Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 20
17 találat
[1]

1472. október 20.

Marco Barbo pápai követ tanácskozásra a sziléziai Niesse városába rendeli I. Mátyás magyar, IV. Kázmér lengyel és Ulászló cseh király megbízottait

[2]

1554. október 20.

Megszületett Balassi Bálint, a magyar költészet kiemelkedő alakja.

[3]

1575. október 20.

Meghal Floris de Vriend, flamand építész

Antwerpenben meghal Floris Cornelis de Vriend németalföldi építész és szobrász, a flamand romanizmus képviselője. A németalföldi művészek olasz reneszánszhoz kapcsolódó csoportjának, a romanistáknak tagja volt. Az olasz reneszánsz szerkezeti és díszítő formáit eltúlozva, a helyi gótika hagyományaival keverve használta fel. Fő művén, az 1561-65 között épült antwerpeni városházán egymás fölött dór és ión oszloprendet orsós korláttal szegett fedett folyosót fogott egységbe, a homlokzaton díszes kőkerettel lépcsősen tagolt oromzatot alakított ki. Ez az elrendezés sokáig hatott a németalföldi építészetre. Több templom számára készített kápolnát és oltárépítményt, gyakran a szobordíszeket is maga készítette el. Több nagy síremléket mintázott külföldi megrendelésre: I. Frigyesét a schleswigi, III. Keresztélyét a roskildei, Albert hercegét pedig a königsbergi (ma kalinyingrádi) székesegyházban.

[4]

1613. október 20.

Erdélyi országgyűlést tartanak Kolozsvárott

[5]

1671. október 20.

Báthori Zsófia fejedelemasszony, Sárospatak földesura a jezsuita rendnek adományozza a református főiskola épületét és minden vagyonát, a diákokat pedig a város elhagyására kényszeríti

[6]

1734. október 20.

Királyi rendeletben szabályozzák a protestáns egyház magyarországi működését

Királyi rendelet születik a protestáns (református és evangélikus) egyház magyarországi működésére. Mindkét egyház négy szuperintendenst (püspököt) választhatott. A rendelet meghatározta az egyházterületi beosztást is. Ezek a beosztások a magyarországi evangélikusság, illetve reformátusság területi megoszlásához igazodtak. Evangélikus kerületek: dunáninneni, dunántúli, tiszai (idetartozott Szepes, Sáros, Gömör is), és bányai kerület (idetartoztak az Alföldre vándorolt szlovák evangélikusok). Református kerületek: dunáninneni, dunántúli, tiszántúli és tiszáninneni kerületek. Az evangélikus egyház 1735-ben, a református 1743-ban elhatározta, hogy minden szuperintendens mellé egy világi főfelügyelőt, illetve főgondnokot választ. Az evangélikus egyház elmagyarosodása, a németországi befolyás csökkenése rohamosan haladt előre. 1763-tól papjelöltjeik nem mehettek külföldi egyetemekre. 1774-ben a négy kerület egyetemes világi főfelügyelőt választott. A református egyházban is fokozódott a világiak (választott gondnokok és patrónusok) beleszólása az egyházi ügyekbe. Ez hosszú ideig ellentéteket szült a lelkészi, illetve a püspöki kar, valamint a világi vezetők között.

[7]

1740. október 20.

Meghal III. Károly

Bécsben meghal III. Károly spanyol és magyar király, német-római császár. 1706-ban lett spanyol király, ám 1711-ben meghalt bátyja, I. József császár, s ezáltal reá szállt a Habsburg-ház többi koronája is. Az európai egyensúly ügye azonban nem engedhette, hogy egy kézben legyen a német, a magyar és a spanyol korona, s mivel az angolok, a hollandok és a franciák 1713-ban megkötötték az utrechti békét, Károlynak 1714-ben a spanyol örökösödési háborút lezáró rastatti békében le kellett mondania Spanyolországról. Megtarthatta azonban Milánót, Mantuát, Nápolyt, Szardiniát és a mai Belgiumot. Magyarországi uralkodását 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő szatmári béke aláírásával kezdte, majd a törökök ellen hadakozott, és sikerült visszaszereznie a Temesközt és a Szerémséget. Fő célja az volt, hogy óriási birodalmát egységben megtartsa és biztosítsa a családja számára. Állandó hadsereget és Pozsonyban Helytartótanácsot állított fel. Terveit komolyan veszélyeztette, hogy 1716-ban meghalt egyetlen fia, így veszélybe került az örökösödés. Végül törvényt hozott a Habsburgok nőági örökösödésének biztosítására, ez volt a híres Pragmatica Sanctio. 1731-ben kiadta a szintén nevezetes Carolina Resolutiót, amelyben a protestánsok vallásgyakorlatát szabályozta. Nehéz természetű ember volt, mindamellett pártolta a művészeteket és a tudományokat, számos csodás épületet építtetett Bécsben, például a császári udvari könyvtárat. Ő volt a Habsburg-dinasztia utolsó egyenes ági férfisarja, halála után leánya, Mária Terézia követte a trónon.

[8]

1796. október 20.

Meghal Dayka Gábor költő

A felvilágosodás kori szentimentalizmus kiemelkedő alakja Miskolcon született 1769. március 21-én. Szegénysége miatt papnak tanult Egerben, ám hosszabb időre Pestre vetődött, ahol megismerkedett a felvilágosodás eszméivel. Nem vágyott vissza Egerbe, mert ott akkoriban egy Szaicz Leó nevű vakbuzgó minorita szerzetes ostorozta a nyájtól elbitangoltakat. Szaicz egyszer átvizsgálta Dayka egyik beszédét is, és nem kevesebb, mint hatvan eretnek tételt talált benne. Ez már Daykának is sok volt, otthagyta a szemináriumot, és nemes bosszút állva gyorsan lefordította Abelard és Helosie híres szerelmi történetét. Sietségét egyre súlyosbodó tüdőbetegsége is indokolta. Testi szenvedései elől a szerelembe menekült, de sajnos csalódnia kellett. Örömmel hagyta, hogy háziurának kacér leánya elcsábítsa, feleségül is vette, felesége azonban megcsalta. A klasszikus nyelveken kívül németül, olaszul és angolul is tudott, fordított. Verseit erős érzelmi töltés jellemzi, antiklerikális szatírát is írt. Bár kortársai alig ismerték, jelentékeny hatással volt Kazinczy, Csokonai, Berzsenyi költészetére. Költeményeit több német és egy angol antológia is közölte. Ungváron érte a halál.

[9]

1813. október 20.

A visszavonuló I. Napóleon Hanaunál megveri az útját álló osztrák sereget

[10]

1820. október 20.

Megszületett Kazinczy Lajos

Kazinczy Ferenc legkisebb fia Széphalmon született. Hivatásos katonatisztként végzett, de 1847-ben kilépett a hadseregből. 1848-ban, a honvédség felállításakor ismét harcba lépett, 1849-ben Klapka György hadtestében hadosztályparancsnok, majd tábornok lett. 1849 nyarán az oroszok elvágták csapatai útját a Görgeyvel való egyesülés előtt, s így Erdélybe szorult, ahol augusztusban letette a fegyvert. A császári haditörvényszék halálra ítélte.

[11]

1827. október 20.

A törökök a tengeren szenvednek vereséget

Az egyesített francia-brit-orosz tengeri erők a navarinói öbölben (a Peloponnészosz-félsziget délnyugati része) megsemmisítik a görög felkelők ellen a török szultán oldalán harcoló Ibrahim pasa egyiptomi flottáját. Ibrahim pasa katonai sikereit figyelembe véve (1825. II. 24. óta) Anglia, Franciaország és Oroszország megköti a pétervári jegyzőkönyvet (1826. IV. 3-4.) és a londoni szerződést (1827. VI. 24./VII. 6.), hogy a kereskedelmi útvonalat bénító görög szabadságharcot (1821. III. 6., 1823.) lezárják és Görögország számára - az eredeti elképzelés szerint török fennhatóság alatt - autonómiát biztosítsanak. Amikor a Török Birodalom minden külhatalom beavatkozását elutasítja, katonai intervencióra kerül sor. A török vereséget kihasználva, korábbi követelései érdekében Oroszország - Anglia rosszallása és Ausztria tartózkodása mellett - a 1828. áprilisában hadat üzen a Török Birodalomnak és elfoglalja a dunai tartományokat (1829. IX. 14.).

[12]

1860. október 20.

Reformok lépnek életbe a Monarchiában

Az 1859. évi háborús vereség, valamint az abszolutizmussal szemben már korábban is megerősödött osztrák és magyarországi ellenzék a császárt centralizációs politikájának feladására kényszerítette. Az abszolutizmus ellen nemcsak a liberálisok, hanem az arisztokrata vezetésű konzervatív nemzeti ellenzékiek is felemelték szavukat. A magyar konzervatívok és az osztrák kormány együttes, kulisszák mögötti akciójának eredményeként az uralkodó Albrecht főherceg helyébe Magyarország élére Benedek táborszernagyot nevezte ki. A birodalmi tanácsot új tagokkal bővítették, így szerepet kaptak a magyar konzervatívok, gróf Apponyi György, gróf Szécsen Antal. A nagy tiktokban előkészített októberi diplomával a császár visszaállította Magyarországon az 1848. előtti külön magyar kormányszerveket, a Kancelláriát és a Helytartótanácsot, s ígérte az országgyűlés összehívását. Az országgyűlés hatáskörét szűkre szabta, hiszen a pénz- és hitelügy, az adópolitika, vám és kereskedelem, posta, közlekedés, az állami költségvetéssel (tehát pénzügyekkel), valamint a katonaállítással kapcsolatos törvényhozási teendők a bécsi összbirodalmi tanács hatáskörében maradtak, míg a külügy és hadügy kérdéseibe még annak sem volt beleszólása. Az októberi diploma egy gesztus volt a megbékélés irányába, az uralkodó maga így jellemezte szándékát: "Valami parlamentáris életet fogunk kapni, de a hatalom az én kezemben marad." Ezt az új rendszert egészítette ki, tette liberálisabb színezetűvé az 1861. februári pátens. Ez az új, tehát a birodalom egyes tartományaiban elismert helyi országgyűlések fölé egy kétkamarás birodalmi gyűlés szervezetét állította. Ez már parlament volt, ha nem is az igazi. A birodalmi gyűlés 343 helyéből a magyaroknak 85, Erdélynek 26, a horvátoknak 9, a cseheknek 54 jutott. Ez volt a Habsburgok utolsó kísérlete arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a családhoz tartozó tartományokat és országokat. A vállalkozás mindenekelőtt a magyar politikai ellenzék határozottságán bukott meg, akik semmilyen központi parlamentbe nem akartak beleegyezni.

[13]

1891. október 20.

Megszületett James Chadwick angol fizikus

Az I. világháború után a Cavendish Laboratóriumban dolgozott, 1923-tól kutatási igazgatóhelyettes volt. 1935-48 között a liverpooli egyetemen, 1948-tól a cambridge-i Gonville és Caius College-ben tanított. A II. világháború alatt az atombomba előállítására irányuló amerikai Manhattan-tervhez kapcsolódó angol kutatásokat irányította. Bonyolult kísérletek sorával - a harmincas évek elején - sikerült megtalálnia a régóta keresett semleges részecskét, a neutront, s felfedezése nyomán megváltozott az atommag szerkezetéről alkotott kép is. A fizikai Nobel-díjat 1935-ben kapta a `neutronok felfedezéséért`. 1974. július 24-én hunyt el Cambridge-ben.

[14]

1921. október 20.

IV. Károly Dénesfára érkezik

Az utolsó magyar király, IV. Károly, az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháború utáni szétesését követően csak visszavonult az ügyek intézésétől, de nem mondott le magyar királyi címéről. Ezután két alkalommal kísérelte meg a királyi hatalom visszaszerzését. Először 1921. március 26-án lépett magyar területre, váratlanul és rajtaütésszerűen. Több politikussal, köztük 27-én Horthy Miklós kormányzóval is tárgyalt a dinasztia magyarországi jövőjéről. Végül április 5-én - a környező országok és az antant hatalmak tiltakozása nyomán, miszerint nem tűrnék el a Habsburg-család semmilyen formában történő restaurációját - IV. Károly elhagyta az országot. Ez volt az első, vagy másképpen húsvéti királypuccs. Ezt követően 1921. október 20-24. között zajlott le a második, szintén sikertelen visszatérés. Október 20-án felesége társaságában repülőgéppel érkezett a Sopron közeli Dénesfára. Másnap a katonaság felesküdött rá, ő pedig Rakovszky István személyében miniszterelnököt nevezett ki. Október 23-án Budaörsnél fegyveres összecsapásra is sor került, majd október 24-én a nemzeti hadsereg őrizetbe vette IV. Károlyt és Zita királynét, végül november 1-jén az antant megbízottjai Madeira szigetére szállították őket. A király a száműzetésben halt meg 1922. április 1-jén.

[15]

1935. október 20.

Meghal Henderson, Nobel-békedíjas politikus

Londonban meghal Arthur Henderson Nobel-békedíjas angol politikus. 1929-1931-ig a munkáspárti kormányban külügyminiszter volt, az 1931-es nemzeti kormány megalakulásakor ellenzékbe vonult. 1931-1935-ben a Munkáspárt elnöke volt. Részt vett a Népszövetség megalakításában. 1932-1933-ban a genfi leszerelési konferencia elnökeként működött. A Nobel-békedíjat 1934-ben kapta.

[16]

1977. október 20.

A Központi Bizottság gazdasági reformokat hoz

Magyarország az 1973. évi olajárrobbanásra és az energia-áremelésre `rosszul reagált`. Folytatódtak a pazarlások és az optimista tervezések, míg Nyugaton drákói szigorúságú takarékosságot léptettek életbe. Néhány év múlva kiderült: a szovjet energiahordozók forrásai sem kimeríthetetlenek. A KB október 20-i határozata most kinyilvánította: szükséges az új világpiaci helyzet tudomásulvétele: Magyarország export, importra utalt ország, tehát gazdasági szempontból nyitott. Visszatérést hirdetett az 1973. előtti gazdaságirányítási rendszer reformjához. Ennek hatására fogadják el majd az 1977. évi VI. törvényt (december 27.), amely ismét csökkenteni kívánta a központi vezetés irányító szerepét a vállalatok gazdálkodásában. Kimondta: biztosítani kell a vállalati önállóságot, a cél a felelős vállalati vezetés elvének és gyakorlatának további erősítése.

[17]

1988. október 20.

Törvény rendelkezik a magánszemélyek társaságalapító jogáról

Az egyéni gazdálkodás formáit keretekbe foglaló rendelkezések, elsősorban 1972-ig, erősen korlátozó jellegűek voltak mind a kisipar, mind a kereskedelem területén. A proletárdiktatúra elvét, az állami tulajdon és az állami vállalkozás monopóliumát csak az 1972. évi alkotmánymódosítás, a szövetkezeti és `személyi tulajdon` törvénybe foglalása törte meg. 1977-ben, amikor már látszott, hogy a gazdasági reform elleni "balos" támadás eredmény nélküli, s nem ad perspektívát az ország számára, a politikai apparátus kezdeményezésére törvényben biztosították a polgárjogi társaságok tevékenységét. Jelentős kihatása volt az új lakásépítési formák alakítására (a társasház akkor "forradalmi", ma már túlhaladott kodifikálása; a magántulajdon körét az addiginál szélesebb körben legitimálta). 1977-ben kimondták: az állampolgárok, ha társulást hoznak létre, egyszerre vállalnak közvetlen vagyoni hozzájárulást és egyetemleges felelősséget. Vagyis kockázatot. Ez utóbbi a "gondoskodó állam" és a "biztonságban élő polgár" szövetségére berendezkedő szocialista társadalomban ismeretlen magatartásforma kialakulását ösztönözte. A törvény nyomán (évente ezrével) alakuló gazdasági munkaközösségek a vállalkozás előiskolái lettek. Számtalan formájuk alakult ki. Az állami tulajdon monopóliumának árnyékában megtűrt kisvállalkozási formák ezek. 1982-84 között ezekre a kezdeményezésekre építve terv született a piacgazdaság intézményeinek további kedvezményezésére. Kádár a javaslatban a kapitalizmus visszatérését látta és elutasította azt. Előtérbe kerültek azok, akik az "olcsó hitel"-lel javasolták megoldani a szovjet rendszer fennmaradási gondjait. A vezetésben, 1987-88-ban végrehajtott személycserék kiszabadították a három éve még palackba szorított szellemet. A politika, anélkül, hogy hozzányúlna a nagy állami vállalatokhoz, egyszerűen kimondta: a gazdasági célú egyéni társulások egyenjogúak az állami vállalkozással. Az 1988:VI. törvény lehetővé teszi a tisztán vagyonegyesítő társaság (bt., kft., rt.) alapítását magánszemélyek részéről. (Anélkül, hogy célba venné a tulajdonjog átfogó reformját.) A rendszerváltás a gazdaság területén elkezdődött. Mögötte a párt- és államapparátus reformszocialista erői, valamint a reformközgazdász értelmiség áll. (A belső politikai harcokat e téren sem ismerjük még alaposan.) Mindazok a részvénytársaságok (közöttük a külföldiekkel együtt létrehozott joint venture-ök), betéti társaságok, amelyek 1989-től a magyar gazdaságot a magángazdaság útjára terelték, ezen törvényre épültek. (Más kérdés, hogy a társadalom csak fokozatosan formálta hozzá gondolkodását a politikai kormányzati elit által felülről bevezetett reformhoz.) A proletárdiktatúra, illetve a szovjet rendszer "harmadik" alapelemét véglegesen felszámolták. A szövetkezeti tulajdon egyenjogúsítása után a magántulajdon is elnyerte helyét a jövő jogrendszerében.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma