Hónap: augusztus • Nap: 01
527. augusztus 1.
I. Justinianus trónra lép
Az addigi társcsászár, I. Justinianus követi a konstantinápolyi trónon nagybátyját, I. Justinust. Társrégensévé feleségét, Theodorát, az egykori színésznőt nevezi ki. Justinianus célja, hogy katonai expanziós politikájával, átfogó közigazgatási és jogi reformmal helyreállítsa a római világbirodalmat. Uralkodása alatt számos sikeres hadjáratot vezet a vandálok ellen Észak-Afrikában, akik 534-ben Belizár hadvezérnek megadják magukat, továbbá a nyugati és keleti gótok, a szlávok és a perzsák ellen. Az ország megnövekedése azonban - az építkezésekhez hasonlóan - megterheli az államkasszát, és megemelt adóhoz vezet, aminek szociális és politikai nyugtalanság a következménye. Justinianusnak a közigazgatás ésszerűsítő megreformálására és a hivatalnokok körében burjánzó korrupció megszüntetésére irányuló kísérletei ellenére, az általa tervezett közigazgatási reform - amivel elsősorban az adóbevételek növekednek - a kezdeti szakaszban elakad. A nemesek és hivatalnokok pompás élete és a szolgák, katonák és parasztok nyomora közötti ellentmondás megmarad. Átütő sikert csak jogpolitikájában ér el a császár: a polgári és büntetőjogi törvények gyűjteménye, a "Corpus Iuris Civilis" összefoglalja a fennálló törvényi normákat és a császár rendeleteit, ezzel a császári uralom alapja lesz.
1177. augusztus 1.
Békét köt I. Barbarossa Frigyes német-római császár és III. Sándor pápa Velencében
1350. augusztus 1.
I. Nagy Lajos és hadserege bevonul Nápolyba
1521. augusztus 1.
Megkezdődik Nándorfehérvár ostroma
1664. augusztus 1.
A törökök megsemmisítő vereséget szenvednek Szengtotthárdnál
Az 1663-1664. évi Habsburg-török háború úgy indult, mintha az elmúlt idők nem is az európai, hanem a török hadászat és harcászat rohamos fejlődését hozták volna. A Köprülü családból származó nagyvezíreknek még egyszer sikerült összpontosítaniuk a Birodalom még mindig hatalmas erőforrásait. S ezek a háború mielőbbi lezárására törekvő bécsi hadvezetés hibájából újabb foglalásokra (Érsekújvár és a környékbeli várak), Kanizsa felmentésére stb. is elégnek bizonyultak. Pedig akkor már az ún. Rajnai Szövetség csapatai is erősítették a császáriakat, s kivételesen XIV. Lajos sem támadta hátba a Habsburgokat. A keresztény fölény az 1664. augusztus 1-jei szentgotthárdi csatában érvényesült, ahol Montecuccoli tábornagy megsemmisítő vereséget mért a Rábán átkelő törökökre. Ha a császári hadvezetés ekkor az offenzíva mellett dönt, alighanem a dunántúli hódoltság nagy része felszabadul. Ehelyett a status quo alapján augusztus 10-én Vasvárott megalázó feltételekkel békét kötött a nagyvezírrel, sőt ígéretet tett az utolsó partiumi keresztény bázis, Székelyhíd lerombolására is.
1798. augusztus 1.
Az angolok győzelmet aratnak Abukirnál
A Horatio Nelson admirális által vezetett brit hajóhad Abukirnál megsemmisíti a francia flottát. Ezzel Bonaparte Napóleon 1798 májusában kezdett, sikeresnek induló egyiptomi hadjárata 3 hónap leforgása alatt gyakorlatilag meghiúsult. Nelson az abukiri öbölben - a Nílus deltájában, Alexandriától keletre - meglepi a lehorgonyozott flottát és szinte teljesen elpusztítja. Napóleon elveszíti utánpótlásvonalait, előnyomulásának tengeri fedezékét, az anyaországhoz való kapcsolatot, a visszavonulás eszközét. A hadjárat eredeti célja legalább annyira Napóleon személyes presztízsének növelése volt, mint a britek földközi-tengeri hatalmának gyengítése. A kezdeti sikerek látszólag Napóleont igazolták: Málta bevétele után (1798. VI. 12-13.) elfoglalta Alexandriát (VII. 1-2.), győzelmet aratott a piramisok melletti csatában a mamelukok fölött (1798. VII. 20.) és három napra rá bevonult Kairóba. A háború a Török Birodalom Franciaország elleni hadüzenete után 1798. szeptember 1-én tovább folytatódik. A franciák szárazföldi katonai sikereinél azonban maradandóbbnak bizonyultak tudományos eredményeik. A becsvágyó tábornok egy tudósokból és írókból álló kutatócsoportot is magával visz, amely megkezdi az óegyiptomi kultúra módszeres feltárását. A többnyelvű rosette-i kő megtalálásával (1799) megnyílik a lehetőség az óegyiptomi hieroglif írás évtizedeken át tartó megfejtésére.
1834. augusztus 1.
A brit gyarmati területeken betiltják a rabszolgaságot
A brit kormány olyan törvényt bocsát ki, amely a brit birodalom egész területén betiltja a rabszolgaságot. A rabszolgák fő kiviteli területét képező afrikai rabszolgapiacok a XVI. században túlnyomórészt a spanyol és portugál területeken voltak. A két birodalom egyesítését követően II. Fülöp monopolizálta a rabszolgaexportot. A XVII. és XVIII. század során a kereskedelem fokozatosan a britek kezébe került. 1713 és 1750 között a britek monopóliummal rendelkeztek a Spanyol-Amerikába irányuló fekete rabszolgák kivitele felett. A rabszolgákat elsősorban a cukorrépa-, gyapot és dohányültetvényeken dolgoztatták, de házi személyzetként és kézműves üzemekben is alkalmazták őket. Humanitárius és keresztényi megfontolásokból a rabszolgaságot sokán már régen elutasították. De csak a felvilágosodás óta bontakozott ki a rabszolgaság ellen irányuló mozgalom, amelynek első sikerét 1792-ben a rabszolgaság dániai betiltása jelentette. 1807-ben következett Nagy-Britannia, amelynek sikerült az 1815. évi bécsi kongresszuson hozott európai döntés értelmében a transzatlanti rabszolga-kereskedelem egészének beszüntetését kérnie.
1866. augusztus 1.
Pesten megindul az első lóvasút
Az első lóvasút az akkori Szénpiac (ma: Kálvin tér) és az Ország út (Váci út) - Újpest útvonalon közlekedett. A két év alatt kiépült pesti közúti lóvonatú vaspályán első, másod- és harmadosztályú, zárt és nyitott kocsik közlekedtek. Budapest utcáin 1898. június 7-én ment végig utoljára a lóvasút, miután teljesen kiszorította az 1887-től közlekedő villamos. Azután lóvontatta kocsik már csak a Margitszigeten jártak 1928-ig.
1914. augusztus 1.
Németország hadüzenetet intéz Oroszországhoz
A júliusi válság fokozódik. Európa mozgósít. A háború, amelyre mindenki várt, de amelyet senki se akart, kezdetét veszi. A francia kormány 16.00 órakor kihirdeti az általános mozgósítást, a császári Német Birodalom egy órával később követi. A brit kormány megfelelő utasításai a honi kikötőkben és a nyílt tengeren állomásozó flottakötelékeknek kerülnek kibocsátásra. 23.00 órakor a német hadvezetés megerősíti a német csapatoknak a Schlieffen-tervben megkövetelt nyugati felvonulását a belga-luxemburgi határon.
II. Vilmos német császár még aznap este hadat üzen Németország nevében a cári Oroszországnak. Az európai hatalmak szövetségesi kötelezettségei, amelyek komoly esetre szólnak, automatikusan életbe lépnek. Nem sikerült megakadályozni, hogy az Ausztria-Magyarország és Szerbia közötti konfliktus háborúvá szélesedik:
1919. augusztus 1.
Szakszervezeti kormány
A Budapesti Munkás- és Katonatanács augusztus 1-jén Peidl Gyulát, a nyomdászszakszervezet egyik vezetőjét bízta meg az új kormány megalakításával. A következő napon hivatalba lépő kabinetben csak szociáldemokrata szakszervezeti vezetők kaptak tárcát, innen a `szakszervezeti kormány` közkeletű elnevezés. A Peidl-kormány augusztus 2-án visszaállította az 1918. november 16-án elfogadott köztársasági államformát, rendeletet adott ki a forradalmi törvényszékek feloszlatásáról és a régi bírósági szervezet helyreállításáról, hatályon kívül helyezte a bérházak, valamint az ipari és kereskedelmi vállalatok államosítását. Az államapparátus nem volt hajlandó engedelmeskedni Peidl Gyulának és minisztereinek. A román hadsereg augusztus 4-én és 5-én megszállta Budapestet, és magát tekintette a helyzet urának. A megszállók megkezdték az ország kirablását. A "Fehér Ház" nevű ellenforradalmi szervezet tagjai Friedrich István mérnökből és gyártulajdonosból lett politikus vezetésével, és a román katonai hatóságok támogatásával augusztus 6-án este minden ellenállás és nehézség nélkül lemondatták a Peidl-kormányt. Friedrich már augusztus 5-én a fővárosba hívta alcsúti birtokáról József főherceget, aki 1918 őszén IV. Károlytól homo regiusi megbízatást kapott. Erre hivatkozva a főherceg magát Magyarország kormányzójának nyilvánította, és augusztus 7-én megbízta Friedrichet, hogy alakítson ideiglenes kormányt.
1936. augusztus 1.
Meghal Louis Blériot, a repülés úttörője
Cambrai-ben született 1872. július 1-jén. 1908. október 31-én ő tette meg Toury és Artenay között oda-vissza az első légiutat, majd 1909. július 25-én elsőként repülte át gépével a La Manche-csatornát Calais és Dover között. Magyarországon 1909. október 17-én mintegy 200 ezer ember előtt tartott repülőbemutatót a Budapest-Kispest közötti gyakorlótéren, s ezzel jelentősen hozzájárult a magyar aviatika fejlődéséhez. Repülőgépgyártó üzeméből számos olyan típus került ki, amilyet egész Európában, így Magyarországon is sikerrel alkalmaztak. Különböző repülőgépeket szerkesztett (pl. léghűtéses motorú monoplánokat).
1936. augusztus 1.
Hitler megnyitja a XI. olimpiai játékokat
A nemzetiszocialista vezetés a berlini XI. nyári olimpiai játékokat (augusztus 1-16.) az `új Németország` népszerűsítésére használja fel. A 49 országból jött 4066 sportoló és a világ minden tájáról érkezett 150 000 vendég elé egy öntudatos, politikailag és gazdaságilag megszilárdult ország képét tárják, amely öntudatosan tekint vissza kulturális múltjára, s valamennyi polgárának szavatolja a biztonságot és a rendet. Adolf Hitler mindennap megjelenik az olimpiai stadionban, szeme előtt a német sportolók annyi győzelmet aratnak, mint még soha: 38 arany-, 31 ezüst- és 32 bronzéremmel a legeredményesebb nemzetként megelőzik az USA-t. A diadalt a céltudatos felkészülés tette lehetővé. Az olimpián a magyar sportolók 10 aranyérmet szereztek, ami a világ figyelmét Magyarországra irányította, és növelte Magyarország nemzetközi tekintélyét. Az olimpiai játékok előtt főként az USA-ban felmerült, hogy a nemzetiszocialista faji politika elleni tiltakozásként bojkottot hirdetnek meg. Az USA olimpiai bizottsága csekély szótöbbséggel döntött a részvétel mellett. Berlinben és az olimpiai játékok egyéb színhelyein nagy súlyt helyeztek arra, hogy a zsidók közéleti háttérbe szorításának még a látszatát is kerüljék. A játékok előtt minden zsidóellenes uszító plakátot és jelszót eltávolítottak. A politikailag másként gondolkodók üldözése azonban a nyilvános fogadkozások ellenére tovább folytatódott. 1936 áprilisában és májusában, egész Németországban, tömeges perekben százával ítéltek el kommunistákat és szociáldemokratákat. Az olimpiai játékok kedvező benyomása azonban a nyugati demokráciákban elmosta a Hitlerrel szembeni fenntartásokat. Az emigrációba kényszerült ellenzékiek figyelmeztetései éppúgy süket fülekre találtak, mint a Zsidó Világszövetség bojkottfelhívása. Az 1933-ban megkezdett fegyverkezés változatlan ütemben folytatódott. Augusztusban Hitler titkos emlékiratban követelte, hogy a hadsereget és a gazdaságot 1940-re hadrakész szintre emeljék. 1936 újabb külpolitikai sikereket hoz Hitlernek: a nyugati hatalmak, amelyek az előző évben ellenvetés nélkül tudomásul vették az általános hadkötelezettség bevezetését, akkor sem mozdulnak, amikor a hadsereg a versailles-i szerződést (1919. VI. 28.) megszegve bevonul a rajnai demilitarizált övezetbe. Ősszel, Hitler két állammal köt fontos szövetségi szerződést. Olaszországgal, amely Hitler politikáját eddig tartózkodó várakozással követte, a spanyol birodalom elleni közös fellépés keretében október 25-én megkötik a "Berlin-Róma-tengely"-szerződést; Japánnal, a távol-keleti nagyhatalommal pedig november 25-én az antikomintern paktumot. Az egyezmények, melyekhez később más országok is csatlakoztak, hivatalosan a Kommunista Internacionálé (1919. III. 6.) "világforradalmi" politikája ellen irányulnak, mindenekelőtt a Szovjetunió elszigetelését és a Kína ellen irányuló Japán terjeszkedési politika (1937. VII. 7.) ösztönzését szolgálják. Egy jelképes gesztust tudomásul kell vennie Hitlernek. A stockholmi Nobel-díj bizottság minden diplomáciai beavatkozás ellenére november 23-án elhatározza, hogy a Nobel-békedíjjal Carl von Ossietzky német publicistát tünteti ki. Ossietzky, a nemzetiszocializmus eltökélt ellenfele, 1933 óta koncentrációs táborban raboskodott.
1941. augusztus 1.
A Nyugat irodalmi folyóirat befejezi működését
Az 1908. január 1-jén megjelenő Nyugat, a XX. századi magyar irodalom meghatározó, korszakot jelentő folyóirata. Indulásakor a századelő radikális nemzedékének adott fórumot. Címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-plakettjét viselte, címe a tájékozódás irányát, a világirodalmi mértéket jelezte. Létét jórészt Hatvany Lajos támogatásának köszönhette. Szerkesztői Ignotus, Fenyő Miksa, Osvát Ernő, Ady Endre, Babits Mihály, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár és Illyés Gyula voltak. A Nyugat szellemi vezére az első években Ady volt, ám az ő politikai és társadalmi radikalizmusát a lap csak óvatosan követte. A legfőbb szempont az irodalmi érték, a líra forradalma volt, de a korszerű társadalomelméletekkel (Nietzsche, Bergson, Freud tanításaival) is sokat foglalkozott. A Nyugat szerkesztőit szabadelvűség jellemezte. Osvát elve például az volt, hogy a tehetséget hagyni kell a saját törvényei szerint alkotni. A lapnál a polgári ízlés jegyében összefonódott a politikai haladás és a művészi modernség. Ugyanakkor szerepet kapott a progresszió, de a dekadencia is, ugyanúgy mint a szimbolizmus, a szecesszió, az impresszionizmus és a naturalizmus. Első nemzedékének olyan híres tagjai voltak mint Ady, Móricz, Kaffka Margit, Babits, Juhász Gyula, Kosztolányi, Tóth Árpád, Krúdy, Tersánszky, Karinthy, Füst Milán). Második nemzedékéhez tartozott Németh László, Illyés, Szabó Lőrinc, míg harmadik nemzedékéhez Radnóti, Vas István, Weöres Sándor. Új kritikusok is színre léptek a Nyugatban: Hatvany, Bölöni György, Schöpflin Aladár, Gyergyai Albert, valamint esszéírók: Halász Gábor, Szerb Antal, Illés Endre és Cs. Szabó László. A lap érzékenyen reagált a társművészetek rokon törekvéseire is. A Nyugat első korszakát (1908-19) Hatvany és Osvát ellentéte jellemezte. Hatvany inkább a szűkebb írói gárda lapját alakította volna ki, de az írók Osvát tehetségkutató törekvéseit támogatták. A lap a háborúellenes küzdelemben is szerepet vállalt. Az 1919-24 közötti időszakban a Nyugat magyar folyóiratok közt a legszínvonalasabb és legerősebb, a jobboldallal leginkább szembenálló volt. Az 1925-29 közötti éveket visszahúzódás, kiegyezés jellemezte a kor liberális, konzervatív erőivel, új tehetségek felfedezése. 1930-33-ban, Osvát halála után Móricz Zsigmond irányzata a riportot, a nyers valóságot hozta be a lapba, míg Babits a színvonalra, az európaiságra figyelt. 1933-41 között már egyre inkább a humanizmus, antifasizmus jellemezte a lapot. Utolsó száma 1941. augusztus 1-jén jelent meg, mert Babits halálakor a nevére szóló lapengedély megszűnt. Utódaként 1941 októberében indult meg a Magyar Csillag Illyés Gyula szerkesztésében.
1946. augusztus 1.
A forint bevezetésével próbálják stabilizálni a gazdaságot
A gazdasági stabilizáció előfeltétele az államháztartás kiadásainak csökkentése volt. Ennek keretében nemcsak az állami tisztviselők elbocsátását kezdték meg, hanem szigorú pénzpolitikát, szabályozott hitelpolitikát, központosított bér- és árszabályozást és erős adópolitikát vezettek be. A célkitűzés az volt, hogy a bérkiáramlás az 1939. évi szint 50%-a legyen.
Az állami kiadások csökkentésének fontos pontja volt a jóvátételi szállítások ütemezése. A szállítások határidejét 6 évről 8 évre emelték. Az 1946-47 éveket úgy tehermentesítették, hogy a tervezett szállítások felét későbbi évekre halasztották. A pénzforgalom rendjének helyreállítását szolgálta az új pénz bevezetése. 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot. 1 forint 400 ezer kvadrillió pengővel volt egyenértékű. A forintkibocsátás mértékét 1946-ban az 1939-es szint felében, azaz egymilliárd forintban határozták meg.
A kibocsátás hónapjában a teljes éves összeg alig egynegyed részét hozták forgalomba. A pénz forrása elsősorban a jegybank lett, amely csak a legtermelékenyebb, főleg állami tulajdonú vállalatoknak adott hitelt. (A hitelek aránya: 43%-nyi állami, 29%-nyi magántulajdonú vállalat.) A kötelező valuta- és aranybeszolgáltatás nagy szerepet játszott a magánkézben lévő arany- és valutatartalékok mozgósításában. Ezt ösztönözte az óriási pénzhiány is. Az áruforgalom közel a kétszeresére emelkedett az új forint bevezetését követő két hónapon belül, megközelítve az 1938. évi szint 60%-át.
Az importvállalatok nagy többsége az általános pénzhiány és a kötött árgazdálkodás következtében deficitessé vált. A vállalatok egyre nagyobb adó- és hitelterhek felhasználására kényszerültek. Kereslet-kínálat, mint piaci szabályozó helyébe a felülről végrehajtott szabályozás lépett.
1948. augusztus 1.
Budapesten átadják a felújított Margit hidat
1950. augusztus 1.
A Katolikus Papok Országos Békebizottságának megalakítása
A Pázmány Péter Tudományegyetem aulájában 273 katolikus pap békegyűlésén kimondták a Katolikus Papok Országos Békebizottságának megalakítását. (Az úgynevezett papi békemozgalom a csehszlovákiai Velehradból indult.) Aktuális funkciója a püspöki kar és az állam közötti megegyezés kikényszerítése volt. A békepapok elfogadták a szocialista állammal való szoros együttműködést, a szocializmust összeegyeztethetőnek látták a kereszténységgel. Rákosiéknak a Püspöki Kar térdre kényszerítése után a békepapokra is csak formálisan volt szükségük. 1957-ben a kormány nyomására a Püspöki Kár létrehozta a maga `békeművé`-t, az Opus Pacist. A békenapi mozgalmat a Szentszék, mint kánonokba ütközőt elítélte, és a képviselőséget vállaló papokat felfüggesztette. A fiatal papság ellenállásának egyik formája a békemozgalomban való részvétel megtagadása volt. A hatalommal együttműködő új hierarchia kialakítása után az államnak már nincs szüksége a békepapi mozgalomra, így az 1980-as években fokozatosan elhal. Formálisan 1989. november 20-án szünteti meg az esztergomi érsek.
1950. augusztus 1.
III. Lipót belga király lemond a trónról a trónörökös Baldwin javára
1957. augusztus 1.
Ho Si Min vezetésével vietnami küldöttség tárgyal Magyarországon
1960. augusztus 1.
Benin kikiáltja függetlenségét
A mai Benin partvidékén több egymással vetélkedő törzsi állam létezett. Az ország 1975-ig használta a Dahomey nevet, amelyet a XVII. században a fon törzs alapította Dahomey királyságról kapta. Az állam nevét évszázadokon keresztül kegyetlen rabszolgavadászatai tették hírhedtté, ezért Dahomey, Nigéria és Togo közös partvidékét `Rabszolgapartnak` is nevezték. A terület birtoklásáért a portugálok, a hollandok, az angolok és a franciák vetélkedtek. 1893-ban francia gyarmat lett Dahomey néven, hiába védekezett hősiesen Behanzin király nyolcezer fős amazoncsapata élén. A nemzeti ellenállási mozgalom a II. világháború után felélénkült és 1960. augusztus 1-jén kikiáltották Dahomey függetlenségét. Az országban 1972-ig egymást követték a puccsok és a kormányválságok, mígnem 1972. október 26-án Mathieu Kérékou őrnagy átvette a hatalmat. Az új államfő 1974 novemberében a marxizmus-leninizmust tette meg hivatalos ideológiává. 1975. november 30-án megváltoztatták az ország nevét Benini Népköztársaságra, és megalapították a Benini Népi Forradalmi Pártot (PRPB), amely 1989 decemberéig egyedüli és egyben kormányzó pártként működött. Kérékou a súlyos gazdasági és társadalmi problémák miatt tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel, az 1990. februári konferencián már 50 ellenzéki csoport is részt vett, ekkor változtatták az ország nevét Benini Köztársaságra.
1966. augusztus 1.
Hivatalosan megszűnik az angol gyarmatügyi minisztérium
A brit világbirodalom fénykorában a földkerekség egy negyedét foglalta magában; egyebek között Indiát, Egyiptomot, Kanadát, Ausztráliát, Dél-Afrikát. Bomlása a II. világháború idején indult meg, egymás után váltak ki belőle, illetve a brit Nemzetközösség tagjaként váltak függetlenné olyan hatalmas országok, mint India, Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika stb. Néhány ország, így például Kanada, Ausztrália a teljes függetlenség elnyerése után is a brit uralkodót ismeri el államfőjeként.
1975. augusztus 1.
Helsinkiben aláírják a záróokmányt
Helsinkiben Európa és Észak-Amerika 35 állama aláírja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) záróokmányát, amelynek előkészítése 1973 óta folyt Genfben. Az okmány sarkalatos pontjai: valamennyi állam szuverén egyenlősége, ha eltérő is társadalmi rendszerük, az erőszak alkalmazásának tilalma, a határok sérthetetlensége, a konfliktusok békés rendezése, a mások belügyeibe való be nem avatkozás, az emberi jogok tiszteletben tartása, az alapvető szabadságjogok érvényesítése és a népek önrendelkezési joga. A résztvevők 1977-re egy külügyminiszteri értekezletet irányoznak elő.
1976. augusztus 1.
Politika és sport a montreali olimpián
A kanadai fővárosban, Montrealban rendezett XXI. nyári olimpiát politikai események árnyékolják be: A bejelentkezett 120 nemzetből a megnyitás napján csak 94 állam csapata vonul be a stadionba. A botrányról Fekete-Afrika több állama gondoskodik, ellenezve, hogy Új-Zéland részt vegyen az olimpiai játékokon. A bojkott az új-zélandi rögbicsapat ellen irányul, amely az olimpia előtt dél-afrikai turnét tett. Montreal kiemelkedő atlétái közé tartozik, a Kubai Alberto Juantorena, aki fölényesen megnyeri a 400 és a 800 méteres síkfutást. Új Nurmiként ünnepli a közönség a finn Lasse Virent, aki 1972-es müncheni kettős győzelem után ismét aranyérmet szerez a két hosszú távon (5000 és 10 000 méteren). Tornában meggyőző fölényre tesz szert a román Nadia Comaneci három aranyéremmel. Az összesített eredmények alapján az első a Szovjetunió 47 arany-, 43 ezüst- és 35 bronzéremmel, megelőzve az NDK-t és az Egyesült Államokat. Az NSZK a negyedik helyen végez (10, 12, 17).
