Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 17
20 találat
[1]

1393. július 17.

Az Oszmán Birodalom tovább terjeszkedik

A 13. században iszlám hitű nomád törzsek vándoroltak be Kis-Ázsiába, és ott számos kezdetleges államalakulatot hoztak létre. Az egyik határfejedelemség - amely első uralkodójáról, Oszmánról (1299-1326) kapta a nevét - kiemelkedett a többi közül, és 1340-re elfoglalta a bizánciak utolsó kis-ázsiai területeit is. A török sereg 1354-ben a szultán az európai Drinápolyt (Edirne) választotta új székvárosának - a Török Birodalom immár önálló katonai és politikai tényezővé vált Délkelet-Európában. Az egymással állandó harcban álló balkáni uralkodók nem ismerték fel a veszélyt. Ezután is szívesen alkalmazták segédcsapatként a törököket, akik így szerzett helyismeretüket, később jól kamatoztatták. 1371-ben a Marica folyó mellett legyőzték a szerb fejedelmeket, 1371-75 között elfoglalták Makedóniát, 1373-87 között Thrákiát, 1385 körül meghódították Albánia egy részét, majd keletnek fordulva 1385-ben elfoglalták Szófiát, 1386-ban Ništ. A vidini bolgár cárt 1388-ban kényszerítették függésbe. 1389. június 15-én pedig a rigómezei véres ütközetben döntő győzelmet arattak a balkáni hadak felett. Harmincöt év alatt a törökök elfoglalták a Balkán-félsziget keleti részét, egészen a Dunáig, és ott álltak Magyarország déli határánál. A török előrenyomulás következményei a Magyar Királyság számára is súlyosak voltak: megszűntek a magyar korona "melléktartományai", az addig hódítóként fellépő Magyarország védekezésre kényszerült. Védelmi rendszer hiányában a török portyázók könnyedén behatolhattak a Szerémségtől a Szörényi bánságig terjedő magyar területekre. A betörések következtében az addig virágzó Dél-Magyarország, ijesztő pusztulásnak indult. Lakossága - melyet rabszíjra fűzött a török, vagy félelmében a menekülést választotta - erősen megfogyatkozott.

[2]

1440. július 17.

Szécsi Dénes bíboros, esztergomi érsek királlyá koronázza I. Ulászlót

A Szent Korona hiányában a Szent István fejereklyetartójáról levett koronával

[3]

1533. július 17.

VIII. Henrik elszakítja a szigetország egyházát Rómától

Az, hogy VII. Kelemen pápa 1533. júliusában kiközösítette VIII. Henrik angol királyt, az angol egyház Rómától való elszakadásához vezetett. Az ún. `Act of Supremacy` (1534. november) felállítja az anglikán államegyházat, melynek feje a király. VIII. Henrik a Rómával való szakítást a parlament és az egyre inkább egyház- és pápaellenes földbirtokos lakosság támogatásával hajtja végre. Az egyházi megújulás és a római egyháztól való elszakadás igénye a római katolikus klérus bírálatához kapcsolódott, ami a XVI. században egyre inkább fokozódott. Az angol vallási fordulathoz az ürügyet az adta, hogy VII. Kelemen pápa nem volt hajlandó felbontani VIII. Henrik és Aragóniai Katalin házasságát. Henrik azért akart elválni, mert Katalintól nem született fia, akire dinasztikus okokból és a monarchikus központi hatalom megerősítéséhez lett volna szüksége. 1533-ban a parlament olyan döntést hoz, mely kizárja, hogy a pápa beleszólhasson Anglia belügyeibe. Ehhez kapcsolódva Thomas Cranmer, Cartenbury érseke vizsgálatot folytat a Katalinnal kötött házasság érvényességét illetően. 1533. májusában a házasságot érvénytelenítik, de Henrik már januárban feleségül vette szeretőjét Boleyn Annát. A későbbiekben a trónutódlás kérdése a politikai megfontolások további négy házasságkötést tesznek szükségessé. Két feleségét, Boleyn Annát és Catherine Howardot Henrik kivégezteti. A Rómától való elszakadás után Henrik megreformálja az angol egyházat. Lefoglalja a pápát megillető egyházi javadalmakat és megtiltja a Rómának való adózást. Visszavonja az egyházi privilégiumokat, és magának sajátítja ki a püspökök kinevezésének jogát.

[4]

1540. július 17.

Meghal I. (Szapolyai) János

[5]

1566. július 17.

Las Casas az indiánok jogaiért küzdött

92 éves korában meghal Bartolomé de Las Casas spanyol Domonkos-rendi szerzetes, indián-misszionárius. Las Casas, aki 1502-től Santo Domingóban, majd 1515-től Közép-Amerikában tevékenykedett, elítélte az indiánok sérelmére elkövetett gyilkosságokat és kegyetlenségeket, illetve az indián lakosság elnyomását és kizsákmányolását. Az általa igazságtalannak és keresztényietlennek ítélt gyarmati rendszer megváltoztatásáért küzdött. Neki is szerepe volt abban, hogy 1542-ben V. Károly elrendelte a rabszolgaság (nem túl hatékony) tilalmát (1542. XI. 22.). Minden egybevetve azt kell mondani, hogy az indiánok jogaiért, emberi méltóságáért vívott küzdelme eredménytelennek bizonyult.

[6]

1791. július 17.

A Nemzetőrség a köztársaságiakra lő

A párizsi Mars-mezőn lezajló véres összecsapás világossá teszi a polgárság megosztottságát: míg az egyik tábor az alkotmányos monarchia megteremtésével befejezettnek tekinti a forradalmat, a radikális demokraták viszont republikánus, köztársasági alkotmányt szeretnének. A radikális Cordelier Club tagjai azért gyűlnek össze július 17-én a Mars-mezőn, hogy köztársaságot követelő petíciót írjanak alá. Zavargásokra hivatkozva Párizs polgármestere felszólítja a Nemzetőrséget, hogy oszlassa fel a gyűlést. A La Fayette márki parancsnoksága alatt álló, többnyire polgárok alkotta Nemzetőrség a fegyvertelen tömegbe lő. A mintegy 4-5 ezer főnyi, javarészt kézművesekből és munkásokból álló tömegből kereken 50 az összecsapás áldozata lesz. A Mars-mezei incidenst az elnyomás és az üldözés időszaka követi. A radikális Cordelier Clubot bezárják, sokakat letartóztatnak. Több demokratikus lapot is betiltanak. A közvélemény egy része a nyilvános erőszakcselekményeket tekinti a forradalom következményének, s ezért XVI. Lajos, illetve az alkotmányos monarchia oldalára áll. A király szökését (1791. VI. 21.) követő zavaros események és a Mars-mezei véres összecsapás szakadáshoz vezetnek a Jakobinus Klubban is. Az abban az időben mintegy 2400 tagból körülbelül 1800-1900 fő kilép, hogy a feuillant-ok egykori kolostorában új klubot alakítson. Szeretnének megegyezésre jutni a királlyal, hogy ily módon megmenthessék a monarchiát. A Maximilien de Robespierre vezette demokraták a Jakobinus Klubban maradnak. Az egyes tartományokban Robespierre-nek sikerül megakadályoznia a klubok szétszakadását. Robespierre és a betiltott Cordelier Club vezetői, Georges Jacques Danton és Camille Desmoulins azt követelik, hogy szökési kísérlete miatt ítéljék el és büntessék meg a királyt, hogy azután kikiálthassák a köztársaságot. A politikai küzdelemből a feuillant-ok kerülnek ki győztesen, és a Nemzetgyűlésben sikerül keresztülvinniük néhány alkotmánymódosítást. Megszigorítják a választójogot: csak az lehet választó vagy aktív polgár, aki sajátjaként vagy bérleményként rendelkezik bizonyos tulajdonnal. A Nemzetőrség tagjai is csak aktív polgárok lehetnek, a lakosság többi részétől, például a legszegényebbektől bevonják a fegyvert.

[7]

1854. július 17.

Európa első hegyi vasútja átkel Semmering-hágó alatt

Új közlekedési út köti össze Bécset és Stájerországot, s teremt összeköttetést Itáliával: 6 évi építőmunka után, 1854. július 17-én megnyílik Európa első hegyi vasútja, a Semmering-vasút. A pálya 1430 méteres szakasza 897 méterrel a tengerszint felett halad át a Semmering-hágó alatt. Összesen 15 alagutat és 16 viaduktot kellett építeni, hogy a zavartalan vonatközlekedést maximálisan 2,5%-os emelkedéssel lehetővé tegyék. Ausztriában, 1838-ban kezdődött a vasútépítés.

[8]

1901. július 17.

Belgium szabályozza a Kongó államhoz fűződő kapcsolatát

[9]

1916. július 17.

Megalakul a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt

[10]

1928. július 17.

Megkezdődik a Komintern VI. kongresszusa.

A Kommunisták Magyarországi Pártját Kun Béla vezetésével öttagú küldöttség képviseli.

[11]

1929. július 17.

A Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kínával

[12]

1934. július 17.

A belügyminiszter rendelete minden további szervezkedéstől eltiltja a Nemzeti Szocialista Pártot.

[13]

1936. július 17.

Megkezdődik a spanyol polgárháború

Jobboldali tábornokok Spanyol-Marokkóban kezdődő és az anyaországra átterjedő katonai államcsínyje kirobbantja a spanyol polgárháborút. A felkelők Spanyolország nyugati és déli részén nagy területeket foglalnak el, s július 23-án Burgosban nemzeti ellenkormányt alakítanak, melynek vezetését szeptemberben Francisco Franco y Bahamonde tábornok veszi át. A madridi baloldali kormány azonban, a munkások és parasztok határozott ellenállására támaszkodva, uralmon képes maradni.
Külföldi hatalmak beavatkozásával a majdnem kudarcot vallott katonai puccs hosszan tartó polgárháborúvá fejlődik ki. A Német Birodalom már július 22-én kilátásba helyezi Franco tábornok támogatását, s elküldi az "önkéntes köteléket", a Kondor-légiót (1937. IV. 26.). Franco Olaszországból is kap segítséget.
A február óta hivatalban lévő madridi kormányt meglepi az államcsíny. Az egyetlen külföldi hatalom, amelytől katonai segítséget kap, a Szovjetunió. Ezzel megnövekszik a kommunisták befolyása a kormányban. Míg a kommunisták legelőször a katonai államcsínyt akarták leverni, és azután alapvetően átformálni Spanyolországot, addig a baloldali szocialisták és anarchisták közvetlenül a puccs után hozzáfogtak a gazdaság kollektivizálásához és a tanácsokhoz hasonló hatalmi és közigazgatási szervek létrehozásához. E mozgalom egyik központja Katalónia.

[14]

1938. július 17.

Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hivatalos látogatásra Rómába érkezik.

Azt kérik, hogy Olaszország akadályozza meg Jugoszlávia beavatkozását egy Magyarország és Csehszlovákia közötti háborús összetűzés esetén; az olasz kormány nem ad határozott választ.

[15]

1942. július 17.

Megkezdődik a keleti arcvonalon a volgai csata.

[16]

1945. július 17.

Megkezdődik a potsdami konferencia

[17]

1976. július 17.

Politika és sport a montreali olimpián

A kanadai fővárosban, Montrealban rendezett XXI. nyári olimpiát politikai események árnyékolják be: A bejelentkezett 120 nemzetből a megnyitás napján csak 94 állam csapata vonul be a stadionba. A botrányról Fekete-Afrika több állama gondoskodik, ellenezve, hogy Új-Zéland részt vegyen az olimpiai játékokon. A bojkott az új-zélandi rögbicsapat ellen irányul, amely az olimpia előtt dél-afrikai turnét tett. Montreal kiemelkedő atlétái közé tartozik, a Kubai Alberto Juantorena, aki fölényesen megnyeri a 400 és a 800 méteres síkfutást. Új Nurmiként ünnepli a közönség a finn Lasse Virent, aki 1972-es müncheni kettős győzelem után ismét aranyérmet szerez a két hosszú távon (5000 és 10 000 km-en). Tornában meggyőző fölényre tesz szert a román Nadia Comaneci három aranyéremmel. Az összesített eredmények alapján az első a Szovjetunió 47 arany-, 43 ezüst- és 35 bronzéremmel, megelőzve az NDK-t és az Egyesült Államokat. Az NSZK a negyedik helyen végez (10, 12, 17).

[18]

1979. július 17.

A sandinisták legyőzik a Somoza-rezsimet

A sandinista felszabadítási front Nicaraguában véres polgárháború után győzelmet arat, és emigrálásra kényszeríti Anastasio Debayle Somoza diktátort. A Somoza család elnöki hivatallal együtt és anélkül 1937 óta az ország ura; tulajdonában van a föld - dohány-, cukor-, rizs- és kávéültetvények - mintegy 25 százaléka, valamint számos gyár. Az új kormány államosítja a család tulajdonát. A sandinista felszabadítási front, amely 1961-ben alakult és a forradalmár Augusto Cesar Sandino nevét tűzte zászlajára, különböző pártok, szocialisták, kommunisták és polgáriak híveiből toborzódott. Somoza Nemzeti Gárdája véres terrorral folytatta a polgárháborút: tömegmészárlásokkal és a főváros bombázásával. A háború mintegy 20 000 emberéletet követelt; tombol az éhínség, a gazdaság parlagon hever, a legtöbb nicaraguai munkanélküli, körülbelül egynegyedük hajléktalan.

[19]

1980. július 17.

Reagant választják republikánus elnökjelöltté

Ronald Reagan volt kaliforniai kormányzót választják meg a republikánusok elnökjelöltjévé.

[20]

1997. július 17.

Újra kinyit a Csaszi

Budapesten átadják az újjáépített Császár-uszodát

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma