2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 26
30 találat
[1]

1371. szeptember 26.

Macedónia szerb fejedelemségeinek egyesített serege a Marica folyónál vereséget szenved I. Murád szultántól

[2]

1491. szeptember 26.

A boszniai török csapatok elfoglalják Koszorúvárt

[3]

1580. szeptember 26.

Drake visszaérkezik világkörüli útjáról

Francis Drake angol tengerészkapitány 1577-ben kezdett világkörüli hajóútjáról 1580. szeptember 26-án visszaérkezett Angliába, Plymouth kikötőjébe. Drake 1577-ben öt hajóval indult neki a világóceánnak, s amikor három évre rá - az utazásból egyetlenként visszatérő vezérhajójával - kikötött Plymouthban, négy kontinens kincseivel volt gazdagabb. E teljesítményre - ő volt az első angol, aki körülhajózta a Földet - I. Erzsébet királynő is felfigyelt, s meghívta az udvarba. Ekkor hangzott el első ízben Erzsébet szájából "az én kalózom" később történelmivé vált szállóigéje, s az uralkodó ezt olyannyira komolyan is gondolta, hogy a világjáró hajó fedélzetén 1581-ben lovaggá is ütötte Drake-et. Egykorú krónikák tanúsága szerint nevetve jegyezte meg, hogy a ceremóniához használt karddal a törvény szerint inkább az újdonsült nemes fejét kellene venni kalózkodás miatt

[4]

1756. szeptember 26.

Megszületett Endrődy János piarista tanár, író

1773-ban lépett a piarista rendbe Kalocsán. A Napóleon elleni rajnai hadjáratban tábori lelkész; utána Esterházy gróf családjánál nevelő, majd piarista rendfőnök és gimnáziumi igazgató Kalocsán. Teológiai műveket, beszédeket és költeményeket írt. `A magyar színpad története` című műve az első tudományosan megírt színházi és színészeti szakkönyv. `A magyar játékszín I-IV.` című kötete az első magyar színháztörténeti kísérlet. Több darabot dramatizált. Kalocsány hunyt el 1824. február 27-én.

[5]

1777. szeptember 26.

Megalakul az Egyetemi Könyvtár

A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára költözött, idekerült könyvtára is. 1784-ben II. József a könyvtárat a pesti ferencesek rendházában helyeztette el. Gyarapították és gazdagították a könyvállományt magángyűjtemények, külföldi adományok, az egyetem tanárainak és a könyvtár egykori vezetőinek (custos) könyvtárai és kéziratai, levelezései (olyan neves tudósoké, mint pl. Pray György, Cornides Dániel, Schwartner Márton, Fejér György). Jelentős mértékben hozzájárult a könyvtár fejlődéshez, amikor a Helytartótanács 1780-ban elrendelte a kötelespéldány szolgáltatást: ennek értelmében kötelezte a hazai nyomdákat, hogy kiadványaikból egy-egy példányt beszolgáltassanak a könyvtárba.

[6]

1791. szeptember 26.

Megszületett Théodore Géricault francia festő és grafikus

Delacroix mellett a francia romantika nagy mestere Rouven-ben látta meg a napvilágot. Több lovas témájú képet és számos, a hagyományokat felrúgó, romantikus és realisztikus képet festett. Ilyen a legnagyobb sikerét hozó, A Medúza tutaja című hatalmas képe, amelynek egy korábban nagy szenzációt keltő hajótörés volt a valóságalapja. Kiemelkedőek rézkarcai is. PÁrizsban hunyt el 1824. január 26-án.s

[7]

1815. szeptember 26.

Megkötik a Szent Szövetséget

Bécsben 1814 szeptemberétől ülésezett az európai uralkodók kongresszusa, amely Napóleon elbai száműzetését követően ült össze a vitás területi és politikai kérdések rendezése érdekében. Napóleon Elbáról való visszatérése és száznapos uralma megzavarta a tanácskozást, majd 1815 júniusában be is fejeződött. A szövetségesek waterloo-i győzelmének hatására, I. Sándor cár kezdeményezésére az orosz cár, az osztrák császár és a porosz király részvételével 1815. szeptember 26-án Bécsben megkötötték a Szent Szövetséget, amelyhez azután az angol király kivételével minden európai uralkodó csatlakozott. Célja volt az európai forradalmi mozgalmak együttes elnyomása és a bécsi kongresszuson létrehozott status quo fenntartása. Az 1820-30-as évek fordulóján a Szövetség hatalma már megingott, de erejét még az 1848-49-es forradalmak leverésében is érvényesíteni tudta.

[8]

1848. szeptember 26.

Jellasics csapatai elfoglalják Székesfehérvárt

[9]

1851. szeptember 26.

Kossuth, útban Amerikába, partra száll Marseille-ben

[10]

1903. szeptember 26.

A pécsi építőmunkások sztrájkba kezdenek

1400 pécsi építőmunkás sztrájkol béremelésért; október 3-án a város csaknem valamennyi munkása csatlakozik a sztrájkhoz

[11]

1907. szeptember 26.

Új-Zéland domínium lesz

Új-Zéland, a brit birodalom utolsó telepes gyarmataként domíniumi státuszt kap a londoni kormánytól. A Commonwealth (Nemzetközösség) gondolatának Joseph Chamberlain brit gyarmatügyi miniszter volt az úttörője, aki a föderatív világbirodalom híve volt. Szerinte az egykori gyarmatterületeknek önkormányzatot kell biztosítani, de úgy, hogy az anyaországhoz fűződő politikai, gazdasági és katonai kapcsolatok továbbra is szorosak maradjanak.

[12]

1914. szeptember 26.

August Macke német festő életét veszti a fronton

Mindössze 27 éves korában elesik a nyugati fronton August Macke német festő. A festői kifejezésmód új lehetőségeinek keresése közben Macke a szín alkalmazását kubista szerkesztési elvekkel kötötte össze. Macke, aki a Kék Lovas festőkörhöz tartozott (a kör elnevezése Vaszilij Kandinszkij egy képéről származik), a düsseldorfi iparművészeti iskolán tanult, mielőtt 1907-ben Lovis Corinth tanítványa lett. Macke utazni szerető művész volt. Paul Klee-vel és Louis Moilliet-vel ellátogatott Észak-Afrikába. Az ott keletkezett 38 akvarell Macke legfontosabb munkái közé tartozik, ezeken a fényhatások játszanak döntő szerepet.

[13]

1914. szeptember 26.

Bemutatják Vágó Géza új vígjátékát

A budapesti Király Színházban bemutatják Vágó Géza Nagy dolog a háború című vígjátékát

[14]

1920. szeptember 26.

A magyar nemzetgyűlés elfogadja a `numerus clausus`-t

1920. szeptember 26-án a magyar nemzetgyűlés elfogadta a a nem keresztény származásúak egyetemi felvételét szabályozó, illetve szűkítő ún. `numerus clausus`-t. Az 1920. évi XXV. törvénycikk "A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdasági karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" szólt. Az ún. "numerus clausus" 3. paragrafusa 3. bekezdése révén vált hírhedtté: "Arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz, nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj, vagy nemzetiség országos arányszámát". Ez a kitétel tulajdonképpen a zsidó származású hallgatók továbbtanulásának korlátozására született. Ezzel megsértette az állampolgári jogegyenlőséget, és csorbította a magyar zsidóság 1867-ben biztosított teljes politikai emancipációját. A bekezdést 1928-ban hatályon kívül helyezték.

[15]

1921. szeptember 26.

Bánffy Miklós gr. külügyminiszter Eduard Benes csehszlovák miniszterelnökkel tárgyal Brünnben

Benes közvetítőként lép fel Magyarország és Ausztria között; támogatja Magyarország igényét Sopronra és környékére

[16]

1935. szeptember 26.

Gömbös miniszterelnök 4 napos hivatalos látogatásra Berlinbe érkezik

[17]

1937. szeptember 26.

Kongresszust tart a Magyarországi Munkás Egyesületek Szövetsége

Követeli a teljes egyesülési és szervezkedési szabadságot; a heti 48, az irodákban foglalkoztatottakra a heti 40 órás munkaidő azonali bevezetését

[18]

1938. szeptember 26.

Göring magához kéreti a berlini magyar követet

Figyelmezteti a magyar kormányt, hogy ha a Csehszlovákia elleni akcióban nem vesz részt, kimarad a megoldásból. A magyar kormány kitérő választ ad.

[19]

1938. szeptember 26.

A lengyelek üzenetet küldenek a magyar kormánynak

A lengyel kormány biztatja a magyar kormányt, hogy nyíltan követelje Kárpátalja visszacsatolását, és vegyen részt német-lengyel oldalon a Csehszlovákia elleni katonai akcióban is

[20]

1938. szeptember 26.

A spanyol szabadságharcban részt vevő magyar önkéntes zászlóaljat kivonják a harcállásból

[21]

1944. szeptember 26.

A Vörös Hadsereg bevonul Makó városába

[22]

1945. szeptember 26.

Meghal Bartók Béla

New York-ban meghal Bartók Béla zeneszerző, népzenekutató, zongoraművész, a XX. század világhírű magyar komponistája.
Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. Vidéki városokban nevelkedett, ötéves korától tanult zongorázni édesanyjától, kilencévesen már kis táncdarabokat komponált. 1892-ben nyilvános hangversenyt adott, melyen saját kompozícióját is eljátszotta. Rendszeres tanulmányait 1894-ben, Pozsonyban kezdte meg. 1899-ben iratkozott be a budapesti Zeneakadémiára, ahol elsősorban zongoristaként fejlődött. 1902-ben Richard Strauss hatására kezdett ismét komponálni, Kossuth szimfóniája Straussra emlékeztet, de magyar jellegű, az osztrák himnusz eltorzítása botrányt is keltett. Tanulmányai befejezése után a magyar népzene felé fordult. Kodály Zoltánnal együtt felismerte, hogy ez nem azonos a cigány műzenével, s gyűjtőútjaik során hatalmas anyagot tártak fel, a népi dallam- és ritmusvilágot saját műveikbe is beolvasztották. Bartók 1907-ben lett a Zeneakadémia zongora-tanszékének tanára, ahol 1934-ig tanított. Az oktatási szünidőben népdalokat gyűjtött, s hamarosan közzétette népdal-monográfiáit és tanulmányait.
Első zeneszerzői periódusában zongora- és zenekari darabokkal, valamint I. vonósnégyesével jelentkezett. Kvartettjei végigkísérik stílusának fejlődését: az elsőben még kimutathatók a népdalhatások, a II. arab motívumai 1913-as észak-afrikai útjának eredményeit tükrözik, a III-ban (1927) és a IV-ben (1928) erősebb a disszonancia, míg a két utolsó ismét a hagyományos tonalitáshoz közelít. 1911-ben írta egyetlen operáját, Balázs Béla drámájának szövegére, A kékszakállú herceg várát. Zenéje Debussy-hatást is mutatott, de áthatották a régi magyar népdal jellegzetességei. Két táncjátékot is írt az 1910-es években: A fából faragott királyfit és a Lengyel Menyhért műve alapján készült, pantomimszerű A csodálatos mandarint. Az I. világháború megakadályozta gyűjtőútjait, ezért Bartók a zeneszerzés mellett a népdalgyűjtemény rendezésével foglalkozott. A Tanácsköztársaság alatt Kodállyal és Dohnányival a zenei direktórium tagja volt. Utána Kodályt eltávolították a Zeneakadémiáról, Bartók, bár tanártársa védelmére kelt, állásában maradhatott.
Az 1920-as és 30-as évek Bartók legtermékenyebb korszaka, érett zenei nyelve is ekkor alakult ki. Stílusa dinamikus és változatos, amelyet a diatonikus és kromatikus elemek együttélése és élénk ritmus jellemez. Ekkor írt főbb alkotásai: hegedűversenye, két zongoraversenye, a zenekari kísérettel készült kórusmű, a Cantata Profana, a Zene húros- ütőhangszerekre és cselesztára és a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, valamint a Divertimento. Zongoraművész-pályáján is ez volt a legsikeresebb korszak: Európa majd valamennyi országában, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban is fellépett.
A fasizmus elől 1940-ben az USA-ba emigrált, ahol feleségével, Pásztory Dittával kétzongorás koncerteket adott. Utolsó éveiben a leukémia mind a tanításban, mind a koncertezésben akadályozta. 1943-ban komponálta a Concertót, 1944-ben a Hegedű szólószonátát, s 1945-ben fejezte be - néhány ütem kivételével - a III. zongoraversenyt. Népdalgyűjtésének egy részét, a román, szlovák és török anyagot csak halála után adták ki. 13 ezer dallamot tartalmazó magyar gyűjteménye 1991-ben jelent meg. Kutatói teljesítménye talán még zeneszerzői hagyatékánál is jelentősebb. Darabjait életében külföldön ritkán játszották, mára a Concerto és a hat kvartett az alaprepertoár része lett. Zenéjét a világklasszikusok közt tartják számon. 1988. július 7-én hamvait Budapesten helyezték végső nyugalomra

[23]

1946. szeptember 26.

Meghal Basilides Mária operaénekes

Jolsván született 1886. november 11-én. 1910-ben szerzett okelvelet a budapesti Zeneakadémián, 1911-től a Városi Színház tagja, 1915-től haláláig a Magyar Állami Operaház ünnepelt művésze volt. Ő énekelte Kodály Zoltán Székely fonójának ősbemutatóján a gazdaasszony szerepét. Éveken át állandó vendége volt a berlini operaháznak. Színpadi szerepei mellett felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar oratórium- és dalkultúra népszerűsítésében. Számos kortárs zeneszerző művének ősbemutatóján énekelt. Előadásmódját egyszerűség és rendkívül meggyőző erő jellemezte. Esténként felvette maga tervezte hosszú, fekete estélyi ruháját, hátrafésülte, csattal vagy gumival összefogta egyenes szálú haját, kiállt a pódiumra, és énekével elbűvölt mindenkit.

[24]

1950. szeptember 26.

Az ELTE-n marxizmus-leninizmus tanszék létesül

A szocialista mozgalom a századforduló óta tételekbe foglalt ideológiája a marxizmus volt, utalva Marx és Engels klasszikus műveinek tételeire.
1945 után a proletárdiktatúra kifejlődésével párhuzamosan a marxizmus megnevezést párosították a leninizmussal, mint állam és a politikai hatalom ideológusának a tanításával, a proletárdiktatúra elméleti kidolgozójának a nevével. A klasszikusok sorába még életében bekerült Sztálin, mint aki a marxizmus-leninizmus alaptételeit elméletileg összefoglalta beszédeiben, cikkeiben. 1950-ben, a főiskolai képzésben bevezették a kötelező ideológiai tárgyakat, és létrehozták a marxizmus-leninizmus tanszékeket. Ezek különböző nevek alatt (tudományos szocializmus stb.) 1989-ig fennállnak. 1990 februárjában iktatja ki az oktatásból az ideológiai tárgyakat a második Németh-kormány.

[25]

1953. szeptember 26.

Egyezmény jön létre az USA és a Franco-diktatúra között

Spanyolország és az Egyesült Államok egyezményt köt: Spanyolország tíz évre katonai támaszpontokat ad bérbe az Egyesült Államoknak és ennek fejében egymilliárd dolláros gazdasági segítséget kap. Az egyezménnyel az Egyesült Államok, megtöri Spanyolország külpolitikai elszigeteltségét, amely a második világháború után Spanyolország fasiszta kormányzati formája miatt következet be; az Egyesült Államok úgy hiszi, a hidegháború korában nem mondhat le arról, hogy katonai támaszpontokat ne létesítsen a nem kommunista Spanyolországban.
Francisco Franco tábornok a spanyol polgárháborúban aratott győzelem óta (1939. IV. 1.) diktatórikus hatalmát a katonaságra, a Falange egységpártjára és a katolikus egyházzal való érdekszövetségre építette. Spanyolországban nincs általános választójog, nincs többpártrendszer, nincs hatalommegosztás, nincs szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadság. Franco centralisztikusan kormányoz; Katalónia, a Baszkföld és Galícia elvesztette korábban élvezett vagy beígért autonómiáját, a regionalista törekvéseket üldözik. Franco letöri a politikájával szembeni ellenállást, amelynek első pregnáns megnyilvánulásai 1951-ben katalóniai és baszkföldi sztrájkok voltak; az ellenállás letörésére beveti a Guardia civilt és a hadsereget.
A népesség szociális helyzete a polgárháború óta jelentős mértékben romlott: Spanyolország nemzeti jövedelme 1949-ben alacsonyabb volt, mint 1900-ban.

[26]

1968. szeptember 26.

Véget a Salazar-éra Portugáliában

António de Oliveira Salazar portugál diktátort súlyos betegsége folytán felváltja Marcelo José Das Neves Alves Caetano. A várt liberalizálódás azonban elmarad. Salazar 1932 óta, mint miniszterelnök és 1933 óta, mint diktátor, pártok és parlamentarizmus nélkül kormányozta az országot. Az ipar és a mezőgazdaság lemaradt a fejlődésben, az életszínvonal alacsony, nagy az írástudatlanok száma.

[27]

1976. szeptember 26.

Meghal Turán Pál matematikus

Budapesten született 1910. augusztus 18-án. 1933-ban szerzett matematika-fizika tanári diplomát a budapesti Tudományegyetemen. Zsidó származása miatt tudományos eredményei ellenére sem kapott tanári állást. Három évig diákokat korrepetált, majd a fővárosi rabbiképző gimnázium alkalmazta tanárként. A háború alatt munkaszolgálatra hívták be, de ő abban az időkben sem hagyott fel kutatómunkájával. 1945-ben magántanárrá habilitálták, 1949-ben az ELTE algebrai és számelméleti tanszékének a vezető professzora lett. 1956-tól az MTA Matematikai Kutató Intézetének komplex függvénytani osztályát is irányította. 1953-ban az Akadémia rendes tagjai sorába választotta. 1949-ben és 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Kivételesen sokoldalú és termékeny tudós volt. Felfedezései egyaránt alapvetőek, új utakat kijelölők a számelmélet, a komplex függvénytan, a numerikus analízis, a kombinatorika, a klasszikus és absztrakt algebra, az approximációselmélet területén. Fő műve, amelyben híres hatványösszeg módszerét fejtette ki, `Az analízis új módszeréről és annak alkalmazásairól` külföldön is megjelent. Emellett több mint 200 tudományos közleményét is közölte a nemzetközi szakirodalom.

[28]

1983. szeptember 26.

Mihail Gorbacsov Magyarországon tárgyal

[29]

1985. szeptember 26.

A Szent Jupát elindul földkörüli útjára

A magyar Szent Jupát vitorlás 1985. szeptember 26. és 1987. szeptember 12. között körbehajózta a Földet. 1985. szeptember 26-án indult Opatijából (Abbázia) az első magyar világkörüli vitorlásút két résztvevője, Fa Nándor és Gál József a Balaton-31 típusú hajóból maguk építette Szent Jupát nevű, 15 négyzetméter felületű vitorlás fedélzetén. 717 napi út után, Gibraltár, Ceuta, Las Palmas, a Zöldfoki-szigetek, Fokváros, Sydney, Auckland, a Falkland-szigetek, Buenos Aires, Montevideo és Rio de Janeiro érintése után 1987. szeptember 12-én érkeztek vissza Opatijába. Útközben rádión tartották a kapcsolatot a parti állomásokkal, a hazával és családjukkal. Az Indiai-óceánon egyszer felborultak, de megmenekültek, Sydney-ben közel fél évet töltöttek, amíg rendbe hozták a megviselt hajót. A további út során megkerülték a Horn-fokot, a `vitorlások Everest-jét`. Az Atlanti-óceánon ismét (szerencsésen) borultak egyet, végül Opatijában fejezték be az utat.

[30]

1991. szeptember 26.

Ismét bányászok járnak Bukarestben

A Zsil-völgy bányászai megérezték erejüket, amikor a kormány a diáktüntetések eltörésére használta fel őket. Most gazdasági követeléseket fogalmaznak meg. Átlagos európai szemlélő számra ezek a követelések igen szerények, például az, hogy a boltokban rendszeresen lehessen kenyeret kapni, vagy, hogy a lakásokba vezessék be a gázt. A bányászok ismét a bunkósbot és a kitépett kábel proletárfegyveréhez nyúlnak, és törve-zúzva hatolnak be a román parlament épületében. Jelszavuk a Nemzeti Megmentés Frontja vezetőinek lemondása, ám csupán Petre Roman hajlandó erre. A spontán bányásztüntetést, amely csak néhány napig tart, a gazdasági viszonyok gyors romlása magyarázza. A diktatúra megdöntése Romániában sem jelentette az életkörülmények hirtelen javulását, sőt: a reáljövedelem egy év alatt ötödével csökkent, az ipari termelés pedig csaknem egyharmadával esett vissza Ceauşescu kivégzése óta.

Bezár