2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 03
20 találat
[1]

301. szeptember 3.

A hagyomány szerint egy kőfaragó megalapítja San Marinót

San Marino a legrégebbi, ma is fennálló köztársaság, amelyet 301-ben alapított egy a keresztényüldözések elől menekülő kőfaragó, Szent Marinus (olaszosan Marino). A IX. században apátság, a XII. században konzulok által irányított önálló városállam, a XV. századra oligarchikus köztársaság lett. Mai határai 1462-re alakultak ki. Elszigeteltsége és ügyes diplomáciája révén meg tudta őrizni függetlenségét az itáliai városállamokkal szemben. A törpeállamot Napóleon Franciaországa 1797-ben, a többi európai állam az 1815-ös bécsi kongresszuson ismerte el, majd ezt VII. Pius pápa 1817-ben megerősítette. 1862-ben az olasz állam védnöksége alá került és vámszövetséget kötött. Bár független ország, erősen függ Olaszországtól, amely XIX. századi egyesítése óta teljesen körülveszi. San Marino mindkét világháborúban semleges volt, 1944. szeptemberben néhány napra azonban megszállták a németek. Az ország élén hathavonta váltja egymást két régenskapitány. A 60,5 négyzetkilométernyi San Marino a harmadik legkisebb állam Európában, csak Monaco és Vatikán kisebb nála.

[2]

1335. szeptember 3.

I. Károly szövetséget köt János cseh királlyal

A magyar-cseh kapcsolatok a 14. században igen változatosan alakultak. A trónviszályok idején a cseh uralkodó is igényt tartott a magyar trónra, a későbbi III. Vencelt meg is koronázták. Ennek ellenére semmiféle komoly hatalommal nem rendelkezett Magyarországon, ezért az apja, II. Vencel kimenekítette a Kárpát-medencéből. 1306-ban III. Vencelt meggyilkolták, és a Premysl-ház kihalása után a Luxemburgiak szerezték meg a cseh trónt. I. Károly többször is szövetkezett Jánossal, hogy Csák Máté ellen közösen lépjenek fel. A magyar uralkodó Luxemburgi Beatrixot, János testvérét is feleségül vette, de ő 1319-ben gyermekáldás nélkül halt meg. Ezek után Károly külpolitikájában inkább erőteljes lengyel érdekeltség mutatható ki. A cseh kapcsolat azonban továbbra is élénk maradt. 1327-ben Nagyszombatban Károly és János szövetséget kötött egymással. Az együttműködés a Habsburgok ellen irányult. A találkozót egy eljegyzéssel pecsételték meg, mely szerint Károly fia, László feleségül fogja venni Annát, János leányát. A frigy végül László 1329-es halála miatt nem valósult meg. Időközben komoly konfliktus alakult ki a csehek és a lengyelek között. A cseh uralkodó ugyanis viselte a cseh királyi címet, másrészt igényt tartott Sziléziára, harmadrészt támogatta a Német Lovagrendet, amely állandó összecsapásokat vívott a fiatal lengyel királysággal. Az ellentétek lecsillapítása érdekében Károly ragadta magához a kezdeményezést, és 1335 novemberére Visegrádra királytalálkozót hívott össze. Ezt megelőzően megkezdődtek az előtárgyalások, melynek során a követeléseket próbálták pontosítani. Az 1333 óta uralkozó Kázmér lengyel király (akinek testvérét, Erzsébetet Károly vette feleségül) nehéz helyzetbe került, amikor a cseh és a magyar fél szövetséget kötött egymással 1335-ben. Ezzel vált világossá számára, hogy országa külpolitikailak harapófogóba került. Természetesen Károlynak nem állt szándékában, hogy a régóta jól működő lengyel-magyar kapcsolatot felrúgja. Ezért komoly összeget kölcsönzött Kázmérnak, hogy a cseh uralkodó békés szándékát megvásárolja. 1335 novemberében sikerült megállapodni a szembenálló feleknek.

[3]

1456. szeptember 3.

Cillei Ulrik gróf szövetséget köt Podjebrád György cseh kormányzóval

[4]

1489. szeptember 3.

I. Mátyás reformrendeletet bocsát ki a magyarországi szerzetesrendek számára

[5]

1658. szeptember 3.

Meghal Oliver Cromwell, a puritán diktátor

Nyolc évvel azután, hogy Angliában a puritánok létrehozták katonai diktatúrájukat, 59 éves korában, Londonban meghal Oliver Cromwell, a szigetország Lord Protectora (1653. XII. 16.).
Cromwell, akinek politikai és katonai karrierje 1642-ben, az angol polgárháború kitörésekor kezdődött (1644. VI. 2.), szorgalmazta a király, I. Károly kivégzését (1649. I. 10.). Ugyanebben az évben kiáltották ki Angliában a köztársaságot (Commonwealth) és államtanácsot hoztak létre, mely az ún. csonka parlamenttel közösen kormányzott. Cromwell uralma idején puritánok tisztogatásokat hajtottak végre Skóciában és Írországban. Hatalma a "vasbordájúakra", a puritánok elitcsapatára támaszkodott.

[6]

1667. szeptember 3.

Meghal Alonso Cano spanyol építész

Cano Granadában született 1601. március 19-én. 1614-ben költözött Sevillába, ahol szobrászatot és festészetet tanult. 1637-ben párbaja miatt el kellett hagynia a várost, de Madridban elnyerte az udvar pártfogását, itt 1644-ig élt. Ekkor felesége megölésével gyanúsították, s ő Valenciába szökött. Később visszatért a fővárosba, s 1652-ben megkapta a granadai székesegyház kanonoki állását. 1656-ban méltatlan viselkedése miatt megfosztották hivatalától. Ezután a templom főépítészeként működött haláláig. Sevillai festményei, a Via Crucis, illetve a Borgia Szent Ferenc monumentálisak és merészek, míg madridi képei, köztük a Szent Izidor csodája már Velazquez munkásságát előlegezték meg. Jelentősek Granadában festett művei, különösen a Szűz Mária misztériumai a katedrálisban. Megemlítendők még a Halott Krisztus, a Madonna, valamint a Megfeszített Krisztus című festményei. Három bibliai tárgyú képe látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Granadai tartózkodása idejéből több színes, fából faragott szobra maradt fenn. Legszebb a San Diego de Alcalá, mely az egyszerű kompozíció és a kifejezőerő remeke (V. Károly granadai palotáját díszítette). Fontos szobra még a Krisztus a keresztfán, a Szent Antal, karján a kis Jézussal és a Magdolna. Ő tervezte a granadai székesegyház homlokzatát, amelyet három óriási ívével a spanyol építészet egyik legeredetibb művének tekintenek. Az ő alkotása a sevillai kupolás Mária Magdolna templom is. Sokoldalúsága miatt spanyol Michelangelónak nevezik. Ő alkalmazta először az építészetben az oszlopok, pillérek törzsén fenn függő kartust, pajzsszerű keretet, amelyet a barokk és rokokó korban monogrammok vagy emblémák elhelyezésére alkalmaztak. Szülővárosában érte a halál.

[7]

1783. szeptember 3.

Nagy-Britannia elismeri az Amerikai Egyesült Államokat

Az észak-amerikai függetlenségi háború véget ért: Párizsban békét kötött Nagy-Britannia és tizenhárom volt gyarmata. Egyidejűleg Versailles-ban Nagy-Britannia Franciaországgal és Spanyolországgal is békét kötött. A tárgyalások a következő eredményt hozták: Spanyolország megkapta Nagy-Britanniától Floridát és Menorca szigetét, Franciaország Tobagót és a Szenegál vidékét. Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét.
Az észak-amerikai kontinens tizenhárom keleti parti gyarmatának eredményes szabadságharca súlyos csapást jelentett Nagy-Britanniának. A merkantilista gazdaságpolitika eredményeképpen a gyarmatok erősen kötődtek az anyaországhoz, s a kolóniák lázadásának az lett a következménye, hogy az európaiak összetűzései ettől fogva kiterjedtek a tengerentúlra is. A Függetlenségi Nyilatkozat (1776. VII. 4.) és az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya az emberi jogok deklarálásával, lévén, hogy először sorolja fel az emberi jogokat írott alkotmányban, eszmetörténetileg és politikailag döntő jelentőségű. Ennek ellenére az anyaországgal való konfliktusnak nem erkölcsi, hanem elsősorban politikai okai voltak. A gyarmatok Nagy-Britannia kormányzati gyakorlata miatt hátrányos helyzetben érezték magukat, és gazdasági, politikai önállóságot akartak. Így fejlődött át az 1776-1783 között végbemenő függetlenségi háború a modern történelem első, végleges győzelemmel végződött népfelkelésévé.

[8]

1794. szeptember 3.

Kísérlet `nemzeti játékszín` létrehozására

Szabolcs vármegye megyegyűlésének Nagykárolyba összehívott küldöttei azzal az utasítással ültek össze tanácskozásra, hogy országos méretű kezdeményezést indítsanak egy `nemzeti játékszín` érdekében. Felépítésére 400 ezer forint alaptőkével alapítványt kívántak létrehozni. A belépő összegét a nagyobb vagyonnal rendelkező személyek esetében 1000 forintban állapították meg, míg a kisebb jövedelműektől mindössze évi 50 forint befizetését szerették volna elérni. A szándéknyilatkozatot 44 személy látta el kézjegyével, közöttük olyanok, mint báró Podmaniczky József, a nemzeti színház gondolatának lelkes pártfogója, Kazinczy Ferenc, Berzeviczy Gergely, valamint a magyarországi színjátszás olyan lelkes támogatói, mint báró Wesselényi Miklós, gróf Rhédei Lajos, gróf Festetics György és báró Vay Miklós. A vármegye körlevélben tette közzé az alapítvány tervét, melyhez azonban, csalódásukra, a többi vármegye nem csatlakozott hasonló lelkesedéssel. Mindössze Szatmár és Pest vármegye reagált. Az ügy iránti általános közömbösségben feltehetően közrejátszott a magyar jakobinus mozgalom tagjainak letartóztatása is. 1795. január 13-án, a Helytartótanács be is tiltotta a gyűjtési akciót.

[9]

1853. szeptember 3.

Megnyitják a Cegléd- Kiskunfélegyháza közti vasútvonalat

[10]

1857. szeptember 3.

Miskolcon átadják az újjáépített Nemzeti Színházat

Miskolcon 1823-ban nyílt meg az első magyarországi állandó kőszínház, amely azonban 1843. július 19-én, a nagy tűzvészben teljesen elpusztult. 1847-ben Szemere Bertalan kezdeményezésére indult meg az új színház, a mai Miskolci Nemzeti Színház építése. A kétemeletes, klasszicista, helyenként romantikus részletekkel tagolt épületet - amely Cassano József terve alapján készült - 1857. szeptember 3-án avatták fel. A színház első igazgatója Latabár Endre volt, s az ünnepélyes megnyitón Laborfalvy Róza, Munkácsy Flóra, Egressy Gábor és id. Lendvay Márton is fellépett. A színházat 1949-ben államosították, majd 1958-tól teljesen felújították, s 1959 végén nyitották meg ismét.

[11]

1880. szeptember 3.

Sikeres villamos-próbajárat Szentpétervárott

Pétervárott Fjodor A. Pirockij orosz mérnök a városi lóvasúti társaság egyik kocsijára egy villamosmotort szerelt fel és ezzel megtette az első sikeres kísérletet az ún. villamossal. Az áram az egyik sínben érkezett a megfelelően kialakított kerekeken a motorba, majd a másik sínben tért vissza ahhoz a kis villamos erőműhöz, amelyet egy kb. 3 kilowatt teljesítményű gőzgép hajtott. Pirockij neve mégis az ismeretlenség homályába veszett, mert a városi villamos megalkotásához nem csak az ötletre volt szükség. A megbízható üzemeltetés érdekében rengeteg technikai nehézséget kellett legyőzni , ehhez pedig sok pénzre lett volna szükség. Így - már megfelelő anyagi és technikai háttérrel - az első menetrendszerű villamos 1881 májusában Berlin közelében indult el. Tervezője Werner Siemens, az elektrotechnika nagy német alakja volt.

[12]

1914. szeptember 3.

A francia kormány székhelyét Dél-Franciaországba helyezi át

A német csapatok előrenyomulása francia földön a főváros, Párizs biztonságát fenyegeti. Mialatt a francia keleti frontot a Marne mögé kell visszavonni, a francia kormány úgy dönt, hogy székhelyét Dél-Franciaországba helyezi át. A marne-i front francia parancsnokának, Joseph Joffre tábornoknak köszönhető, hogy a párizsi lakosság körében fenyegető pánik a katonai szervezetre nem terjed át. Ő és Párizs rátermett katonai kormányzója azon fáradozik, hogy megóvják a Szajna-parti világvárost egy német támadástól (1914. IX. 5-12.).

[13]

1915. szeptember 3.

Meghal Vaszary Kolos

Balatonfüreden meghal Vaszary Kolos (eredeti neve: Ferenc), Magyarország egykori hercegprímása, történész, akadémikus. 1832. február 12-én született Keszthelyen. 1847-ben lépett be a bencés rendbe, s 1855-ben szentelték pappá pannonhalmi teológiai tanulmányait követően. A rendi gimnáziumok közül Komáromban kezdte pályafutását. Alapítója volt a Kormárom-vármegyei és Komárom szabad királyi városi Történeti és Régészeti Egyletnek. 1856-61 között Pápán, 1861-1869 között Esztergomban tanított. 1867-ben történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, így ő lett a rend első okleveles középiskolai tanára. 1869 és 1885 között a győri bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke volt. 1884-ben maegkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a rend nagykeresztjvel 1891-ben tüntették ki. Pannonhalmi főapátként (1885-91) megépíttette a győri főgimnázium épületét, több új leányiskolát alapított, felújíttatta a tihanyi apátsági templomot. Nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése. 1891. október 27-én nevezték ki esztergomi érsekké. 1892-ben létrehozta a Budapesti Érseki Helynökséget, amellyel a főváros lelki életének fejlődését kívánta elősegíteni. Esztergomban kórházat és óvónőképzőt alapított. Keszthely szegényeit alapítvány segítségével támogatta. Jövedelmeinek harmadrészét adományként osztotta szét. Az egyházpolitikai küzdelmekben következetesen képviselte egyháza érdekeit. Memorandumokat szerkesztett a polgári házasság ellen, majd a törvény elfogadása után irányelveket fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Eközben a tudományos munkáját sem hanyagolta el, 1894-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. A tevékeny élet azonban felőrölte erejét, egyre kevésbé tudott eleget tenni társadalmi kötelezettségeinek. Szerepét fokozatosan Csernoch János kalocsai érsek vette át. Vaszary távolmaradt az 1912. évi bécsi Eucharisztikus Világkongresszustól, amivel az uralkodó nemtetszését is kiváltotta. 1912. október 27-én lemondott hivataláról, és 1913. december 1-jei hatállyal visszavonult. Ezután főként történeti kutatásokkal foglalkozott.

[14]

1957. szeptember 3.

Meghal Heltai Jenő író

A magyar fővárosban született 1871. augusztus 11-én. Jogi pályára készült, de tanulmányait 1890-ben félbeszakítva hírlapíró lett. A Magyar Hírlap, a Pesti Napló, majd A Hét hasábjain ontotta a verseket, novellákat, krokikat, tárcákat, verses publicisztikákat. Sokáig élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. 1900-ban egy ideig a Vígszínház titkára, 1914-1918 között dramaturg igazgatója, 1918-tól az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi igazgatója, 1929-től a Belvárosi, 1932-34-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt. A modern nagyvárosi élet franciásan könnyed verselőjeként tűnt fel, majd Kacsóh Pongrác János vitézéhez írt dalszövegeivel vált népszerűvé. Az operettek, bohózatok, karcolatok, novellák írásának a mestere volt, aki műveiben könnyedén alkalmazta a humoros, ironikus hangnemet, s a különböző találó jellem- és helyzetkomikumokat, de vidám alkotásaiban is mindig ott rejlett a társadalmi bírálat, a valós emberábrázolás igénye. Heltai kényelmesen `hordhatóvá tette` a magyar nyelvet mindenki számára, műveit szellemesen összetett egyszerűség jellemezte. Ő alkotta a mozi szavunkat. Ismertek Kató dalai, valamint A néma levente és az Ezerkettedik éjszaka című verses színművei. Jelentős műfordítói munkássága, amiért 1927-ben a francia Becsületrenddel jutalmazták, a Kossuth-díjat 1957-ben kapta.

[15]

1967. szeptember 3.

Meghal Turós Lukács szakácsmester

Budapesten született 1907. április 15-én. A kolozsvári New York Szálloda konyhájában sajátította el szakmájának fogásait. 1925-ben megszerzett képesítését követően Bukarestben tanulmányozta a román gasztronómiát. Magyarországra áttelepülve legendás helyeken dolgozhatott: 1929-től három esztendeig a budapesti Abbázia Kávéház éttermének szakácsa, majd - pár hónapos párizsi tartózkodást követően - az Astoria Szállóban, majd a Bellevue Étteremben foglalkoztatták. 1945 után a Központi Honvéd Kórházban, utóbb a Városházi Diétás Étteremben talált munkahelyet. Gazdag tapasztalatait egyrészt a Fővárosi Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanáraként, később igazgató-helyetteseként adta át tanítványainak, másrészt a Magyar Rádió `Lányok, asszonyok` című műsorában, valamint a Nők Lapja és a Fürge Ujjak című lapok hasábjain publikált recepteken keresztül osztotta meg a lakossággal. Számos népszerű, sok kiadást megért szakácskönyve jelent meg.

[16]

1969. szeptember 3.

79 éves korában, Hanoiban elhunyt Ho Si Minh

Hanoiban 79 éves korában szívroham következtében meghal az 1954 óta hivatalban lévő észak-vietnami államfő, Ho Si Minh. Utóda Ton Duc Thang. Ho Si Minh, aki a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnöke is volt, nemzetközi viszonylatban jelképezte az Egyesült Államok elleni harcot. 1920-ban részt vett a Francia Kommunista Párt megalapításában. Franciaországból való kiutasítása után a Szovjetunióba ment, ahol forradalmárrá képezték ki, és Indokínába küldték. 1930-ban alapította meg Indokínában a kommunista pártot. 1941-ben hozta létre a vietnami felszabadítási mozgalmat.

[17]

1971. szeptember 3.

Megállapodnak a Berlint megszálló hatalmak

A Berlinre vonatkozó négyoldalú egyezményben a megszálló hatalmak: az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió megerősítik Berlinért való felelősségüket. Megerősítik Berlin különleges státusát: Nyugat-Berlin nem szerves része a Szövetségi Köztársaságnak, hanem polgármester és egy szenátus kormányozza. A Szovjetunió elkötelezettséget vállal arra, hogy fenntartja és megkönnyíti a személy- és teherforgalmat Nyugat-Berlin és a Szövetségi Köztársaság között. A négyhatalmi egyezményhez kapcsolódva az NSZK, Nyugat-Berlin és az NDK olyan megállapodást köt, amely megkönnyíti a tranzitforgalmat és szabályozza a nyugat-berliniek látogatásait; eszerint évente összesen 30 napot tölthetnek Kelet-Berlinben és az NDK-ban (1971. XII. 17., XII. 20.).

[18]

1972. szeptember 3.

Pusztaszeren ünnepséget tartanak

Pusztaszeren megrendezték az évi szokásos Árpád-ünnepséget. 1896-ban az országgyűlés törvénycikkben iktatta, hogy Pusztaszeren emlékművet állítsanak a nevezetes évfordulóra. Ezután egymás után alakultak azok a polgári társaságok, amelyek a helyszínen évente egyszer kisebb ünnepséget rendeztek, később tábori misével egybekötve. 1898. óta tartják számon a szobori búcsút. Kezdetben Szent István napján, később a romtemplom titulusának megfelelően szeptember első vasárnapján. 1921-től a szobori búcsú az `országos Árpád-ünnep` nevet kapta. Az 1930-as évek elejétől születtek tervek nemzeti park létrehozására. 1945. március 29-én a debreceni kormány javaslatára Nagy Imre itt kezdte el a hivatalos földosztást.
A jelenkori ünnepségek gyökerei 1957-ig nyúlnak vissza, amikor a szobori búcsú napján a Hazafias Népfront égisze alatt munkás-paraszt találkozót rendeztek. 1978 után az ünnepség időpontja ismét augusztus 20. Az új kenyér ünnepe, Szent István napja lesz. 1966-ban Csongrád Megye Tanácsa már terveket készítetett a nemzeti emlékparkról, majd 1970-ben Erdei Ferenc létrehozta az Országos Emlékbizottságot. Ennek kezdeményezésére építik fel 1995-re a nemzeti emlékparkot.

[19]

1973. szeptember 3.

Kikiáltják Katar teljes függetlenségét

Az Arab-félszigeten fekvő Katarban a XIX. század óta az Al Thani család uralkodik. Az 1916-ban Nagy-Britanniával megkötött szerződés Katart brit protektorátus alá helyezte. A kőolaj kitermelését követő gazdasági fellendülés nyomán 1970. áprilisában ideiglenes alkotmányt fogadtak el, első alkalommal kinyilvánítva az ország államiságát. 1971. szeptember 3-án kikiáltották az emirátus teljes függetlenségét, majd barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Nagy-Britanniával.

[20]

1991. szeptember 3.

Meghal Frank Capra, Oscar-díjas olasz származású amerikai filmrendező

1897. május 18-án született a szicíliai Bidaquino-ban. Családja 1903-ban vándorolt ki Olaszországból és telepedett le Kaliforniában. Pasadenában 1915-ben végezte el a műszaki főiskolát, vegyészeti technológiából szerzett diplomát. Az I. világháború idején az amerikai hadsereg kiképző tisztje volt, majd leszerelése után Hollywoodban, a filmvárosban telepedett le. Volt munkás, statiszta, segédrendező, gagman, végül rendező. Kiemelkedő munkáinak sorát 1931-ben A csodatevő asszony nyitotta meg. Filmjeiben a tipikus amerikai értékeket - bátorság, szabadságszeretet, elvhűség - dicsőítette, olyan formában, ahogyan az átlagamerikai szereti látni saját magát. Naiv, de mindenre elszánt hősök hadakoznak filmjeiben a hatalom képviselőivel. Legnagyobb sikert aratott filmjei: Ez történt egy éjszaka, Becsületből elégtelen, Váratlan örökség, Arzén és levendula, Az élet csodaszép. 1939-ben produkciós céget alapított, a II. világháborúban katonai megbízásra forgatta monumentális háborús dokumentumfilm-sorozatát. Az amerikai filmes közélet aktív szereplője volt, megválasztották a Filmművészeti Akadémia és a rendezői grémium vezetőjének. 1961-ben visszavonult a filmezéstől, de műveit azóta is játsszák világszerte.

Bezár