Hónap: szeptember • Nap: 05
1568. szeptember 5.
Megszületett Tommaso Campanella olasz író
A calabriai Stilo-ban látta meg a napvilágot. Fiatalon lépett be a domonkos rendbe, tanulóévei alatt az újplatonisták filozófiai irányzata volt rá nagy hatással. 1588-ban ezért a rendet is el kellett hagynia, ezután sorra járta az itáliai városokat, hirdetve tanait. Személye az inkvicízió figyelmét sem kerülte el, többször elfogták. Dél-Itáliában felkelést készített elő, amelynek fő célja a vagyonközössék, illetve a spanyol uralom felszámolása. Az összeesküvést azonban leleplezték, Campanellát iszonyatosan megkínozták, a máglyahalált csak az őrültség színlelésével kerülte el. A börtönben fejezte be fő művét, A Napállamot. Campanella 27 évet töltött börtönben, 1626-ban VII. Orbán pápa engedte szabadon. 1634-ben újabb összeesküvésbe keveredett, ezért menekülnie kellett. Párizsba ment, ahol Richelieu bíboros bizalmát élvezte. A francia fővárosban hunyt el 1639. május 21-én.
1569. szeptember 5.
Meghal id. Pieter Brueghel flamand festő
Brüsszelben meghal id. Pieter Brueghel flamand festő, a XVI. század legjelentősebb németalföldi festője. Brueghel korai művei szikrázó fényerővel megfestett tájképek vagy olyan didaktikai, illetve moralizáló célzatú festmények, melyek manierista vonásokat mutatnak. A manierizmus rejtett és torz formában mutatja meg a lényeget. A `Németalföldi közmondások`-ban (1559) az emberek ostobaságát és bűnre való hajlamát elidegenítő effektusokkal ábrázolja Brueghel. A paraszti életet bemutató képein - `Paraszttánc`, `Parasztlakodalom` (1568 körül) - a valóság aprólékos ábrázolását gorombán komikus elemekkel és monumentális megformálással ötvözi. Képen gyakran jelenik meg az emberi felfuvalkodottság és egy olyan világ, melyet a bűn és téboly igazgat.
1810. szeptember 5.
Tűzvész pusztítja el a Tabánt
Budán a virágzó Tabán városrészt 1810. szeptember 5-én egy hatalmas tűzvész szinte teljesen elpusztította, úgy 4-5 ezer lakóház enyészett el. A városrész máig fennmaradt Tabán elnevezése a cserzőműhelyt jelentő török Debagháne, Tabahan szavakból ered. Az Ördög-árkot pedig abban az időben Tímár-pataknak nevezték, utalva a partján működő szattyánkészítő és tímármesterekre. A török hódoltság alatt a magyar lakosság teljesen elhagyta ezt a vidéket, s helyüket szőlőművelő, iparos- és kereskedőcsaládok foglalták el. Zömük görögkeleti vallású délszláv volt, még a 19. században is használták a Raizen Stadt (Rácváros) elnevezést. Később, 1875 júniusában az Ördögárok patak áradása döntötte romba a városnegyedet. Az azután már nyomorúságos Tabán lebontásáról 1909-ben határozott a Közmunkatanács, s ez csak az első világháború, majd a gazdasági válság miatt húzódott még bő két évtizedig. Később nagyszabású tervek születettek a beépítésről, de ezek pénzhiány miatt nem valósultak meg.
1848. szeptember 5.
Széchenyi István grófot a döblingi elmegyógyintézetbe viszik
Széchenyi István nem vonta ki magát a vértelen márciusi forradalom eredményeinek megvalósítása alól. Ezért 1848. április 7-től szeptember 11-ig a Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. Bécs és a független Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedését felzaklatott idegrendszere nem bírta elviselni. Rémképek gyötörték, képzeletében felötlött előtte a forradalom tragikus, mindent elpusztító végkifejlete. Orvosa, Balogh Pál szállíttatta Döblingbe, a Georgen elmegyógyintézetbe. Az ennek otthont adó kastély egy hatalmas park közepén várta. Széchenyi állapota fokozatosan javult, lassan szeretett családjával is újra fel tudta venni a kapcsolatot.
1849. szeptember 5.
A péterváradi vár őrsége megnyitja az erőd kapuit az osztrákok előtt
1857. szeptember 5.
Véget ér I. Ferenc József második magyarországi körútja
1902. szeptember 5.
Kína kereskedelmi szerződést köt Nagy-Britanniával
1902. szeptember 5.
Meghal Rudolf Virchow
81 éves korában, Berlinben meghal Rudolf Virchow, aki mind az orvostudományok, mind a politika területén a liberális reformok mellett szállt síkra.
A sejtpatológia megteremtője azt a nézetet képviselte, hogy a betegségek a sejtek zavaraira vezethetők vissza. Egy sziléziai tífusz-járvány vizsgálatai során a higiénés körülmények javítását sürgette és szociálpolitikai reformokat követelt.
Virchow liberális politikusként tagja volt a porosz képviselőháznak és a Német Haladó Párt egyik megalapítója volt (1861). 1880-1893-ig tagja volt a birodalmi gyűlésnek is. Ezenkívül a német antropológiai, etnológiai és őstörténeti társaság megalapítói közé tartozott (1868).
1905. szeptember 5.
Lezárul az orosz-japán háború
Az 1904-1905 között folyó orosz-japán háború befejezéseként a két ország képviselői 1905. szeptember 5-én az egyesült államokbeli Portsmouthban aláírták a békeszerződést, amely szerint Oroszország jelentős engedményekre kényszerült. Többek között átadta Japánnak Port Arthur kikötőt és a Szahalin-szigetek déli részét, s elismerte Japán befolyását Koreára. A megszerzett területekkel Japán belépett a nagyhatalmak közé. Emellett a cári csapatok kivonultak Mandzsúriából és lehetővé tették a kínai hatalom visszaállítását. A szerződés rendelkezései Japán II. világháborús vereségéig maradtak érvényben.
1944. szeptember 5.
Megkezdődik a tordai csata
A szovjet csapatok gyors előrenyomulása következtében 1944. augusztus-szeptember fordulóján a Déli-Kárpátok hegyi átjáróinak birtoklása minden harcoló fél számára létfontosságúvá vált. A 2. Ukrán Hadseregcsoport célja az volt, hogy a Havasalföldről a hegység déli vonulata felől a román kézen lévő átjárókon át a keleti vonulatot védő magyar-német csapatok hátába kerüljön. A német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport visszavonulásához magyar területre égető szükség lett volna a déli hegyi átjárókra is, s a Magyar Királyi Honvédség kísérletet tett azok lezárására. Az újjászervezett 2. hadsereg szeptember 5-én megindított támadása azonban elkésett, s az Erdély szívében kialakuló tordai csatában a honvédek arra voltak képesek, hogy egy hónapon át megakadályozzák az egyesült szovjet-román seregek áttörését Magyarország belső területei felé.
1945. szeptember 5.
Budapesten összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés
1945. szeptember 5-én összeült Budapesten az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amelynek egybehívását a Szövetséges Ellenőrző Bizottság addig megakadályozta. 1944 decemberétől, az alakuló ülést követően az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága gyakorolta a parlament ellenőrző funkcióit, a kormány rendeleti úton kormányzott. A Nemzetgyűlés budapesti ülése törvényerőre emelte a kormány addigi rendeleteit, így a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz jutatásáról szóló határozatot, valamint helyben hagyta a Németországnak szóló hadüzenetet és a moszkvai fegyverszüneti egyezmény aláírását, elfogadta a választójogról, a közterhekről és a fedezendő kiadásokról szóló törvényeket. Törvényt alkotott az állami szuverenitásról, valamint a Nemzeti Főtanácsról, mint kollektív államfői testületről.
1946. szeptember 5.
Megszületett Freddie Mercury, a Queen együttes frontembere
A botrányairól is közismertté vált sztár-énekes iráni származású volt, Frederick Bulsara néven látta meg a napvilágot Zanzibárban (ma Tanzániához tartozik a fűszersziget). Anyja irodai alkalmazott, apja egy brit bíróság pénztárosa volt. Családjával a hatvanas évek elején az indiai Bombay-n át került Londonba, ahol egy művészeti iskolába járt, de hogy fizetni tudják a tandíjat, dolgoznia kellett: mosogatóként, rakodómunkásként. Grafikusművészi diplomát szerzett. 1967 augusztusában a londoni Marquee klubban egy Jimi Hendrix koncert hatására határozta el, hogy rockénekes lesz. Az 1971-ben alakult Queen előtt egy Wreckage nevű formációban próbálgatta a hangját. A Queen együttes húsz évig működött tagcsere nélkül - ez önmagában is ritkaság. (A név nemcsak királynőt jelent, hanem az angol szlengben női szerepet játszó homoszexuális férfit is.) A korai dalok közül kiemelkedik a We Are The Champions. 1975-ben elkészítették A Night At The Opera című albumot, amelyről a Bohemian Rhapsody című hatperces szám, illetve annak videoklipje szenzációs siker lett. A már világhírű együttes 1986-ban Budapesten is koncertet adott; Mercury különleges hangadottságával, extravagáns öltözködésével, mozgásával - és a kiváló muzsikusokból álló Queen - felejthetetlen estét szerzett a Népstadion hetvenezres közönségének. Az énekes 1988-as szólóalbuma, a Barcelona - világsiker. A Queen utolsó lemezét, a kitűnő Innuendo-t már nem követte turné, Mercury félrevonult a nyilvánosságtól, az AIDS betegség teljesen felőrölte szervezetét. 1991. november 24-én bekövetkezett halálával a Queen pályafutása is befejeződött. 1992 áprilisában emlékkoncertet rendeztek a Wembley stadionban, melyen a Queen-tagok mellett felléptek mindazok a sztárok, akik tisztelték és kedvelték Mercuryt.
1946. szeptember 5.
Dél-Tirol kulturális önkormányzatot kap
Karl Gruber osztrák és Alcide De Gasperi olasz külügyminiszter aláírja a német ajkú dél-tiroli lakosság helyzetére vonatkozó Gruber-De Gasperi kötötte egyezményt. Dél-Tirol Ausztriához csatolását a német ajkú lakosság akarata ellenére a győztes hatalmak elutasították. Az egyezmény sarkalatos pontját képezi, hogy a német teljes jogú hivatali nyelv lett, biztosították az alsó- és középfokú oktatásban az anyanyelv használatát, a közhivatalokban az egyenlő alkalmazási feltételeket az állások betöltésénél, továbbá megteremtették Észak- és Dél-Tirol között az árucserét és szabad személyforgalmat.
1972. szeptember 5.
Terroristák sokkolják a müncheni olimpiát
A most már az egész világon - így Magyarországon is - közvetlen televíziós közvetítésekben nyomon kísért olimpia legnagyobb és legszomorúbb látványossága az arab terroristák brutális támadása volt. Az olimpia már az 1930-as években is (1936: a hitleri Németország időszakában) célpontja volt a politikának, és napi politikát vitt a sportba, így az olimpiai mozgalomba a szovjet rendszer is. A konkrét harcoknak azonban az olimpia először ekkor, 1972-ben lett kiszolgáltatva. A hosszú arab-izraeli konfliktus, az arab államok sorozatos veresége szülte elkeseredett terrorizmus a sportot is elérte. Szeptember 5-én kora reggel a `Fekete szeptember` nevű arab terroristacsoport tagjai megtámadták az izraeli olimpiai csapatot, és szálláshelyükön két sportolót megöltek. Később 9 foglyul ejtett zsidó túsz lelte halálát. De életüket vesztették a terroristák is. Az olimpiát gyászünnepség megtartása után tudták csak folytatni. Az arabpárti szovjet politikát amúgy is erős fenntartásokkal, illetve állandó csendes kritikával kísérő hazai közvélemény a zsidóellenes müncheni terrorista támadás után, még erőteljesebben a gerilla-, illetve terroristaháborúk ellen fordult. A magyar sportolók ezen az olimpián érték el eddigi legtöbb helyezésüket: harmincötször állhattak fel a dobogóra. A 6 aranyérem mellé 13 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek. Az olimpiai sikereket a hagyományosan erős magyar sportágakban (vívás, ökölvívás, birkózás, öttusa) érték el. Külön öröm volt, hogy kor legnépszerűbb sportolója Balczó András, a sok világbajnoki és olimpiai csapatelsőség után végre egyéniben is aranyérmet szerzett.
2001. szeptember 5.
Az Európai Parlament elfogadja a Magyarországról szóló országjelentést
Megszavazza a jelentéshez benyújtott módosító indítványt is, amely szerint a brüsszeli bizottság nem konkrétan Magyarországgal kapcsolatban, hanem általánosságban vizsgálná meg a nemzeti kisebbségek támogatásának európai gyakorlatát.
