Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 19
20 találat
[1]

1163. június 19.

III. István hadával Székesfehérvár mellett legyőzi IV. István seregét

Lukács esztergomi érsek tanácsára III. István száműzi az országból IV. Istvánt.

[2]

1278. június 19.

IV. ( Kun ) László Csanádon kibékül Gut-Keled nembeli Istvánnal és kinevezi országbíróvá

[3]

1348. június 19.

Meghal Martell Károly, András herceg utószülött fia

Martell Károly András herceg és Johanna utószülött gyermeke volt, akit Lajos az első nápolyi hadjárat idején, 1348. március 3-án Magyarországra küldött a túszul ejtett nápolyi Anjou hercegekkel, Durazzói Lajossal, Róberttel és Tarantói Róberttel együtt. Károly nevelését, jó erkölcsökre való oktatását nagyanyjára, Erzsébetre bízta. A kis gyermek azonban nem sokkal ezután betegség következtében eltávozott az élők sorából. Károly halála felborította Lajos terveit, mivel az volt az elképzelése, hogy ő kerül majd a Nápolyi Királyság élére.

[4]

1464. június 19.

XI. Lajos rendeletére létrehozzák Franciaországban a postát

[5]

1547. június 19.

Megkötik a drinápolyi békét

V. Károly és I. Ferdinánd közös követe, Gerhard Weltwyck, Drinápolyban aláírta az első, írásban rögzített Habsburg-oszmán békét. Az egyezmény szerint évi 30 000 aranydukát `tiszteletteljes ajándék` fejében Ferdinánd megtarthatja azokat a magyar területeket, melyeket az oszmánok nem foglaltak el. Ezzel a formulával a Porta egyszerre tartotta fenn és fogadtatta el elvi igényét a Magyar Királyság egészére, s mondott le gyakorlatilag annak egy részéről. Az öt évre szóló egyezmény megkötése teljes fordulatot jelent az oszmánok magyarországi politikájában, mert eddigi hódításaik során elvben mindenfajta területi megosztást élesen elutasítottak. A török álláspont megváltozásában bizonyára szerepet játszott V. Károlynak a protestánsok felett aratott győzelme (1547), a szövetséges I. Ferenc francia király halála és a perzsiai politikai válság.

[6]

1623. június 19.

Megszületett Blaise Pascal francia matematikus, filozófus

Pascal Clermont-Ferrand-ban látta meg a napvilágot. Alig 17 éves volt, amikor megjelentette `Értekezés a mértani kúpok természetéről` című munkáját. 1642-ben elkészítette az összeadásra alkalmas számológép első modelljét, a mechanikus kalkulátorok egyik legelső prototípusát. 1654-ben írta meg `Tanulmány az aritmetikai háromszögekről` című művét, majd levelezésbe kezdett Pierre de Fermat-val, s ebből a levelezésből született meg a valószínűségszámítás. Fizikai kísérletei során megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését. Értelmezte a közlekedőedények törvényét. A folyadékok és a levegő fizikájával kapcsolatos munkássága nagy lépéssekkel vitte előre a kísérleti kutatást. Filozófiai nézetei szerint igazi tudást nem az értelem, hanem egyedül az érzelem és az intuíció ad. Fő műve a ragyogó, bár töredékes Gondolatok (1669). 1654-ben végleg megtért Istenhez és ezután életének egyetlen értelme Isten apológiája volt. Párizsban halt meg 1662. augusztus 19-én.

[7]

1723. június 19.

III. Károly szentesíti az 1722. évi törvényeket

A törvények egy része a Habsburgok öröklési rendjét szabályozza. Ez volt az ún. Pragmatica Sanctio. (Ezt még 1722. június 30-án fogadta el a magyar országgyűlés.) A magyar korona így a Habsburg-ház I. Lipóttól leszármazó nőágán az alábbi sorrendben öröklődik: III. Károly leányai, I. József, végül I. Lipót leányai. A trónra jutó nőágon belül azonban ismét a fiági leszármazás érvényeseül, ha a Lipóttól származó nőág is kihal, akkor a szabad királyválasztás joga visszaszáll a nemzetre. A törvény kimondta, hogy a Szent Korona országai elválaszthatatlanul és oszthatatlanul (indivisibiliter et inseparabiliter) részei a Birodalomnak. A cikkelyek szabályozták a bírósági ügyvitelt (Hétszemélyes Tábla, Királyi Tábla). Javasolta, hogy a pozsonyi Országházban állítsák fel az ország levéltárát a közügyeket érintő iratok őrzésére. Elrendelte a Magyar Királyi Helytartótanács felállítását, és szabályozta annak működését és szervezetét.

[8]

1828. június 19.

Megszületett Than Mór festő

A magyar történeti festészet jelentős képviselője Óbecsén látta meg a napvilágot. Barabás Miklós tanítványaként kezdetben akvarell tájképeket festett. A szabadságharc alatt az ütközetekről készült festmény-sorozatának nagy része elpusztult. Az 1860-as évektől számos nagy falikép-megbízást kapott. 1890-ben a Nemzeti Múzeum képtárának őre, később pedig az Országos Képtár igazgatója volt. Nyugodt, szabályos komponálási módjával, sötét színezésével különösen a falfestészet terén a legmagasabb színvonalat képviselte. Műveinek egy része a Vigadó lépcsőházában, mennyezetén és a Keleti pályaudvar indulási csarnokában látható. Főként történeti festményeket és portrékat (Liszt Ferenc, Deák Ferenc) és életképeket alkotott. Triesztben halt meg 1899. március 11-én.

[9]

1861. június 19.

Megszületett José Protesio Rizal fülöp-szigeteki író

Az 1887-ben Berlinben kinyomtatott Noli me tangere (Ne nyúlj hozzám) című regényével, a Solidaridad nevű emigráns szervezet és a Liga Filippina megalapításával jelentős mértékben hozzájárult az 1896. évi függetlenségi forradalom kirobbantásához. Könyve miatt megfigyelés alatt tartották, száműzték, illetve deportálták, majd lázítás és titkos szervezetek alapításának vádjával halálra ítélték és a spanyol gyarmati hatóságok parancsára kivégezték. Orvosi hivatása gyakorlása mellett verseket és prózát írt. Fő műve, a Ne nyúlj hozzám a fülöp-szigeteki spanyol uralom utolsó évtizedeit bemutató társadalomrajz, antiklerikális, reformokat sürgető munka. Manilában halt meg 1896. december 30-án.

[10]

1867. június 19.

Kivégzik Habsburg Miksa mexikói császárt

A 34 éves Miksa osztrák főherceget, 1864 óta mexikói császárt a köztársasági csapatoktól elszenvedett vereség után halálra ítélik és kivégzik. Miksa uralmát egyedül a francia katonai hatalom támogatta, amely 1861-ben avatkozott be a liberálisok és konzervatívok között folyó mexikói polgárháborúba (1862. május 5.). Miután az Egyesült Államok a Monroe-elv (1823. december 2.) értelmében a franciákat az ország elhagyására kényszerítette, Miksa magára maradt a Benito Juárez García elnök vezette republikánusokkal szemben. Bukása Franciaországot is gyengíti.

[11]

1913. június 19.

Megszületett Gyurkovics Mária operaénekesnő

1937-ben a Rigoletto Gilda szerepében lépett fel először az Állami Operaházban, s attól kezdve a szoprán repertoár és a Budapesten bemutatott oratóriumoknak csaknem valamennyi koloratúrszerepét elénekelte. 1948-ban jutott pályájának csúcsára, amikor a Lammermoori Lucia címszerepét énekelte. Gyakran szerepelt daljátékokban és filmekben is, de igazi területe mindvégig az opera marat. Európa majdnem valamennyi fővárosában vendégszerepelt. Virtuóz énektechnikáját, hangjának árnyalatgazdagságát számos hanglemez és rádiófelvétel őrzi. 1967 végén lépett fel utoljára, majd csendesen visszavonult. Budapesten hunyt el 1973. október 28-án. Szabolcsi Bence zenetudós ezt írta művészetéről: `... sohasem engedte, hogy a technikai fölény elhomályosítsa nála a művészi igazság és a zenei ábrázolás mélyebb tüzeit, hogy Andersen híres meséjének gépcsalogánya az ő természetes és igaz csalogánya fölébe kerekedjék. És ezzel maradt példája minden előadóművésznek.`

[12]

1933. június 19.

Letartóztatják Kádár Jánost a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségében kifejtett szervező munkájáért

[13]

1941. június 19.

Megszületett Václav Klaus cseh politikus

A prágai születésű politikus diplomáját a prágai Közgazdasági Főiskolán szerezte. A hatvanas évek második felében Olaszországban, majd az egyesült államokbeli Cornell egyetemen is folytatott tanulmányokat. 1963-tól a Csehszlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének munkatársa volt, innen 1970 végén elbocsátották. 1971-1986 között az Állami Bankban dolgozott, különböző beosztásokban. 1987-ben a Tudományos Akadémia prognosztikai intézetének tudományos főmunkatársa lett. Az 1989-es bársonyos forradalom idején bekerült az újonnan szerveződő Polgári Fórum (OF) koordinációs bizottságába. E szervezet jelöltjeként 1989 decemberétől a csehszlovák szövetségi kormány pénzügyminisztere volt 1992-ig, 1991-től miniszterelnök-helyettes is. 1990 októberében a Polgári Fórum elnökévé választották, majd a szervezet széthullásakor a fő kezdeményezője lett a jobboldali elveket valló Polgári Demokratikus Párt (ODS) megalakításának. 1991 áprilisában megválasztották a párt elnökévé, tisztségében a kétévenként tartott kongresszusokon még háromszor választották újra. 2002 decemberében távozott az ODS éléről, amelynek tiszteletbeli elnökévé választották. 1992. július 2-ától Csehszlovákia cseh tagköztársaságának, 1993. január 1-jétől már az önálló Csehországnak kormányfője volt egészen 1997. november 30-ig, amikor a kormányán belüli nézeteltérések miatt lemondott. Az 1998-as választásokon pártja ellenzékbe szorult, de a szociáldemokratákkal kötött ún. ellenzéki szerződés révén befolyásos tisztségekhez jutott, míg a kormány kisebbségben kormányzott. Az új parlamentben 1998-tól 2002-ig a cseh Képviselőház elnöki tisztét töltötte be. 2003-ban a parlament köztársasági elnökké választotta. Elismert közgazdászként fő kutatási területe a makrogazdaság, a pénzügypolitika, a volt szocialista országok gazdasági reformjai. (Még szövetségi pénzügyminiszterként ő indította el Csehországban az azóta is sokat vitatott ún. kuponos privatizációt.) 1991-ben a Károly Egyetemen szerzett docensi címet, 1995-ben pedig a prágai Közgazdasági Főiskola tanárává nevezték ki. Több világnyelvet is kitűnően beszél, számos kitüntetés birtokosa: Ludwig Erhard-díj (1993), Konrad Adenauer-díj (1993) Adam Smith-díj (1995).

[14]

1951. június 19.

Meghal Egry József, a `Balaton festője`

Újlakon született 1883. március 15-én. 1906-1908 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly tanítványa volt. Az 1910-es években elsősorban a paraszti környezet foglalkoztatta. 1918-tól rövid megszakításokkal a Balatonnál élt, előbb Keszthelyen, majd Badacsonytomajban, és számtalan aspektusban és napszakban festette meg a a Balatont (Felkelő nap 1919, Vihar a Balatonon 1921). Művészetének fő problémája volt az ember és a természet örök viszonya, együvé tartozása. Az 1920-as évek végén több vallási tárgyú képet is festett (Keresztelő Szent János, Szent Kristóf). 1922-ben Budapesten, 1928-ban Berlinben és Drezdában volt kiállítása. A modern magyar festészet egyik legeredetibb hangvételű, drámai erejű képviselője volt. Művészetére jellemző az impresszionizmus fényimádata, a plein air frissesége és az expresszionizmus drámája. Munkáiban együtt élt a grafikus és a festői elem. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1998-ban posztumusz Magyar Örökség díjat kapott. Emlékmúzeumát egykori műtermének helyén, a Badacsonyban 1973-ban nyitották meg. Fő művei itt, valamint a Magyar Nemzeti Galériában találhatók.

[15]

1953. június 19.

Kivégzik a Rosenberg házaspárt

1950-ben az USA titkosszolgálata az Ethel Rosenberg testvére, David Greenglass őrmester vallomása alapján (aki gépész volt Los Alamosban) letartóztatta Julius és Ethel Rosenberget. Perükben azzal vádolták őket, hogy adatokat adtak át a Szovjetuniónak a Los Alamos-i nukleáris kutatóközpont atombombával kapcsolatos eredményeiről. Az információk a vádirat szerint Harry Gold svájci kémhez, tőle pedig Anatolij Jakovlevhez, a New York-i szovjet alkonzulhoz kerültek. Julius és Ethel Rosenberget 1951. március 6-án a bíróság kémkedésért halálra ítélte atomtitok ellopásának és a Szovjetuniónak történt kiszolgáltatásának vádjával, s a széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére 1953. június 19-én (magyar idő szerint június 20-án) kivégezték. A házaspár gyermekei szüleik kivégzése után a nevelőszülők családnevét vették fel, később peres úton kísérelték meg elérni szüleik rehabilitálását. A két fiú 1990-ben cáfolta és abszurdnak nevezte a Hruscsov-emlékiratoknak azt a részét, amely szerint szüleik segítettek volna a szovjet atombomba elkészítésében. Ugyanakkor Mihail Dokucsajev, a szovjet titkosszolgálat nyugalmazott tábornoka is azt állította, hogy Rosenbergék csakugyan Moszkvának dolgoztak, ahogyan a szovjet mesterkém, Alekszandr Fekliszov is elismerte, hogy Rosenbergék szerepet játszottak a szovjet atombomba létrehozásában.

[16]

1956. június 19.

Meghal Vlagyimir Obrucsev szovjet geológus

1863. október 10-én született Klepenyinóban. Turkesztánban és a Jenyiszej vidékén végzett értékes földtani kutatásokat és térképező munkát. Tanulmányozta a Tarim-medence, Észak-Kína és a Góbi-sivatag területét. Kiemelkedőek a lösz keletkezéséről és Szibéria geológiájáról írt tanulmányai. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. A szovjet fővárosban hunyt el.

[17]

1956. június 19.

Meghal Thomas J. Watson, az IBM alapítója

Skót-ír bevándorló fakereskedő gyermekeként Cambell-ben született 1874. február 17-én. Pedagógiai tanulmányokat folytatott, de csakhamar abbahagyta az egyetemet és kereskedelmi iskolába ment. 18 évesen egy nagy húsüzem könyvelője lett. Nem kedvelte azonban munkáját, ezért először ügynök lett, majd egy véletlen folytán pénztárgép eladó. 1912-ben a cégtulajdonos helyettesévé dolgozta fel magát, majd jó házasságot kötött: egy vasútikocsi-gyáros lányát vette feleségül. 1914-24-ig a New York-i Computing-Tabulating Recording (CTR) vállalat vezetője volt, amely mérlegekre, bélyegzőórákra és könyvelőgépekre szakosodott. Vállalatának 1924-ben az IBM (Industrial Business Machines) nevet adta. 1932-től főleg lyukkártyás gépeket gyártott, s ezzel sikerült az IBM világsikerét megalapoznia. Jó érzékkel használta ki a politikai széljárást is. 1932-ben támogatta Franklin D. Roosevelt demokrata elnökjelöltet, s így annak megválasztása után, a New Deal idején az állam lett az IBM legjobb vevője. Ekkor a cég jövedelme 50 százalékkal emelkedett. A II. világháború idején Watson a cég termelésének kétharmadát a hadiipar szolgálatába állította. Először piacra dobta az IBM 603-as elektronikus szorzógépet, majd az IBM 604-est, ami már osztani is tudott. A computer-technikával azonban nehezen barátkozott meg. Csak a koreai háború formálta át gondolkodását: hazája megsegítésére 1953-ban bemutatta a nyilvánosságnak az IBM Data Processing Machine-t, majd egy év múlva az IBM kidolgozta a Fortran programnyelvet. A cég pár év alatt a világ legnagyobb számítógép előállítójává vált. Négy hónappal halála előtt létrehozta a 140 külföldi leányvállalatát kezelő IBM Trade Corporationt.

[18]

1991. június 19.

Az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot

A Moszkvában megállapított határidő előtt két héttel az utolsó szovjet katona is elhagyja a magyarországi laktanyákat és katonai támaszpontokat. A Déli Hadseregcsoportnak kb. 60 000 katonája tartózkodott itt, jelentős részben hivatásos tisztek. A hazatérők otthon lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnek, egyrészt fokozódó áruhiány várja őket a boltokban, másrészt nincs otthonuk. Itteni lakásaik viszont döbbenetet váltanak ki a magyar televízió nézőiből. Most tudatosul, mennyire nem életek luxuskörülmények között a megszállók, a szovjet szabványoknak megfelelő lakásokban. A kivonulás után nehéz és még valószínűleg hosszan tartó, kevés eredménnyel kecsegtető gazdasági tárgyalások kezdődőnek. A kivonulók magasra értékelik az általuk épített vagy használt ingatlanokat, amelyekkel helyük, minőségük és állapotuk miatt nem tudnak mit kezdeni a helyi önkormányzatok. A környezetszennyeződésből - pl. olajszivárgás a talajba, vizekbe - származó kár a magyar tárgyalófél szerint kb. 60 milliárd forint. A Szovjetunió külkereskedelmi tartozása ennek kétszerese. A megtérülésre minden bizonnyal még sokáig kell várni. Súlyos veszélyt rejt a társadalomra, hogy a kivonuló katonák egy része üzletelni kezdett felszerelésével, s nem csupán a nyugati turisták által előszeretettel gyűjtött egyenruhadarabokkal, hanem a fegyverekkel is, megkönnyítve a törvények demokratikusabbá válásával, és a vagyonos rétegek szélesedésével szükségszerűen szaporodó bűnözőcsoportok fegyverhez jutását. A mérleg másik serpenyőjét azonban lehúzza, hogy Magyarország területén 1944. március 19. óta először nem állomásoznak ideiglenes csapatok.

[19]

1993. június 19.

Meghal William Golding Nobel-díjas angol író

A XX. század irodalmának egyik kiemelkedő egyénisége St. Columb-ban született 1911. szeptember 19-én. Gondolatiságával és költői stílusával az angol széppróza megújítója volt. Tanulmányait Marlborough-ban és Oxfordban végezte. A II. világháborúban a haditengerészetnél szolgált. Egy ideig színházban, majd tanárként dolgozott. 1962-től idejét teljesen az írásnak szentelte. Első sikerét máig legismertebb és legnépszerűbb regényével, A legyek urával aratta (1954). A könyvből világsikerű filmet rendezett Peter Brook. Gyors egymásutánban megjelent regényeinek tárgyát erkölcsi dilemmák alkották: Az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959) és A torony (1964). A realista ábrázolásmódhoz közelebb álló műveit, A piramist és A skorpióistent csaknem egy évtizednyi hallgatás követte, de 1979-ben új regénnyel, a Látható sötétséggel jelentkezett. 1984-ben jelent meg a Papíremberek című regénye, mely az irodalmi körök szatírával és öniróniával ábrázolt környezetrajza. A Nobel-díjat 1983-ban kapta `regényeiért, melyekben mítosz és valóság ábrázolásával fejezi ki az emberi lét feltételeit napjainkban`. Falmuth-ban hunyt el.

[20]

1996. június 19.

Meghal Balogh Edgár, romániai magyar író

Temesváron született 1906. szeptember 7-én. A prágai német egyetem filozófiai karán tanult. Publicisztikai munkásságát az ellenzéki Prágai Magyar Hírlapban kezdte. Újságíróként a szlovákiai magyar baloldali mozgalmak egyik vezetője volt, jelentős szerepet töltött be a csehszlovákiai magyar fiatalok Sarló-mozgalmában. 1935-ben kiutasították Szlovákiából; visszatért Erdélybe, ahol részt vett a kommunisták által vezetett romániai Magyar Dolgozók Szövetségének munkájában. Egyik kezdeményezője volt a Márciusi Front példájára szervezett marosvásárhelyi írótalálkozóknak. 1940-44-ben a népi írók mozgalmában és az antifasiszta függetlenségi mozgalomban tevékenykedett. 1941-44-ben a Kelet Népe kolozsvári szerkesztője, 1944-48-ban a kolozsvári Világosság főszerkesztője. A II. világháború után egyik vezetője lett a romániai magyar irodalmi, társadalmi és politikai életnek. A Magyar Népi Szövetség alelnöke, 1948-ban a Bolyai Tudományegyetem tanára, 1949-ben rektora volt. 1949-ben törvénysértő módon bebörtönözték, 1956-ban rehabilitálták. Az 1956-tól újra megindult Korunk című folyóirat főszerkesztője, a kolozsvári egyetem tanára, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon főszerkesztője volt. Kolozsvárott érte a halál.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma