Hónap: április • Nap: 29
1380. április 29.
Meghal Sienai Szent Katalin
Catarina Benincasa Siena-ban született 1347. március 25-én. 1365-ben belépett Szent Domonkos harmadrendű apácáinak kolostorába. A középkor roppant befolyással bíró szellemi vezéralakjaként nagy része volt abban, hogy XI. Gergely 1376-ban Avignonból Rómába helyezte vissza a pápai széket. 1377-ben megalapította Bolcaro kolostorát. A legenda szerint Domonkostól kapta a szerzetesi ruhát, amelyet egy koldusnak adott és Krisztustól cserébe égi öltözéket kapott. Ránk maradt korabeli hiteles életrajza (a domonkos Capuai Boldog Rajmundtól), és igen kiterjedt lelki irodalmi munkássága, levelezése. Rómában érte a halál. Sírjánál sok nyomorék meggyógyult. 1461-ben avatták szentté. Avilai Szt. Teréz és Lisieux-i Szt. Teréz társaságában a három női egyházdoktor egyike. Olaszország egyik védőszentjeként tiszteli.
1624. április 29.
Richelieu hatalmat kap
XIII. Lajos francia király kinevezi kormány főminiszterének Armand-Jean Du Plessis bíborost (aki 1631-től Richelieu hercege). A 39 éves államférfi három fő politikai célkitűzést követ:
Richelieu ezekkel az alapelvekkel IV. Henrik politikai elképzeléseit követi.
Richelieu egy elszegényedett poitou-i nemesi család sarja, akit 1606-ban püspökké választanak. A 22 éves pap 1607 húsvétján Rómában tartózkodik, és ekkor kapja meg a szükséges pápai diszpenzációt. Richelieu 1614-ben lépett a francia nyilvánosság elé a francia egyház szószólójaként. Politikai karrierje két évvel később indult, amikor sikerült megszereznie Medici Mária anyakirályné és régens (fia, XIII. Lajos mellett) jóindulatát. Richelieu az ő befolyásának köszönheti első állami hivatalát, a külpolitikai államtitkári kinevezést.
A király ellen folytatott intrikák után Richelieu követte Medici Máriát blois-i száműzetésébe. Ezután Avignonba vonult vissza, ahonnan szisztematikusan készítette elő visszatérését Párizsba. 1622-ben nevezték ki bíborossá, s így közvetített Mária és fia, XIII. Lajos király között, aki 1624-ben inkább ellenkezve, mint lelkesen főminiszterré nevezte ki.
1676. április 29.
Meghal Michiel Adriaanszoon de Ruyter holland tengernagy
Ulissingon-ban született 1607. március 24-én. Először kereskedelmi hajó kapitánya volt, majd 1641-ben a holland haditengerészet admirálisaként segítette a portugálokat a spanyol hajóhad elleni küzdelemben. Utána újabb tíz esztendőt töltött a kereskedelmi tengerészetnél és az észak-afrikai partoknál küzdött a barbár kalózok ellen. 1652-54 között, az első brit-holland háborúban több győzelmet aratott az angol hajóhad fölött, majd sikerét megismételte a második és a harmadik háborúban is. Az egyesült angol-francia hajóhad legyőzésével megteremtette a holland és az angol flotta közötti erőegyensúlyt, és megakadályozta a Holland Köztársaság tenger felőli elözönlését. Nevéhez magyar vonatkozású esemény is fűződött: 1676-ban ő szabadította ki fogságukból azokat a magyar református gályarabokat, akiket a magyarországi ellenreformáció idején a katolikus egyház megsértésével vádoltak és végül büntetésből eladták őket gályarabnak.
1707. április 29.
Anglia és Skócia létrehozza Nagy-Britanniát
Az egyesülési törvény alapján egyesül az angol és a skót parlament; az egyesült angol és skót királyság elnevezése ezentúl Nagy-Britannia. Az egyesülés egyenlő alapon jön létre. Skócia megtartja saját jogrendszerét és egyházát. A skótok már régóta szorgalmazták az egyesülést, melyet azonban az angolok elutasítottak, mert féltek, hogy a londoni parlamentben a skótok arra irányuló kísérletei, hogy az 1688. évi „dicsőséges forradalom” után (1689. II. 13.) francia segítséggel, a lakosság elégedetlen kisebbségére támaszkodva visszaszerezzék hatalmukat, Angliában is kedvező hangulatot teremtenek az egyesüléshez Skóciával. Az egyesülés után Skócia előtt megnyílik a gazdasági fellendülés lehetősége, mivel a kereskedők egyenlő feltételek mellett jelenhetnek meg a brit birodalom piacain. Skócia sohasem került olyan gyarmati függésbe Angliával szemben, mint Írország, és a skót társadalom is egységes maradt. Problémát jelent azonban az erős katolicizmus.
1836. április 29.
Megszületett Munkácsi Flóra színésznő
A bajai születésű művésznő már 18 évesen a Nemzeti Színház tagja volt. Rendkívüli szépsége Jókait is elbűvölte, róla mintázta az Egy magyar nábob Mayer Fannyját. Kiemelkedő alakítást nyújtott Júlia, Desdemona, Ophelia alakjának megformálásakor Shakespeare Rómeo és Júlia, Othello és Hamlet című drámáiban. Budapesten halt meg 1906. október 1-jén.
1841. április 29.
Meghal Aloysius Bertrand francia költő
Az olasz származású költő Ceva-ban született 1807. április 20-án. A második romantikus költőnemzedék bohém szárnyának legjelentősebb tagja. Fő műve Az Éjszaka Gáspárja című gyűjteménye, amely az egyetlen befejezett alkotása, s még ez is csak halála után jelent meg. Munkássága rendkívüli irodalomtörténeti jelentőséggel bír; vele kezdődött a prózavers művészete, amelyet az ő hatására többek között Baudelaire és a szimbolisták fejlesztettek tovább. Verseinek magyarra fordítása többek között Radnóti, Somlyó György és Illyés Gyula nevéhez fűződött. Párizsban halt meg.
1873. április 29.
Szabályozzák az egyesületek működését Magyarországon
A dualizmus kori Magyarországon nem szabályozták törvényi szinten az egyesülési jogot. A polgári társadalom szervezeteinek kialakulását ugyanakkor igen fontosnak tartották a korszak liberális politikusai. A belügyminiszter 1873. április 29.-i egyleti nyilvántartást és ellenőrzést szabályozó rendelete a következő mondatokkal kezdődött: `Azon tényezők közt, melyek alkotmányos államban a nyilvános életre kiváló befolyást gyakorolnak, alig létezik hatályosabb, mint az egyesülés, mely a közélet ébresztése és fejlesztése által azt nagymértékben mozdítja elő...` Az egyletekre vonatkozó 1875. május 2.-án kelt belügyminiszteri körrendelet megkülönböztet politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közművelődési és gazdászati egyleteket. Nemzetiségi egylet csak, mint irodalmi és közművelődési egylet alakulhat. Politikai és munkásegyletek tagja csak magyar állampolgár lehet, s ezek fiókegyleteket - azaz egyleti hálózatot - nem alakíthatnak. A pártalakítás nem tartozott az egyleti szabályozás körébe. A következő évtizedekben a gyors fejlődés eredményezte, hogy a századforduló idején közel 4000 egyesület működött 1097 helységben. Ezeknek több mint fele magyar nyelvterületen alakult. A legelterjedtebb egyesülettípus az olvasó- (25 %), valamint a társaskör (23 %) volt. Ez utóbbiak közé tartoztak a kaszinók, polgári körök. Működési területük általában az igényes szórakozás. A tagok (a nőegyesületek kivételével szinte mindig csak férfiak) itt olvashattak, kártyázhattak, biliárdozhattak. Gyakori volt, hogy műkedvelő színházi, családi s zeneestélyeket, bálokat szerveztek. Bár a politikai egyesületek száma alacsony volt, a nem politikai egyesületek is aktívan részt vettek az adott közösség (község, város) politikai életében. A felekezetek nagyon sok helyen saját egyesületeket létesítettek. Volt olyan magyar város, ahol működött a katolikus, református és izraelita nőegylet. Tegyük hozzá: egymás mellett, általában békében. Az egyletek egy része kifejezetten a foglalkozásokhoz kötődött, mint a céhek "helyén" alakult ipartársulatok, tanítóegyesületek, gazdakörök, a szakmai munkásegyesületek.
1901. április 29.
Megszületett Hirohito japán császár
1921-ben európai körutat tett, majd hazatérése után beteg apja, Josihito császár mellett régensként uralkodott. 1926-ban lépett trónra, uralkodói korszakának neve Sóva, azaz `fénylő béke`. 1931-ben megszállta Mandzsúriát, 1937-ben háborút kezdett Kína ellen, 1940-ben csatlakozott a Berlin-Róma tengelyhez. 1941-ben lépett be a II. világháborúba, amely Japán számára a totális vereséget jelentette. Hirohito 1945. augusztus 15-én jelentette be Japán kapitulációját. A bejelentést követő amerikai kormányzás ugyan nem szüntette meg uralkodói pozícióját, de a megszállás alatt Japán alkotmányos monarchiává alakult át. A császár 1947 után nem gyakorolta a végrehajtó hatalmat, a politikában csak formális szerepet játszott. Hirohito a japán császárság 2600 éves történetének leghosszabb ideig - 62 évig és 13 napig - uralkodó államfője volt. 1989. január 7-én bekövetkezett halálával véget ért az isteni eredetűként született uralkodók láncolata, és megszakadt az országot a feudális múlthoz kötő utolsó kapcsolat. A trónon legidősebb fia, Akihito követte.
1906. április 29.
Országgyűlési képviselőválasztások kezdődnek Magyarországon
1928. április 29.
Először sugároz a lakihegyi nagyadó
1928. április 29-én kezdett sugározni a Telefunken gyártmányú 20 kW-os adó, de a Rádió vezetői azon nyomban tervbe vették egy még nagyobb adó megépítését. 1931-ben 6 nagy világcég ajánlataiból a Standard kap megbízást a 120 kW-os adó építésére. A hazai gyár rekordidő alatt végez a munkával, a MÁVAG megépíti a 300 méter magas antennatornyot, s 1933. december 2-án megkezdődik a rendszeres sugárzás. Az adóállomást s az antennatornyot, mely ekkor Európa egyik legmagasabb építménye volt, 1944. november 30-án a frontvonal közeledése miatt felrobbantják. 1923 óta folytak különféle kísérleti adások, 1925-től a rádiózás állami monopólium, adót csak a Posta létesíthetett, a vevőkészülékek után havi díjat (2,40 P) kellett fizetni. Az MTI-hez tartozó Telefon Hírmondó Rt. kapta a koncessziót a műsorkészítésre, a stúdiók fenntartására, az adás maga a Posta feladata volt. 1933 végén elkészül a 120 kW-os Standard adóállomás. A régi adó lesz a második műsort sugárzó "Budapest II.". 1934-től Székesfehérvárról sugározzák a rövidhullámú műsorokat. A rádió-előfizetők száma egyenletesen nőtt. 1927-ben 80 ezer körül, 1937-ben már 380 ezer körül jár, negyede azonban még ekkor is detektoros, egyszerű készüléket használ. A világháború azután megnöveli a rádió iránti igényt. Állami szubvencióval egy szerény "néprádiót" is elkezdenek gyártani, de 45 ezer darab után az akció abbamarad. A visszacsatolásokkal megnagyobbodott országterületen egy sor kisebb adó (Magyaróvár, Nyíregyháza, Kassa, Kolozsvár stb.) működik, a vevőkészülékek száma a be nem jelentett rádiókkal együtt a háború vége felé 600 ezer körül jár.
1931. április 29.
Megkezdődik a hangosfilmgyártás a budapesti Hunnia filmgyárban
1917-ben Korda Sándor kezdeményezésére épült fel Zuglóban a Corvin Filmgyár. A később világhírűvé váló rendező-producer itt készítette első filmjeit. Ezt a telepet vette át 1931-ben a Hunnia Budapest. Ez a filmgyár már állami felügyelet mellett működött, a Filmipari Alap tulajdonában állt. Rövid időn belül európai viszonylatban is a hangosfilmgyártás egyik számottevő műhelyévé vált. Itt készült a magyar hangosfilmek tekintélyes része (1931-38 között 132 db), és több külföldi filmtársaság is forgatott a gyár telepén. A hazai filmek háromnegyed része a széles tömegek által kedvelt fordulatos vígjáték. A cselekmény általában az adott korban játszódott, s a társadalmon belüli felemelkedést, a nemzeti egység fontosságát sugallta. A filmgyár igazgatója az alapítástól Bingerth János volt. Az első itt forgatott magyar nagyjátékfilm `A kék bálvány` címmel készült.
1951. április 29.
Átadják a csepeli gyorsvasutat
Hét hónappal a kitűzött határidő előtt Budapesten ünnepélyesen felavatták a 6,7 km hosszú csepeli gyorsvasutat, s ezzel megindult a közvetlen forgalom a Boráros tér és Csepel között. 2000 végén elkészült a gyorsvasút 1996 óta tartó szakaszos rekonstrukciója, amelyre 4 éve alatt a főváros 1,76 milliárd forintot, a BKV Rt. pedig 353 millió forintot fordított. A felújítási program kiterjedt az állomásépületek, valamint a megállóhelyek egységes arculatának kialakítására, építmények átépítésére, hidak felújítására, egységes utastájékoztató rendszer kiépítésére, a világítóberendezések részleges felújítására, korszerű vasútbiztosító berendezések üzembe helyzésére, a teljes vágánycserére és az áramátalakító berendezésének átalakítására.
1951. április 29.
Meghal Ludwig Josef Johann Wittgenstein osztrák filozófus
Bécsben látta meg napvilágot 1889. április 26-án. Mérnöki tudományokat hallgatott Berlinben és Manchesterben, majd Lord Russellnál tanult matematikai logikát. Az I. világháború alatt harcolt az osztrák hadseregben. 1929-től tanított Cambridge-ben, s onnan 1947-ben ment nyugdíjba. 1938-ban lett brit állampolgár. Gazdag életművet hagyott hátra. Filozófiai meghatározását - amely szerint a filozófia azt a világot öleli fel, amiről beszélni lehet - átvette a Bécsi Kör is. Élete végén kidolgozta a nyelvjátszma fogalmát, amely szerint a beszéd cselekvések összessége. Cambridge-ben halt meg.
1988. április 29.
Nyilvánosságra hozzák az erdélyi településrendezési programot
A késő Ceauşescu-korszak megalomániába torkolló, nagyszabású tervei között szerepelt a romániai falvak hatalmi úton történő `korszerűsítése`. A falvakat kategóriákra osztották: fejlesztendőkre, megmaradókra s felszámolandó kis falvakra, melyek területe termőföld lesz. Április végén hozták nyilvánosságra a `településrendezési` programot, anélkül azonban, hogy végleges számokat közöltek volna. Az érintett falvak száma így 3500 és 7000 között mozoghatott. Az erdélyi magyar falvak átrendezése a magyarság paraszti bázisának, etnikai egységének végét jelentette volna. A falurombolás ellen világszerte szót emeltek, nemzetközi mozgalom indult a romániai falvak védelmében, Budapesten, június 27-én hatalmas (több tízezer fős) tüntetés zajlott. Ekkorra példátlanul nagy feszültség alakult ki a varsói szerződésen belüli két ország között, ami a nemzetközi politikát és közvéleményt is foglalkoztatta.
1990. április 29.
Paktumot köt az MDF és az SZDSZ
A szabad választásokat követően a két legeredményesebb párt tárgyalásokat kezdett az ország alkotmányos működőképességének biztosítása érdekében. A megállapodást 1990. IV. 29-én hozták nyilvánosságra. Ez szűkítette és konkretizálta a parlamentben kétharmados szavazataránnyal meghozható törvények körét, lehetővé téve a kormány munkáját. A `kétharmados` törvények a következők: a jogalkotás rendjéről szóló; a népszavazásról szóló; a rendkívüli, illetve szükségállapot idején alkalmazott szabályokat rögzítő törvény; a képviselő jogállásáról szóló; az országgyűlés ügyrendje; az Alkotmánybíróságról szóló törvény; az állampolgári és nemzetiségi jogokról szóló törvény; a fegyveres erőkről, rendőrségről, nemzetbiztonsági tevékenységről szóló; az önkormányzatról szóló; a bíróságokról szóló; az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény; a lelkiismereti és vallásszabadság törvényes szabályozása; a sajtótörvény; a gyülekezési és egyesülési jogról szóló és a párttörvény; a nemzetiségi törvény; az állampolgársági törvény; a választójogi törvény; a sztrájktörvény; a honvédelmi kötelezettségről szóló törvény. A megállapodás többi pontja lényegében a köztársasági elnök és a miniszterelnök funkciójához kapcsolódott. Mielőbbi köztársasági elnökválasztást igényelt az 1946:I. tv. alapján, vagyis az országgyűlés által. Állást foglaltak a konstruktív bizalmatlansági indítvány mellett, ami azt jelenti, hogy a bizalom csak a miniszterelnöktől vonható meg, a miniszterektől nem. A megállapodás "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget az MDF kapta. Mindkét párt a közvetett elnökválasztás mellett szavazott.
1992. április 29.
Faji zavargások robbannak ki Los Angelesben
„Faji zavargás” dúlt az angyalokról elnevezett városban; olyan jelenség, amely már hosszú évek óta nem jellemezte az Egyesült Államokat. Az előzmény szorosan összefügg a modern társadalom technikai felszereltségével és kommunikációs szokásaival. A Los Angeles-i éjszakában négy fehér rendőr alaposan összevert egy letartóztatott fekete férfit. Az illetőnek volt némi bűncselekmény a rovásán, és korábban is összeütközött már a törvénnyel; a rendőri munkával járó feszültség ilyesféle szabálytalan levezetése valójában mindennapos eset a világ legtöbb országában. Az Egyesült Államokban viszont két évszázados alkotmányos jogok védik a letartóztatottakat, és ebben az esetben az ügyet nem lehetett a szőnyeg alá söpörni. Egy polgár ugyanis, aki szemtanúja volt az esetnek, véletlenül keze ügyében tartotta a videofelvevőjét, és rögzítette a verés perceit. A felvétel belekerült a tömegkommunikáció rendszerébe, és állásfoglalásra kényszerítette a nézőket. Egy kaliforniai bíróság végül felmentette a négy rendőrt. A gettószerű, feketék lakta negyedek lakossága három napon át tombolt Los Angelesben, Houstonban, Seattle-ben és Miamiban. A mérleg: 58 halott, több száz sebesült; az anyagi kárt egymilliárd dollárra becsülik a szakértők. A zavargásokat csak a katonaság segítségével tudják a rendőrök megfékezni. A feketék célpontjai közt vezető szerepet töltenek be az ázsiai boltok; úgy érzik, a szintén „színes” ázsiai bevándorlók vagyonosodása még inkább hangsúlyozza a fekete lakosság viszonylagos szegénységét.
