Hónap: augusztus • Nap: 28
430. augusztus 28.
Augustinus püspök meghal Észak-Afrikában
76 éves korában Hippo Regiusban, a vandálok ostroma idején meghal Augustinus egyházatya és püspök. A karthágói, római és milánói iskolák látogatása után Augustinus retorikatanár lett. Fejlődésének ebben a korai szakaszában az élet élvezete és az ürességérzés közötti dekadenciát a korra jellemzőnek tartotta. A manicheus gondolatvilághoz és Plotinosz tanításához fordult (új-platonizmus). Csak életének második felében jutott el a kereszténységhez. 365 és 396 között Hippo Regius püspöke volt Észak-Afrikában. Legfontosabb műve a 22 kötetes történelemteológiai értekezés, az "Isten országa", amelyben (Róma már nem "Szent Város") a történelmet kora római államának Isten országával vívott harcaként ábrázolja.
995. augusztus 28.
Meghal II. Henrik bajor herceg
II. (Civakodó) Henrik a császárokat adó Ottó dinasztia azon mellékágából származott, amely 948 óta viselte a bajor hercegi címet. Sikeresen erősítette meg a keleti-frank birodalmon belül nagyfokú önállósággal rendelkező bajor hercegi hatalmat. Felesége Burgundi Izabella volt. A frigyből született a későbbi II. Henrik császár, és Gizella, Szent István király hitvese.
1521. augusztus 28.
Oláh Balázs vicebán négy hetes ostrom után szabad elvonulás fejében feladja Nándorfehérvár várát
1645. augusztus 28.
Meghal Hugo Grotius jogtudós
Utazása közben Rostockban meghal Hugo Grotius a polgári Hollandia kultúrájának egyik első, világhírű alakja. 1607-ben Hollandia főügyésze, majd 1613-ban az ország londoni követe lett. 1618-ban hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönre ítélték, ahonnan 1620-ban megszökött, majd Franciaországba menekült. 1634-től Svédországot képviselte Párizsban. Az emberi jog mércéjének tekintett természetjogot nem Istentől, hanem az ésszerű természetből származtatta. Szerinte a természetjog Isten által sem változtatható volta teszi lehetővé egy minden népre és korra érvényes, átfogó természetjogi kódex létrehozását.Az államot is az ember természetes társulási ösztönéből származtatta, amelyet szerződés hoz létre, s amely átvezeti az emberiséget az ún. természeti állapotból a polgári társadalomba. Mare liberum (1609) című könyvében a nyílt tengeren való hajózás szabadságát fejtette ki. A háború és a béke jogáról (1625) cínű munkája nagy hatással volt kortársai és az őt követő nemzedékek gondolkodására. Holland nyelvű szépirodalmi műveket, történeti, teológiai munkákat is írt; műfordító és klasszika-filológus is volt, kiadta többek között Arisztophanész, Cicero, Tacitus műveit, görög költőket fordított latinra.
1896. augusztus 28.
Megszületett Márton Áron, Erdély római katolikus püspöke
Csíkszentdomokoson született. 1924-ben szentelték pappá, 1939-ben pedig püspökké. Vezetésével egyháza szilárd és biztos támasza, olykor egyedüli menedéke maradt Erdély magyarságának. A II. világháború alatt tiltakozott a zsidóüldözés ellen. 1946-ban memorandumban lépett fel az erdélyi magyarságot sújtó megkülönböztető intézkedések ellen, ezért sorozatosan támadták, de ő folytatta harcát a magyar nyelv használatáért, a magyar intézményekért. Nyíltan szembehelyezkedett a kommunista hatalommal. Az 1949. évi csíksomlyói búcsú után elrabolták, s 1955-ig nem volt hír róla. Ekkor még a Vatikánban is elhitték halálhírét, s mint `vértanú nép vártanú püspökéről` emlékeztek meg róla. 1955-ben derült ki, hogy Máramarosszigetén, a hírhedt haláltáborban van, ahonnan a Vatikán közbenjárására egy bukaresti börtönbe vitték, s csak újabb hat évi rabság után szabadult. Egy évi szabadság után 11 évig tartó háziőrizetbe került, amelyet 1967-ben szüntettek meg. A fölajánlott kompromisszumokat nem fogadta el, csak olyan papokat nevezett ki, akiket ő maga akart. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben volt a legerősebb az egyház Európában. Gyulafehérvárott halt meg 1980. szeptember 29-én.
1914. augusztus 28.
Döntés nélkül ér véget a helgolandi tengeri ütközet
Németország és Nagy-Britannia óriási költségekkel épített hadiflottái az első háborús évben csak kevés nagyobb ütközetben találkoztak. Ezekben a britek maradnak győztesek a támaszpontjaiktól távol tevékenykedő németekkel szemben. Több sikert érnek el a német tengeralattjárók és a kereskedelmi háborúban ténykedő cirkálók, segédcirkálók. Az 1914. augusztus 28-án Helgolandnál lefolyt tengeri ütközet után - amelyben a németek a fölényben lévő brit erőkkel szemben három könnyű cirkálót és egy torpedót vesztenek -, az Északi-tengeri háború leáll. A haditengerészeti vezetés immár azt a célt követi, hogy aknák és tengeralattjárók bevetésével a briteket annyira legyengítse, hogy bele lehessen vágni a döntő csatába. Az első sikerek igazolni látszanak ezt a stratégiát: az U9 tengeralattjáró Otto Weddigen parancsnoksága alatt szeptember 22-én az Északi-tengeren elsüllyeszt három brit páncélos cirkálót. Hasonlóan sikeres eleinte a Csingtaóban állomásozó kelet-ázsiai cirkálóraj Maximilian Spee gróf altengernagyi parancsnoksága alatt: a chilei partok előtt, Coronelnél, november 1-én elsüllyeszt egy brit flottaegységet, december 8-án azonban a Falkland-szigeteknél a köteléket a túlerőben lévő britek elsüllyesztik. Egyetlen hajó menekül meg, a Dresden nevű könnyű cirkáló, amely felveszi a harcot.
1916. augusztus 28.
Olaszország hadat üzen a Német birodalomnak
1918. augusztus 28.
A német csapatok visszavonulnak a Somme-nál és az Ypernnél
1940. augusztus 28.
Magyarországon minden sajtótermékre kiterjesztik a cenzúrát
1943. augusztus 28.
Meghal III. Borisz bolgár cár
A bolgár cár apjától, az 1918. október 3-án lemondott Ferdinándtól vette át a hatalmat. Bulgária az első világháborút a vesztes országok között zárta, jelentős területeket csatoltak el tőle, melyek közül a legfájóbb a nem sokkal korábban megszerzett Égei-tengerre nyíló kijárat volt. Az 1919 nyarán megtartott választásokon a hatalmat a radikális demokrata Földműves Szövetség szerezte meg, amelynek sajátos programja a földkérdés rendezése mellett tartalmazott antiurbánus és szociálutópisztikus elemeket is. A Sztambolijszkij vezette kormány ellen összefogtak a polgári erők és a radikalizmustól tartó III. Borisz, és 1923 júniusában fegyveres puccsal megfosztották hatalmától. A politikai rendszer ezután visszatért a parlamentáris keretek közé, 1934-ig a polgári pártok különböző szövetségei váltották egymást a kormányban. 1934-ben azonban a katonák vezetésével újabb fordulat következett be. Georgiev ezredes kormánya feloszlatta a parlamentet, a politikai pártok működését betiltották, a személyi szabadságjogokat korlátozták, és a községi önkormányzatokat felszámolták. A cár igyekezett a parlament feletti ellenőrzést megvalósítani, ezért megerősítette a tekintélyuralmi rendszert. A választásokon gondosan ügyeltek arra, hogy ellenzékiek ne kerüljenek be. Ezért 1938 után egy évvel újabb választást írtak ki. A németbarát politika következtében Bulgária 1940-ben visszaszerezte Romániától Dél-Dobrudzsát, majd a háromhatalmi egyezményhez is csatlakozott. A bolgár csapatok részt vettek Jugoszlávia és Románia megszállásában, de a Szovjetunió elleni támadáshoz nem csatlakoztak. Egyes történészek szerint ez okozta a vesztét, mivel az uralkodó gyanús körülmények (mérgezés?) következtében halt meg.
1951. augusztus 28.
Meghal Kertész K. Róbert építész
Budapesten született 1876. június 9-én. Oklevelét a budapesti műegyetemen kapta, 1900-1908 között az ókori építészet tanszékén volt tanársegéd. 1922-34 között a Kultuszminisztérium Művészeti Ügyosztályának vezetője, államtitkár, a Magyar Műhely Szövetség elnöke volt. Tanulmányútjai során bejárta Európát, Amerikát és a Távol-Keletet. 1918-ban a kelet-ázsiai építőművészet tárgyköréből magántanári képesítést kapott. Ő tervezte Sváb Gyulával a gödöllői premontrei gimnáziumot (ma Szent István Egyetem), 1935-ben Weichinger Károllyal elkészítette a budapesti Városközpont terveit. 1940-ben Weichingerrel első díjat nyertek az új városháza tervpályázatán, de a tervek nem valósultak meg. Weichingerrel együtt készítették el a lőrinci erőmű lakótelepének rendezési tervét és középületeinek terveit, a városligeti Virágcsarnokot is ketten tervezték. 1907-ben Sváb Gyulával kiadta A magyar parasztház című tervgyűjteményt. Több tanulmányt írt a keleti és a magyar építészetről.
1988. augusztus 28.
Grósz Károly Aradon találkozik Ceausescuval
Magyarország és Románia vezetői között 1977-ben volt az utolsó találkozó, amikor Kádár János Debrecenben fogadta Nicolai Ceausescut. Ekkor úgy tűnt, hogy több kérdésben - debreceni illetve kolozsvári konzulátus, bukaresti Magyar Ház - sikerült megállapodni. A debreceni konzulátust megynyitása után nem sokkal a románok be is zárták. A politikai feszültség egyre nőtt. Egyrészt rémisztő hírek érkeztek a tervezett falurombolásról, másrészt egyre többen menekültek Magyarországra. 1988. június 27-én soha nem látott, több tízezres tömeg tiltakozott a magyar települések elpusztítása ellen. Ez a román vezetést nagyon kemény válaszlépésekre késztette: bezárták a kolozsvári konzulátust. A román vezetés, mivel egyre inkább elszigetelődött, tárgyalásokat kezdeményezett. A Grósz Károly, az MSZMP pártfőtitkára, egyben miniszterelnök vezette delegátus végül Aradon találkozott a románokkal. A Politikai Bizottság nevében sok mindenről kívánt tárgyalni: a politikai kapcsolatok hiányáról, a menekültekről, a lakossági kapcsolatok elősegítéséről, a bukaresti Magyar Ház megnyitásáról, és a romániai magyar kisebbségről. Ezekből azonban semmi sem lett. Ceausescu teljesen átvette az irányítást, Grósz elfogadta, hogy nincs falurombolás, és nem reagált a conducator azon kijelentésére sem, hogy a kolozsvári konzulátus tagjait le kellett volna tartóztatni. Levette a napirendről a bukaresti kulturális intézmény kérdését is. A közösen megfogalmazott közlemény helyett a román állásfoglalást tükröző nyilatkozatot adtak közre. A magyar-román kapcsolatok továbbra is mélyponton maradtak.
1989. augusztus 28.
Nem jutnak megegyezésre a moldávok
Eredménytelenül zárultak Tiraszpolban a Moldavai Népfront és a Moldavai Dolgozók Egyesített Tanácsa közötti tárgyalások. A helyi őslakosságot képviselő népfront és a főként orosz anyanyelvűeket képviselő tanács nem tudott megegyezni a másnap kezdődő parlamenti ülésszak vitatott napirendi pontjában, az állami nyelvről szóló törvénytervezetben.
1990. augusztus 28.
Begyűjtik a fegyvereket Magyarországon
A rendszerváltás mozzanataként belügyminiszteri rendelet alapján meglepetésszerűen begyűjtik a korábbi korszak szolgálaton kívüli rendőreinél, katonáinál, vállaltvezetőinél levő önvédelmi fegyvereket. Az akció nem jár egyértelmű politikai sikerrel. A lakosság számára kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a volt apparátus tagjai vagy a fegyveres erők nyugdíjasai valamilyen `visszarendeződési államcsínyre` volnának képesek pisztolyaikkal. A rendelet alkotmányjogilag sem kifogástalan, és így nem növeli a belügyminiszter tekintélyét. A feketepiacon egyre több, fejlettebb fegyver kapható, ha egy csoport puccsra készülne. A baloldali `visszarendeződés` azonban tömegbázis nélkül elképzelhetetlen, és ennek 1990 nyarán semmi nyoma.
