Hónap: június • Nap: 24
906. június 24.
A kalandozó magyarok Szászországra törnek
1314. június 24.
Robert Bruce legyőzi Bannockburn mellett II. Edwardot
1386. június 24.
Megszületett Kapisztrán Szent János
1416-ban csatlakozott a ferences rend akkor szerveződő legszigorúbb irányzatához. Tanulmányai befejezése után széles körű tevékenységet fejtett ki mint vándorprédikátor és a pápák bizalmasa. Negyven éven át prédikált, nem múlt el nap beszéde nélkül, amelyekkel fanatizálta hallgatóságát. Prédikációinak idegen nyelvterületeken is nagy hatása volt, noha beszédeit fordítani kellett, mert csak olaszul és latinul tudott. 1451 után működését az osztrák, cseh tartományokra és Lengyelországra is kiterjesztette. Fő céljának a huszitizmus elleni harcot tekintette. 1454 után azt hirdette, hogy a török elleni harcban Magyarországot védelmezve a nyugati kereszténység országai a keresztény Európát védelmezik. 1455-ben jött először Magyarországra, ahol keresztes hadjáratot hirdetett az iszlám ellen. Az összegyűlt sereggel 1456 júliusában - Hunyadi János támogatására - Nándorfehérvár felmentését segítette, s végül nagy része volt a július 21-i diadalban. Nem sokkal később, október 23-án az újlaki kolostorban meghalt, sírfelirata megmaradt. 1622-ben boldoggá, majd 1690-ben pápai bullával, 1724-ben pedig ünnepélyes külsőségek között szentté avatták.
1519. június 24.
Meghal Lucrezia Borgia
Lucrezia Borgia, Ferrara hercegnője, VI. Sándor pápa és élettársa, Vanezza Catanei lánya, 39 éves korában meghalt Ferrarában. Lucrezia élete igen változatosan alakult. Apja nagyon fiatalon feleségül adta Giovanni Sforzához, Pesaro urához (1493), de a politikai okokból kötött házasságot az Aragóniai Alfonz herceggel kötendő, politikailag előnyösebb házasság kedvéért felbontatta (1498). A második nagyon boldog házasság lett, de Lucrezia bátyja, Cesare már 1500-ban meggyilkoltatta Alfonzt. Okos és szép lányát apja politikai feladatokkal is megbízta és 1499-ben Spoleto régensnőjévé, 1500-ban pedig Sermoneta úrnőjévé nevezte ki. 1501-ben Lucrezia feleségül ment az Este-családból származó I. Alfonzhoz, Ferrara hercegéhez, akinek feleségeként szellemileg aktív reneszánsz fejedelemnőkén élt, és udvarába tudósokat, költőket hivatott. Minden utólagos vád és híresztelés ellenére igen jó hírnévnek örvendett.
1703. június 24.
II. Rákóczi Ferenc Munkács vára alatt sikertelenül próbál kitörni az Alföldre, majd visszavonul a hegyekbe
1762. június 24.
Adolf Buccow generális erdélyi főparancsnok és kormányzó megkezdi a román határőrség megszervezését
A Főhadparancsnokságnak alárendelt naszód-vidéki határőrség feladata a határok védelme, a rablók és csempészek üldözése volt. Szolgálatukért a határőrök zsoldot és ingyen fegyverzetet kaptak, háború idején teljes adómentességet élveztek, békében a határőr személye teljesen, vagyona egyharmada erejéig mentesült az adók alól. Az erdélyi románság számára a határőri szolgálat vállalása jelentős társadalmi és anyagi emelkedést jelentett, bár a szolgálatba lépőknek fel kellett adniuk ortodox vallásukat, át kellett térniük a görög katolikus hitre. Két gyalogosezredet alakítottak, és külön román lovas határőr-alakulatot is létrehoztak belőlük; ez utóbbit azonban 1772-ben beolvasztják a székely lovas határőrezredbe.
1762-ben a székely határőrség szervezése is megkezdődött, elsősorban a határ menti falvakban. A székelyek határőri szolgálata 1711-ben szűnt meg anélkül, hogy kiváltságaikat elvesztették volna. Az új székely határőrség szervezése - két gyalogos és egy lovas határőrezred felállítása - nehezen haladt, sokan kiváltságaik elvesztésétől félve visszaléptek a szolgálattól. 1764-ben véres összecsapásra is sor került a székelyek és az erőszakkal sorozó katonaság között. Báró Joseph Siskowicz altábornagy katonái lerohanták a Madéfalván egybegyűlt, a kényszersorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket. (Az utóbb "madéfalvi veszedelemnek" nevezett vérfürdőben 200 csíki elpusztult.) Ezt követően a székelyek tömegesen vándoroltak ki Moldvába, onnan pedig Bukovinába.
1793. június 24.
A Nemzetgyűlés megszavazza a jakobinus alkotmányt
A dokumentum minden 21. életévét betöltött férfi számára biztosította a választójogot, s elismerte a munkához való jogot is. Az alkotmány mindenek fölé helyezte a népszuverenitást, és a felkelést - ha a kormány megsérti a nép jogait - a nép `legszentebb jogának` nyilvánította. Az alkotmány leszögezte a munka és a kereskedelem, továbbá `az állampolgárok iparkodásának teljes szabadságát` a liberalizmus jegyében. Az alaptörvény azonban megmaradt a deklarációk szintjén, sőt életbe léptetését is felfüggesztették a béke megteremtéséig. Az országot gyakorlatilag a `jakobinus diktatúra` jellemezte, a Konvent és a közjóléti bizottság a forradalmi törvényszékek útján igyekezett érvényt szerezni törvényeinek, rendeleteinek. A gazdasági gondok és a véres terror hatására a jakobinusok tömegbázisa fokozatosan leszűkült, a diktatúrát gyakorló ún. Hegypárt egysége is megbomlott és ez végül is a bukáshoz, a nagyburzsoázia hatalmának visszaállításához vezetett. A jakobinus alkotmánynak mindazonáltal volt néhány, a kései korokban is megszívlelendő kitétele, mint például a nép sorsát döntően befolyásoló kérdésekben a népszavazás intézményének megteremtése, a nép bizalmát elvesztő képviselők visszahívásának lehetősége, a köz- és egyéni szabadság megvédése még a kormánnyal szemben is.
1809. június 24.
A francia hadsereg nyolc napi ostrom után elfoglalja Győr városát
1848. június 24.
Zászlószentelési ünnepséget tartanak Pesten
Az 1848-49-es szabadságharc honvédségének két legelső zászlóalját a fővárosban toborozták. A felszentelt zászló a honvédség lobogóinak etalonja lett. Valószínűleg Óbudán készült, a hagyomány Knepp Józsefet tartja a `madonnás` zászlók festőjének. Feltehetőleg Lázár György, az ezred parancsnoka bízta meg őt a zászlóterv elkészítésével. A zászlókat hagyományos magyar formára készítették, de eredetük a birodalmi zászlókra vezethető vissza. A Honvédelmi Minisztérium ezeket tekintette `szabályszerűen elkészített` daraboknak, s minden honvédalakulatnak adott belőle egyet. Sok alakulat azonban ragaszkodott saját zászlajához, ezért néhánynak két lobogója is volt. Az `etalon` zászló különös sorsot ért meg: 1849. július 14-én a komáromi csatában egy osztrák katona kiragadta a zászlótartó kezéből, s a dulakodás közben a zászló egyik sarkát le is tépték. Elvesztése azonban - bár nagy szégyen volt a zászlóaljra nézve - a zászló megmenekülését jelentette. Az osztrák tiszt ugyanis, a paranccsal ellentétben, az esti tábortűznél csak a zászlórudat, és a zászlóanyától, Batthyány Lajosnétól kapott díszes szalagot égette el. Magát a lobogót az osztrák család megőrizte, s 1930-ban a Hadimúzeum az unokától 1500 pengőért visszavásárolta. 1945-ben azonban a Vörös Hadsereg kezébe került, és a hadifogságból csak 1948-ban került haza.
1848. június 24.
Az osztrák kormány 150000 Ft-ot küld Jellačićnak a hadi készülődésekre
1849. június 24.
Paszkevics tábornagy serege elfoglalja Kassát
1857. június 24.
Császári nyílt parancs 1858. január 1-i hatállyal Magyarországra is kiterjeszti az 1852. évi osztrák erdőtörvényt; a törvény védi a meglévő erdőterületeket, és biztosítja az erdők felújítását
1859. június 24.
Az osztrák csapatok Solferinónál súlyos vereséget szenvednek III. Napóleon francia császártól
A Nemzetközi Vöröskereszt a solferinói csata után jött létre. A szervezet fő feladatának a háborús szenvedések enyhítését, a sebesültek és betegek ápolását, a hadifoglyok gondozását, a háborúban elszakadt családtagok közti összeköttetés megteremtését, a polgári lakosság védelmét, békében pedig nemzetközi segélynyújtások szervezését, elemi csapások megelőzését tekinti. Alapítója a svájci Henri Dunant (1863); a működésének nemzetközi jogi biztosítéka pedig az 1864-ben aláírt (majd 1906-ban és 1929-ben módosított) genfi egyezmény. Eszerint a sebesültek semlegeseknek, a fehér alapon vörös kereszttel jelölt egészségügyi személyzet, járművek, épületek, anyagok sérthetetlennek tekintendők. Az egész világra kiterjedő katonai egészségügyi szolgálat az 1869. évi berlini konferencia határozata értelmében bővítette ki tevékenységét egyéb ínséges viszonyokra. A Monarchiában a vöröskeresztes egyesületek az önkéntes betegápolás tényezői lettek a lovagrendek mellett. A Magyar Vöröskereszt 1881-ben alakult meg, az 1879-ben alapított Magyar Országos Segélyező Nőegylet beolvasztásával. A szervezetet anyagilag erősítette az 1882:XLI. tc. alapján megkötött 4 millió forintos sorsjegykölcsön. 1896-ban 47 ezer tagja volt, vagyona pedig 2,2 millió forint.
1866. június 24.
Az osztrák sereg Custozzánál győzelmet arat az olaszok felett
1868. június 24.
A magyar király szentesíti a görögkeleti román és szerb egyházak autonómiáját kimondó 1868:IX. törvénycikket
1874. június 24.
Megindul Budapesten a svábhegyi fogaskerekű vasút.
1874. június 24.
Fogaskerekű megy a Sváb-hegyre
A fővárosiak kedvelt nyaraló- és kirándulóhelye volt a század közepén a Sváb-hegy. Az ide felvezető fogaskerekű példátlanul gyorsan készült el. 1874. április 22-én kezdték el fektetni a síneket, és alig több mint két hónap múlva, június 24-én a 2,8 km hosszú pályán ünnepélyesen végiggördült a nyitó szerelvény, fedélzetén az ország vezető politikusaival. A csak nyáron közlekedő vasút sokáig veszteségesen üzemelt, ezért különleges kedvezményekkel igyekeztek a forgalmat növelni. Pl. olyan átszállójegyet árusítottak 1 forintért, amely magába foglalta egy, a sváb-hegyi Eötvös-nyaralóban elfogyasztható ebéd árát is.
1878. június 24.
Megszületett Horváth János irodalomtörténész
A tudós Margittán született, egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban folytatta, 1901-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Az Eötvös Kollégium tanára, majd 1923-48-ig a budapesti egyetemen a magyar irodalomtörténet tanára volt. Az 1911-ben alakult Magyar Irodalomtörténeti Társaság egyik megalapítója. A magyar polgári irodalomtörténet-írás egyik legkiválóbb művelője volt, kutatásai kiterjedtek a magyar irodalom minden korszakára, de különösen irodalmunk kialakulásával foglalkozott. Főbb művei: Irodalmunk fejlődésének főbb mozzanatai (1908), A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig (1931), A magyar irodalom fejlődéstörténete. 1931-ben lett az MTA rendes tagja, 1930-ban Corvin-koszorúval, 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Budapesten hunyt el 1961. március 9-én. 2004-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el irodalomtudósi munkásságát.
1881. június 24.
Országgyűlési képviselőválasztások kezdődnek Pesten
Lényegében nem változik a képviselőház összetétele. A Szabadelvű Párt 235, a mérsékelt ellenzék 57, a Függetlenségi Párt 88, a nemzetiségiek 14, a pártonkívüliek 19 mandátumot szereznek.
1883. június 24.
Megnyitja kapuit a Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum
Az intézmény az ipartestületek kezdeményezésére, az egykori Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium szerveként nyílt meg. Az ipari-oktatási célokat szolgáló intézmény feladata az volt, hogy az egyes iparokat szemléltetés útján, valamint elméleti és gyakorlati tanfolyamokon fejlessze. Első otthona a Kerepesi út 9. szám (ma: Rákóczi út 5.) alatti Beleznay-kertben volt. 1884-ben egyesítették az Állami Középipartanodával, 1899-ben a József körút és Népszínház utca közti telken Hauszmann Alajos tervei alapján készült új épületben kapott helyet. 1921-ben egyesítették a Magyar Királyi Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézettel. Elnevezése ezután Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet volt. Gyűjteménye a II. világháborúban megsemmisült. Az intézmény könyvtára a jelenlegi Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár elődje.
1890. június 24.
Ferenc József szentesíti a középiskolákról szóló 1890: XXX. törvénycikket
Modernizálja a középiskolai oktatást; a görög nyelv és irodalom tantárgy alaposabb magyar irodalmi vagy rajzoktatással helyettesíthető.
1900. június 24.
A budapesti villamos alkalmazottak munkakörülményeik megjavításáért sztrájkolnak
1903. június 24.
Petar Karagyorgyevicset I. Péter néven Szerbia királyává választják
1903. június 24.
Megszületett Bene József romániai magyar festőművész
A székelydályai születésű művész a bukaresti Szépművészeti Akadémián festészeti és iparművészeti szakon szerzett diplomát. Ezután rajztanárként dolgozott, majd 1949-72 között kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanára, 1950-től dékánja és aligazgatója volt. Középiskolás korától kezdve illusztrált lapokat, később plakátokat, könyvborítókat, -grafikákat készített. Vérbeli akvarellista volt. Felújította a görög festészet sajátos technikáját, az enkausztikát, amelynek lényege, hogy a festéket felhevített viasszal vitték fel az alapra. Azért szerette ezt a technikát, mert nagyobb lehetőséget adott a színekkel, alakokkal való játékra és időtálóbb mint az olaj. Erdélyben több egyéni kiállítása is volt, Magyarországon Győrben és Egerben. Ulmban hunyt el 1986. május 20-án.
1906. június 24.
Négyezer bányász sztrájkba kezd Salgótarjánban (Nógrád vm.) munkaviszonyai megjavításáért
1906. június 24.
Megszületett Manga János néprajzkutató
A pereszlényi születésű tudós 1929-től szlovákiai magyar falvakban, majd Érsekújvárott tanított. 1941-től a budapest Néprajzi Múzeumban dolgozott, majd 1949-től a balassagyarmati múzeum igazgatója, 1960-tól a Népművelési Intézet igazgatója, végül nyugdíjazásáig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, illetve osztályvezetője volt. Az 1930-as évektől a pozsonyi rádió munkatársaként kezdett népzenét gyűjteni szlovákiai falvakban. Elsősorban ünnepi népszokásokkal, római katolikus vallásos néprajzzal és pásztorművészettel foglalkozott. Az Ipoly és a Garam mente, Zoborvidék és Mátyusföld magyar vidékeit kutatta. Vizsgálta a jeles napok, ünnepek magyar-szlovák vonatkozásait. Tanulmányokat tett közzé a magyarországi szlovákok néprajzáról. A magyar fővárosban hunyt el 1977. szeptember 2-án.
1908. június 24.
Meghal Grover Stephen Cleveland amerikai politikus
Az Egyesült Államok 22., majd 24. elnöke Caldwell-ben látta meg a napvilágot 1837. március 18-án. Apja lelkész volt, ő egyetemi tanulmányait volt kénytelen félbeszakítani apja halála után. Lapszerkesztői munkája mellett végezte el a jogi egyetemet, majd ügyvédként kezdett el dolgozni. 1881-ben lépett a politikai porondra, amikor Buffalo város polgármesterévé választották. 1883-85 között New York állam kormányzója volt, s ebben a minőségében határozottan kiállt a közigazgatási reform mellett, és sikeresen szembeszállt a korrupcióval. A polgárháború után az első demokrata párti jelölt volt, aki elnökválasztást nyert. Első elnöki periódusa 1885-1889-ig tartott. Ezalatt hatalmas földterületeket vett vissza a vasúttársaságoktól, mert úgy érezte, hogy nem jogosultak rájuk. Határozottan ellenzett mindenféle segélyt, még a rászorultaknak is. Elnökségének első négy éve után elvesztette a választásokat Benjamin Harrisonnal szemben, és New Yorkba költözött. Amikor újra megválasztották 1893-ban, az ország gazdasági recessziótól szenvedett. Ezt a helyzetet már nem tudta kezelni, ezért második mandátumának lejártakor, az 1897-es elnökválasztáson már saját pártja sem támogatta.
1911. június 24.
Felmentik a Zsilinszky-testvéreket
A gyulai törvényszék esküdtbírósági tárgyalásán felmentették az ellenük emelt gyilkossági vád alól Zsilinszky Gábort és öccsét, Zsilinszky Endrét. A per előzménye az volt, hogy a két testvér 1911. május 14-én felkereste Áchim L. András parasztpárti képviselőt és felelősségre vonta egy, az édesapjukra vonatkozó kijelentése miatt. A vita hevében két lövés dördült el, állítólag Zsilinszky Endre lőtt. A képviselő súlyosan megsérült, de orvosi tanácsra sem volt hajlandó kórházba menni, így a kései beavatkozás már nem tudta megmenteni az életét. A bíróság nem látta bizonyítottnak a gyilkosság vádját, s felmentette a vádlottakat. Az ügy főszereplői ezután meglehetősen eltérő életpályát futottak be. Zsilinszky Gábor, a Horthy-rendszer idején a Stádium sajtóvállalat vezérigazgatója, majd a Bauxitipari Vállalat, illetve a Péti Nitrogénművek vezetője volt. Öccse, a később Bajcsy előnevet felvett Endre, a nemzeti függetlenségért kiálló, harcos politikus, 1944-ben a németeket fegyverrel fogadó radikális képviselő, a nyilas terror mártírja lett.
1919. június 24.
A Szövetséges Központi Intéző Bizottság újraválasztja a Forradalmi Kormányzótanácsot
A testület szervezeti felépítését a következőképpen határozták meg. Elnök: Garbai Sándor; elnökhelyettes: Dovcsák Antal; népbiztosok: külügyi: Kun Béla; hadügyi: Szántó Béla; belügyi: Landler Jenő; igazságügyi: Ágoston Péter.
1925. június 24.
Magyarország és az Egyesült Államok barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződést köt Washingtonban
1929. június 24.
A Kivándorlási Tanács ülésén megállapítják, hogy az év első felében 5200 kivándorló hagyta el Magyarországot
1931. június 24.
Meghal Kuncz Aladár író
Aradon született 1886. január 1-jén. 1907-ben az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen bölcsészdoktori, 1908-ban magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett, majd gimnáziumi tanár lett, s részt vett a tanároknak a közoktatás megreformálását célzó mozgalmában. A Nyugatnak indulásától kezdve a munkatársa, irodalmi szerkesztője az Új Magyar Szemle és az Auróra című folyóiratoknak. Ady Endre barátja és lelkes propagátora volt. 1923-tól - a romániai magyarság kulturális életének jelentős személyiségeként - Kolozsvárott szerkesztette az Ellenzéket, majd az Erdélyi Helikont. Legjelentősebb munkája a halála évében megjelent Fekete kolostor című regénye, amelyben az I. világhábroú idején, francia internálótáborokban átélt megpróbáltatásait, a táborok életét és a különböző nemzetiségű foglyok viselkedését írta meg.
1935. június 24.
Sztrájkba lép 1600 munkás a Csepeli Posztógyárban
1940. június 24.
Rómában aláírják a francia-olasz fegyverszüneti egyezményt
1941. június 24.
Magyarország megszakítja a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval
Werth Henrik vezérkari főnök tájékoztatja Bárdossy miniszterelnököt, hogy Halder vezérezredes közlése szerint Németország hálásan venne mindennemű katonai közreműködést a Szovjetunió elleni támadásban.
1973. június 24.
Leonyid Brezsnyev látógatóban az Egyesült Államokban kijelenti, hogy a hidegháborúnak vége
1983. június 24.
Arafatot száműzik Szíriából
Jaszer Arafatnak, a Palesztin Felsazabdítási Szervezet (PFSZ) vezetőjének el kell hagynia Szíriát. Háfez Asszad szíriai államfő hivatalosan kutasítja az országból a palesztin vezetőt. Az akció hátterében a PFSZ belső hatalmi harcai húzódnak meg. Arafat késznek mutatkozott arra, hogy a palesztin kérdésben kompromisszumra lépjen Huszein jordániai királlyal, s ez ellenállást váltott ki a PFSZ-ben az Asszad támogatását élvező radikális csoportok részről. Május elején Libanonban az El-Fatah lázong.
