának értékesítésére 1889-ben gyárat alapított Angliában, melyet 1896-ban Byrne Brothers IndiaRubber Company néven jegyeztek be. A vállalat 1900-ban vette fel a Dunlop Rubber Company Ltd. nevet, s hat évvel később megkezdte az autóabroncs-gyártást. Dunlop, hogy megoldja a cég folyamatos nyersgumi ellátását, gumiültetvényeket kezdett vásárolni a Maláj-félszigeten. 1926-ra a Dunlop vállalaté volt a Brit Birodalom legnagyobb, egy kézben lévő földbirtoka. A most is működő cég, a világ egyik legnagyobb gumiipari monopóliuma jelenleg a BTR PLC holding birtokában van.

[19]

1925. október 23.

A nemzetgyűlés elfogadja az 1925: XXXI. törvénycikket az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról

Feladata a közegészségügy előmozdítása, a fertőző betegségek elleni védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosi kar megfelelő képzésében.
A Rockefeller-alap 1924. november 6-i ülésén 1925-27-re összesen 245 000 dollárt szavaz meg az intézet céljaira.

[20]

1926. október 23.

Debütál a munkásszavalókórus

A kommunista irányítás alatt álló `100%` munkásszavalókórus első nyilvános szereplését tartja a budapesti Zeneakadémia nagytermében.

[21]

1927. október 23.

Lev Davidovics Trockij elveszíti hatalmát

Joszif Visszarionovics Sztálin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára a Szovjetunió korlátlan ura. Sztálin legerősebb párton belüli versenytársait, Lev Trockijt és Grigorij J. Zinovjetet kizárják az SZKP Központi Bizottságából. Négy hét múlva mindkét ellenzéki politikust kizárják a pártból. Trockijt a szovjet-kínai határ mentén fekvő Vernüjbe száműzik. A Lenin örökéért folyó hatalmi harcokat ezzel Sztálin végérvényesen eldöntötte a maga javára. Trockij számára a kormányból történt eltávolítása (1925) után a pártból való kizárása gyakorlatilag a hivatásos forradalomár politikai halálát jelenti. A 48 esztendős Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója, nyíltan bírálta Sztálin gazdasági programját, a Szovjetunióba növekvő bürokratizálódást, s elutasította Sztálin elméletét az `egy országban felépítendő szocializmusról`. Trockij továbbra is keményen kitart a "permanens forradalom" elmélete mellett.

[22]

1931. október 23.

Megszületett Tóth Ilona orvos, az 1956-os forradalom mártírja

Az 1956-os forradalom kirobbanásakor szigorló orvosként a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton, majd átirányították a Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol bekapcsolódott az inzenzíven működő Önkéntes Mentőszolgálat munkájába. November 1-jétől letartóztatásáig a Péterfy kisegítő részlegének megbízott vezetője volt. A forradalom leverése után részt vett a röpcédulák terjesztésében, illetőleg az Élünk című illegális lap készítésében. November 20-án letartóztatták, majd 1957. április 8-án halálra ítélték izgatás és gyilkosság vádjával, s június 26-án kivégezték. A vád szerint 1956. november 18-án részt vett a számára ismeretlen Kollár István operáció közbeni meggyilkolásában, akit a kórházban ÁVH-snak véltek. A Fővárosi Bíróság 2001. február 19-én semmissé nyilvánította az ítéletet.

[23]

1933. október 23.

A Gömbös-kormány rendeletet hoz a kisbirtokosok védelmére

A gazdasági válság idején a paraszti kis- és középbirtokosok tömegesen adósodtak el. Nagy részüket az elárverezés veszélye fenyegette. Ennek meggátlására a Gömbös-kormány gazdavédő intézkedéseket hozott, amelyek a gazdaadósságokat hivatottak rendezni. Ezek sorából is kiemelkedett az 1933. évi kormányrendelet a `gazdatartozások fizetésének újabb szabályozásáról`. Eszerint birtokuk védetté nyilvánítását azok kérhették, akiknek terhe a tiszta jövedelem tizenötszörösét meghaladta. Csökkentették a kamatterheket. Az ebből eredő különbözetet a hitelintézeteknek az állam megtérítette. Különösen védte az állam a 10 holdon aluli, illetve a 100 korona tiszta jövedelmet el nem érő ingatlannal rendelkező paraszti birtokosokat. Az ő tartozásaik egy részét az államkincstár vállalta magára. 1935-ben lejárt a rendelet. Helyében a 10 000/1935. ME. számú rendelet lép, amely megtartja a parasztbirtok kedvezményeit, de kedvezményeket nyújt már a nagybirtokosoknak is (moratórium kamat- és tőketörlesztési részletek fizetésére). A birtokvédelem körét 1939-ben szűkítik (6500/1935. sz. kormányrendelet). Most már csak a 10 kataszteri holdnál kisebb birtokokat védik, s azokat, amelyeknek jelzálogos terhe nem haladja meg a kataszteri tiszta jövedelem hússzorosát. Megszűnik az 500 kat. holdon felüli birtokok védettsége is.

[24]

1933. október 23.

Hatályba lép a kormány 14000/1933. számú rendelete

A gazdatartozások fizetésének szabályozásáról szól, célja az eladósodott paraszti birtokok tömeges elárverezésének megakadályozása.

[25]

1933. október 23.

Filmbemutatót tartanak Budapesten

Bemutatják a Pardon, tévedtem! című filmet.
Rendező: Székely István.

[26]

1937. október 23.

K. Schuschnigg osztrák kancellár hivatalos látogatásra Budapestre érkezik

[27]

1937. október 23.

Megalakul a Magyar Nemzeti Szocialista Párt

A következő szélsőjobboldali nemzetiszocialista pártok egyesüléséből jön létre:

-Nemzeti Szocialista Párt,
-Fajvédő Szocialista Párt,
-Nemzeti Akarat Pártja,
-Magyar Irredenta Tábor.

Vezére: Szálasi Ferenc.

Az egyesülés után Fiala Ferenc Szálasi rendelkezésére bocsátja az Összetartás című hetilapot.

[28]

1938. október 23.

Megjelenik Imrédy Béla vezércikke

A miniszterelnök a Függetlenség hasábjain meghirdeti a magyar politikai-kormányzati rendszer totális átalakítását.

[29]

1940. október 23.

Horthy Miklós levelet küld Benito Mussolininek

A kormányzó ebben aggályát fejezi ki: az utóbbi időben megingott az olasz kormányfő Magyarország iránti rokonszenve.

[30]

1940. október 23.

A pénzügyminiszter bejelenti, hogy hatályon kívül helyezik az állami tisztviselőkre vonatkozó korábbi fizetéscsökkentő rendelkezéseket

Ez mintegy 20%-os emelést jelent; a miniszterelnök új havi fizetése 2640 pengő, a VII. fizetési osztály 3. fokozatában a miniszteri titkáré 330 pengő.

[31]

1942. október 23.

Brit támadás indul Rommel hadserege ellen

A német és olasz haderők által megszállva tartott el-Alamein ellen Bernard Montgomery tábornok irányításával nagyszabású brit támadás indul. A hadműveletet gondosan előkészítették. A brit csapatok észrevétlenül közelítették meg a német-olasz állásokat: éjszaka mozogtak, s nappal földbe ásott árkokban rejtőztek el. Montgomery egy megtévesztő olajvezetéket fektetett el az arcvonal déli szakasza felé, hogy azt a látszatot keltse, mintha a támadásra ott kerülne sor, s a környéken rosszul álcázott megtévesztő harckocsi-utánzatokat helyeztetett el. Az igazi harckocsikat gépkocsiknak álcázták. 21 óra 40 perckor az arcvonal 65 km-nyi szélességben tüzérségi tűz kezdődött, átütő eredménnyel. A németek és az olaszok üzemanyag híján nem tudnak a támadóktól elszakadni.

[32]

1943. október 23.

A Vörös Hadsereg egységei átkelnek a Dnyeperen

[33]

1944. október 23.

Megindul az első vasúti szerelvény Püspökladány és Debrecen között

[34]

1954. október 23.

Újjászervezik a Népfrontot

Nagy Imre miniszterelnök reformjai támogatására, és a Rákosi Mátyás irányítása alatt álló reformellenes pártapparátus ellensúlyozására megpróbálkozott a Népfront újjászervezésével: helyi szervezetekkel és egyéni tagsággal. Javaslatával a párton kívüli `kispolgári`, paraszti rétegek, az egyház stb. politikai aktivitását és támogatását szerette volna biztosítani magának. A Politikai Bizottság több hónapi vita után 1954 augusztusában elvetette a miniszterelnök tervezetét, s az új Népfront a párt vezetése alatt álló tömegmozgalomként jött létre októberben, tömörítve az összes létező "társadalmi szervezetet". Bizonyos fokú, főleg helyi politikai-érdekvédelmi tevékenységre így is módja nyílott, de a kezdeményezések Nagy Imre 1955. márciusi bukása után hamarosan elhaltak.

[35]

1955. október 23.

A Saar-vidék Németország mellett dönt

1955. október 23-án a Saar-vidék lakossága népszavazáson kétharmados többséggel elutasította azt a tervet, hogy egy európai biztos irányítása alá kerüljön a terület, s pénzügyileg, gazdaságilag elsősorban Franciaországhoz kötődjék. Így a tartomány visszatért Németországhoz, s 1957-től az NSZK szövetségi tartománya lett.
A terület a középkorban Lotharingiához, a Saarbrückeni Grófsághoz és a Zweibrückeni Fejedelemséghez tartozott. A XVIII. század végén a forradalmi Franciaország annektálta, 1818-ben a Rajnai tartomány részeként porosz fennhatóság alá került. AZ 1919. évi versailles-i békeszerződésben 1920-tól 15 évre a Népszövetség igazgatása alá vonták, szénbányáit Franciaország aknázhatta ki. Az 1935-ben azonban az erősödő német nyomás hatására népszavazást kellett tartani a tartományban, amelynek eredményeként a lakosság 90 százaléka a Németországhoz való tartozás mellett döntött. 1945-ben a franciák szállták meg. 1954-re autonóm terület lett önálló törvényhozással és állampolgársággal, de gazdaságilag és külpolitikailag is Franciaországhoz kapcsolódott, és 50 évre megkapta a szénbányák kiaknázásnak jogát. 1955-ben azonban újabb népszavazást tartottak, amelyen a lakosság elvetette a korábbi francia-német tárgyalásokon felvetett "európaizálást", vagyis a Saar-vidék önálló képviseletét az európai intézményekben. Végül 1957-tol az NSZK szövetségi tartománya lett, az utolsó francia gazdasági koncessziókat 1959-ben számolták fel.

[36]

1956. október 23.

Nagy Imre beszédet mond

Nagy Imre beszéde "Pontosan 9 órakor a Parlament erkélyére lépett a fiatalok küldötte, aki meghallgatást kért a körülbelül kétszázezernyi tömegtől. Majd átadta a szót Nagy Imre elvtársnak. (Óriási taps.) Elvtársak! - kezdte beszédét Nagy Imre elvtárs. Szeretett barátaim! Hívásukra megjelentem, szeretettel üdvözlöm valamennyiüket, minden nagyrabecsülésem a magyar ifjúságé, amely elő kívánja segíteni a nehézségek leküzdését és a szocialista demokrácia kifejlesztését. (Óriási taps, zajongás.) Barátaim! Szólni akarok. A lelkesedésnek és a tettvágynak párosulnia kell a józansággal, igazsággal, meggondolással és felelősséggel, mert ha nem, akkor ez kockára teheti az ügyet, amelyért ma összejöttünk. A kibontakozás lehetősége a párton belüli tárgyalás és tisztázás útján a párt Központi Vezetőségében útban van. Éppen ezért a magyar ifjúságnak tudnia kell ezt. Barátaim! Mindennél fontosabb, hogy nyugalmatokat megőrizzétek. Ez a feltétele mindennek. Erről a magyar ifjúság most józanságával és felelősségérzetével tehet bizonyságot és kell is tennie. A magyar ifjúságnak a népi demokráciánk mellett, a szocializmus igaz ügye mellett a helye, azok mellett, akik a nép, a haza, a szocializmus igaz ügyét, de a magyar ifjúság ügyét is méltóképpen képviselni tudják és annak bátor szószólói. A magyar ifjúság bízhat és bízzon bennünk, de akkor hallgasson is ránk, mint fiúk hallgatnak az apákra, akikkel egy család. Kibontakozó demokratizmusunk lehetővé teszi, hogy az ifjúság a hazai és nemzetközi események kapcsán felelősségérzettel véleményt nyilvánítson. Ne hagyja a magyar ifjúság, hogy soraiban a demagóg uszítás elharapodzzék, ettől a magyar ifjúságnak, az egyetemi ifjúságnak el kell határolni magát. Az egyetemi ifjúságnak jogos követelései vagy sérelmei meghallgatásra találnak, azok megtárgyalásra kerülnek. [...] A mi erőnk a demokratizmus, az alkotmányos rend és a fegyelem, a legszélesebb hazafias demokratikus erők egysége. Barátaim! Ezen az úton előre akarunk és előre is tudunk menni. A Központi Vezetőség a közeli napokban meghozza idevonatkozó messzemenő határozatait, meghozza döntését, amelyek majd alapot teremtenek. [...] A kormány nem késlekedik a kibontakozásra kerülő döntéseiben. [...] Azt hiszem, eddig még szavamban nem csalódtatok. Amikor azt mondom, hogy a kormány sem késlekedik, akkor higyjétek el, hogy ez így is van. Bízom abban, és nektek és bízni kell abban, hogy a parlamentnek sikerül elhárítania az akadályokat, előrehaladásunk valósággá válik. Éljen a párt, a párt megújhodása! Éljen a népköztársaság! Bízunk abban, hogy a fegyelem, a rend terén is példát mutató kommunistákhoz, magyar hazafiakhoz méltóan viselkedtek. Most pedig, kérlek benneteket, hallgassatok szavamra, rendben és fegyelmezetten vegyünk búcsút egymástól. Kedves barátaim, fegyelmezettségre hívlak fel, nyugodtan bízva a jövőben, távozzatok a legközelebbi viszontlátásig. Töltsön el benneteket a hit, és olyan hit a jövőben, ami engem is eltölt, és olyan hidegvér és józanság, amire ma mindenkinek szüksége van - mondotta befejezésül." (Szabad Nép, 1956. október 24.)

[37]

1956. október 23.

A forradalom kezdete

Ezen a napon a pártvezetés előbb betiltotta, majd engedélyezte a tüntetést. A diáktüntetés néhány óra alatt kiterjedt a munkásságra, majd a főváros egész népére. A pártellenzéki jelszavakat nagyon hamar felváltották a nemzeti függetlenséget és a szocialista demokrácia helyett `jelző nélküli` demokráciát követelő jelszavak. Kezdetben a menet több helyszínről egy helyre, Bem József szobrához igyekezett. Késő délután több, egyenként is tízezres tömegre szakadtak szét: mintegy kétszázezren Nagy Imre beszédére vártak a Parlament előtt, mások ledöntötték Sztálin szobrát, ismét mások a Rádió épülete előtt követeléseik azonnal bemondását akarták elérni.

[38]

1956. október 23.

Új, tavaszi seregszemle címmel vezércikket közöl a Szabad Nép

Reggel a Szabad Nép Új, tavaszi seregszemle című vezércikke lelkesen üdvözölte a `politizáló ifjúságot`, amelyet harcostársának tekintett a szocializmus demokratizálásáért vívott küzdelemben.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc története

[39]

1989. október 23.

Magyarországon kikiáltják a köztársaságot

Szűrös Mátyás, a magyar parlament elnöke a budapesti Parlament erkélyéről déli 12 órakor kikiáltja `a Magyar Köztársaságot`. Az 1956-os forradalom évfordulóján tett szimbolikus lépés a radikális reformfolyamatok tetőpontját, egyúttal a magyarországi kommunista állam formális végét jelenti. Az ünnepségen ujjongó magyarok tízezrei vesznek részt. A parlament néhány nappal korábban változtatta meg az alkotmányt, miszerint a korábbi "Népköztársaság"-ot a továbbiakban "Magyar Köztársaság"-nak hívják. Ez a névváltozás szimbolikusan mutatja azt az új alkotmányban is rögzített változást, melynek eredményeként a kelti tömb egyik államából többpártrendszerű, piacgazdasági elveket valló parlamenti demokrácia lesz. Még egy évvel korábban is megakadályozta a rendőrség, hogy megemlékezéseket tartsanak a hivatalosan "ellenforradalomnak" nevezett 1956-os népfelkelésről, most viszont a kormány azzal, hogy erre a napra időzítette a köztársaság kikiáltását, hangsúlyozottan csatlakozott az 1956-ot rehabilitáló követelésekhez. Ellentétben Lengyelországgal, a változások egyik motorja Magyarországon a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) reformszárnya volt. Az 1989 tavaszi és nyári reformhatározatok után az MSZMP az október 8-i rendkívüli pártértekezleten végül önmagát is feloszlatta. A pártdelegátusok döntő többsége a régi kommunista párt nevének megváltoztatása és az új kurzus mellett szavaz; 1202 képviselő közül mindössze 152 ellenzi a fordulatot. Az új Magyar szocialista Párt (MSZP) új elveket vall. Saját magát nem kommunista néppártnak tekinti, amely az 1990-re tervezett szabad választásokon kész összemérni erejét az új vagy újjáalakult pártokkal. Az 1990. április elején megtartott szabad parlamenti választás végül is a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal választási koalíciót alkotó Magyar Demokrata Fórum győzelmét hozza (a koalícióra a szavazatok több mint 59%-a esett) a Szabad Demokraták Szövetsége előtt. Az új parlamentbe az említetteken kívül az MSZP és a Fiatal Demokraták Szövetsége küldheti el képviselőit. Az új parlament többek között visszaállítja a régi magyar címert.

[40]

1991. október 23.

Párizsban lezárják a kambodzsai polgárháborút

Párizsban aláírt békeszerződést a Vietnam-barát Phnom Penh-i rezsim és a több részre szakadt ellenzék közötti háború végét jelentette. Az aláírt négy dokumentum közül az első, a nemzetközi Kambodzsa- konferencia záróokmánya politikai állásfoglalás valamennyi résztvevő részéről, felidézi Kambodzsa tragikus történetét s a béke támogatására, Kambodzsa átalakulásának megsegítésére szólítja fel az ország lakosait és a nemzetközi közösséget. A második szabályozta az ENSZ-igazgatás feltételeit. A kambodzsai államhatalmat a Legfelsőbb Nemzeti Tanács jelenti, az ENSZ által létrehozott ideiglenes igazgatás vele működik együtt. Az ENSZ békefenntartó és ellenőrző, illetve a választást előkészítő katonai és polgári csoportot küld az országba. A világszervezet ellenőrzi a fegyvernyugvást, a szembenálló felek erőinek előírt hetven százalékos csökkentését, listába veszi a választókat, ellenőrzi a választások előkészítését és megtartását. A harmadik dokumentum a felek egységes állásfoglalását összegezte: Kambodzsának önálló, független, egységes, semleges, el nem kötelezett államnak kell lennie a jövőben. A negyedik közös politikai felhívást tartalmaz. 1993-tól az országban ismét királyság van, akkor az uralkodó Norodom Szihanuk lett.

[41]

1992. október 23.

A magyar kormány keresetlevelet nyújtott be a Hágai Nemzetközi Bírósághoz a Duna várható egyoldalú elterelése miatt

[42]

1992. október 23.

Kifütyülik Göncz Árpádot

A nagyközönség az `Egyenleg` felvételéről ismeri a Parlament előtti eseményeket. Az 1956-os forradalomra emlékező ünnepségsorozat része lett volna Göncz Árpád - az akkori eseményeknek később csaknem halálraítélt résztvevője - köztársasági elnök ünnepi beszéde a Kossuth Lajos téren. A beszéd nem hangzott el, mert a szónok kb. egypercnyi fütty és egyéb nemtetszés-nyilvánítás után otthagyta a mikrofont. Az eseményekről készült felvétel, különösen annak egyrésze, egy náci jellegű egyenruhát viselő fiatal többszöri bemutatása fontos szerepet játszott a `médiaháború` egyik ütközetében, Bánó András sportriporter és több társa fegyelmi elbocsátásában. A Híradó ugyanis azzal vádolta meg intézményen belüli vetélytársát, hogy a jelenet manipuláció révén került képernyőre. Ennek a vádnak a vizsgálata még nem történt meg, amikor Bánó András műsora megszűnt. Az esemény több későbbi vita forrása a Parlamentben: az ellenzék a Belügyminisztériumot vádolja mulasztással, sőt, civil ruhás határőrök közreműködése révén közreműködéssel. A kormánykoalícióhoz tartozó Kereszténydemokrata Néppárt vezetője úgy véli, a köztársasági elnöknek el kellett volna kezdenie beszélni a mikrofonba. Boross Péter miniszterelnök, akkor belügyminiszter praktikus indokokkal magyarázta, miért volt a rendőrség ilyen rövid idő alatt tehetetlen a rendbontókkal szemben. Bár Göncz Árpád a közvélemény-kutató intézetek felmérései általában a legnépszerűbb magyar politikusnak mutatják, a téren nem hívei gyülekeztek: csalódott 56-osok és Csurka Istvánt éltető fiatalok. A német feliratú plakát arra enged következtetni, hogy a német nyelvterületen erőteljesem működő szélsőjobboldali mozgalmak képviselői is jelen voltak a téren.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma