Hónap: április • Nap: 16
1311. április 16.
A fülesi jobbágyok megtagadják a tized fizetését
1453. április 16.
Cillei Ulrik szövetséget köt Podjebrád György csehországi kormányzóval
1607. április 16.
Megalapítják Jamestownt
Virginia gyarmatosítása akkor kezdődik, amikor az 1606-ban alapított London Társaság hajói kikötnek a Chesapeake-öbölben, Észak-Amerika keleti partjainál. Május 24-én a Roanoke-szigettől északra meglapítják Jamestown városát, az angolok első állandó települését Észak-Amerikában. A kezdetekre jellemző bizonytalanságok után az anyaországból kormányzót küldenek ki a kolónia igazgatására, aki mellé virginiaiakból összeállított tanácsot állítanak. A politikai viszonyok stabilizálódnak és a nyugat-indiai dohány 1612-ben meginduló termesztésével Virginia gazdasági hasznossága is bizonyossá lesz. A dohánytermesztés olyan sikeres, hogy hamarosan monokultúrává válik.
1646. április 16.
Megszületett Jules Mansart francia építész
1674-től XIV. Lajos reprezentatív építésze, az összes ezzel kapcsolatos cím, nemesség és akadémiai tagság birtokosa volt. Nemcsak a király, hanem egész Franciaország korabeli építkezéseit gyakorlatilag ő irányította. Később róla nevezték el újítását: a magas tető attika mögé bujtatása és lapos tető hatásának keltése, a tető megtörése és belső terének ablakos lakóhelyiséggé változtatása (mansard-tető). Tiszta, világos, a térhatás növelésére irányuló alaprajzi elrendezései különösen jelentősek. Számos műve között a legfontosabbak: a versailles-i palota kerti homlokzata, a párizsi Place Vendome terve és a Nagy Trianon-kastély. 1708. május 11-én halt meg Marly-ban.
1787. április 16.
Megszületett Sir John Franklin angol felfedező
Az angol admiralitás megbízásából több expedíciót vezetett az Északnyugati átjáró felkutatására, erőfeszítései azonban sikertelenek voltak. Évekig Tasmánia (Ausztrália) kormányzója volt. Utolsó felfedező útjáról - melyre 1845-ben ismét az átjáró megtalálásáért indult - nem tért vissza. Vilmos király sziget mellett halt meg 1847. június 11-én.
1788. április 16.
Meghal Leclerc de Buffon
Georges Louis Leclerc de Buffon francia természettudós meghal Párizsban. 1749 óta dolgozott „Histoire naturelle générale et particulière” című természetrajzán, melyet halála után munkatársai fejeztek be. Pályafutását Buffon jogászként kezdte, de a pályát hamarosan otthagyta. Természettudományi és matematikai tanulmányok felé fordult. 1739-ben, mint a füvészkert, és a hozzá kapcsolódó múzeum igazgatója növénykatalógust állított össze. Elvetette Linné rendszerét (1778. I. 10.), mivel túl mesterkéltnek találta azt saját anatómiai-összehasonlító szemléletével szemben. Buffon természettudományi kísérletei és természetrajzi munkája mellett valószínűség-számítással is foglalkozott.
1821. április 16.
Megszületett Ford Madox Brown angol festő
A calais-i születésű művész egyik szellemi megindítója volt a preraffaelita szövetségnek. Stílusára az olasz quattrocento festői és a német nazarénusok hatottak. Vallásos és történeti képeket festett. Mint a Morris Company vezetője az 1870-es években iparművészettel foglalkozott, és Byron-illusztrációkat is készített. Híres képe a Jézus Péter lábát mossa, a Chaucer III. Edward előtt és a Búcsú Angliától. 1893. október 10-én halt meg Londonban.
1823. április 16.
Meghal Goya
83 éves korában meghal Bordeaux-ban a spanyol festő, Francisco José de Goya Lucientes. A híres művész a Spanyolország francia megszállását követő kor realista ábrázolásával vált híressé. 1810 és 1813 között keletkeztek „A háború borzalmai”, 1819 és 1823 között pedig a „Fekete képek” című sorozatai. Különös óriás-víziói és gúnyosan realista portréi mellett híres művei közé tartozik a „Meztelen Maja” és a „Ruhás Maja”.
1846. április 16.
Meghal Domenico Dragonetti, a `nagybőgő Paganinije`
Velencében született 1763. április 7-én. Már 13 évesen a velencei Teatro S. Benedetto zenésze volt, majd a Szent Márk székesegyház alkalmazta. 1794-ben Londonban telepedett le, s innen indult európai hangversenykörútjaira. Az 1845-ös bonni Beethoven-ünnepségen első nagybőgősként szerepelt. Zeneszerzőként is főleg nagybőgődarabokat írt, s kedvenc hangszerére írta át Bach orgonaműveit.
1850. április 16.
Meghal Marie Tussaud
Londonban elhunyt Marie Tussaud. A francia viasz-szobrásznő 1832-ben nyitotta meg Londonban „Madame Tussaud panoptikumát”. 1780-ben Párizsba utazott, hogy megformázza viaszból a királyi családot és az udvari nemességet, a forradalom után pedig a győztes vezetők fejét éppúgy, mint a kivégzettekét. 1802-ben Londonba költözött, és kora, valamint a múlt neves és hírhedt személyiségeiről életnagyságú viaszöntvényeket készített, melyeket panoptikumában állított ki.
1865. április 16.
Deák megjelenteti a húsvéti cikket
Az 1861. évi sikertelen birodalmi reform után az udvar maga is átmenetinek tekintette a parlament nélküli kormányzást. 1863-ban ismét a konzervatívokat, gróf Apponyi Györgyöt kérték fel egy megegyezéses javaslat elkészítésére. Apponyi emlékiratában az 1848 áprilisi törvényeket tekintette kiindulópontnak, de a had-, kül- és pénzügyeket már közös ügyeknek javasolta. Ezeket delegációk intézték, illetve ellenőrizték volna. Apponyi javaslata lényegében az 1867. évi kiegyezést fogalmazta meg. A császár - miután megtudta, hogy Apponyi Deákkal is érintkezésben van - megvonta a gróftól a megbízást. A bécsi udvar ekkor még azt az osztrák álláspontot fogadta el, amely szerint a magyarok eljátszották történelmi jogaikat az 1848-49. évi felkeléssel. Sőt, történelmi érvekkel igyekeztek bizonyítani, hogy a magyarok - elfogadva 1687-ben a Habsburgok örökösödését - maguk mondtak le az uralkodó kiválasztásának jogáról. Az udvar és a magyar politikai vezetés huzavonájának következő állomása 1865. tavasza volt. Húsvét vasárnapján közölte a Pesti Napló Deák cikkét, amely később "húsvéti cikk" néven vált egy korszakforduló ismert dokumentumává. Nagyon kevesen tudták, hogy a cikk mögött már hosszas osztrák-magyar bizalmas tárgyalások álltak, s most nyíltan is meg kellett fogalmazni a magyar álláspontot. "Egyik cél tehát - írta - a birodalom szilárd fennállása, amit nem kívánunk semmi más tekintetnek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek [...], melyekből többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű." Deák ebben az írásában fejtette ki első ízben, miként képzeli el az 1848-as törvények módosítását úgy, hogy a birodalmi egység és a magyar önállóság követelményeit a lehetőség "összhangzásba" hozza.
1871. április 16.
A Német Birodalmi Gyűlés elfogadja az egységes Németország alkotmányát
Miután 1871 elején létrejött az egységes Németország, ezt az alkotmányban is rögzítették. Az alaptörvényt a Német Birodalmi Gyűlés 1871. április 16-án fogadta el, s május elején lépett életbe. Ezzel Németország 25 állam és Elzász-Lotharingia alkotta szövetségi állammá alakult, közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), a Birodalmi Gyűlés (Reichstag), államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a birodalmi kancellár kezében összpontosult. Ő volt az egyetlen felelős miniszter, egyúttal a porosz miniszterelnöki tisztet is betöltötte, s nem a törvényhozásnak, hanem a császárnak volt felelős. Az első kancellár Otto von Bismarck lett.
1879. április 16.
Meghal Soubirous Szent Bernadett
1844. február 17-én született Lourdes-ban. Pásztorlányként a Massabielle-barlangban 1858. február 11. és július 16. között 18 látomása volt, amelyek során Szűz Mária kérte a leányt, hogy építtessen templomot a jelenések helyén, sőt február 15-én a sziklabarlangban - mint később bebizonyosodott csodatevő - forrás fakadt. Bernadett 1866-ban belépett az Iskola- és Szeretet Nővérek zárdájába, hol ápolónőként dolgozott. Lourdes-ban, a csoda helyén, 1876-ban végül megépült a templom, amely - a forrással együtt - jelenleg is a modern Európa legnagyobb zarándokhelye, csodálatos gyógyulások színhelye. 1925-ben boldoggá, 1933-ban szentté avatták.
1896. április 16.
Megszületett Makláry Zoltán színész
Kezdetben főleg komikus szerepkörben lett ismert. 1920-tól a Magyar, a Renaissance és a Vígszínházban játszott, majd 1935-ben a Nemzeti Színház szerződtette, s végül a társulat örökös tagja lett. Minden szerepében kiválót nyújtott. Drámai tehetségét Csehov Ványa bácsi című darabjának címszerepében mutatta meg. Komoly tónusú és tragikum felé hajló jellemszerepekben is művészi teljesítményt nyújtott. 1923-tól közel 150 filmben játszott. Budapesten halt meg 1978. július 12-én.
1901. április 16.
Meghal Henry Augustus Rowland amerikai fizikus
Honesdale-ban született 1848. november 27-én. 1872-től fizikát tanított a Renssealer Műegyetemen, a New York állambeli Troyban, majd a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem fizika tanszékének vezetője lett. 1876-ban bebizonyította, hogy a mozgó elektromos töltés éppúgy mágneses hatású, mint az áram. Később, a korábbiaknál fejlettebb mérési módszerekkel újra meghatározta a hő mechanikai egyenértékét, valamint az ohmot, az elektromos ellenállás egységét. 1885-ben elkészítette gépét, amely 1 cm-es sávban 8000 vonalat vésett egy homorú gömbtükörre. Ezzel az ún. Rowland-ráccsal alakította ki spektrométerét, majd kidolgozta a színképelemzés pontos módszerét. 1888-ban fejezte be a Nap normál színképének térképét, amely 11 m hosszú spektrogramm volt. A Nap színképvonalainak táblázatát 1895-97-ben adta ki, ez több tízezer vonalat tartalmazott és évekig alapvető kézikönyv maradt. 1899-1901 között ő volt az Amerikai Fizikai Társaság első elnöke. 1899-ben a londoni Royal Society külföldi tagjává választották.
1901. április 16.
Megszületett Dinnyés Lajos miniszterelnök
Alsódabason látta meg a napvilágot, Budapesten járt gimnáziumba, majd a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett felsőfokú mezőgazdasági ismereteket. 1931-39 között az országgyűlésben a dabasi választókerületet képviselte kisgazdapárti programmal. 1945-ben az újjászervezett Kisgazdapárt Pest megyei központjának élére került, majd képviselő lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésben is. 1947 márciusától honvédelmi miniszter volt. A miniszterelnöki tisztségbe a kommunista párt javaslatára került 1947. május 31-én, és megbízatását 1948. december 10-ig töltötte be. Kormánya fogadtatta el az első ötéves tervet és ratifikáltatta az 1947-es békeszerződést. Lényegében a kommunista párt kívánalmai szerint kormányzott, s miután a (csalással megnyert) 1947-es választások után a kommunisták akaratából ismét kormányfő lett, teljes egészében elfogadta az általuk előírt politikai irányvonalat. Így tényleges politikai hatalma egyre csökkent, s végül 1948 decemberében - kihasználva a pénzügyminiszter külföldre menekülését - a kommunisták lemondásra kényszerítették. Ezután az Egyesített Mezőgazdasági Kísérletek Intézetének elnöke, 1952-től haláláig az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója volt, és továbbra is országgyűlési képviselő maradt. 1958-ban az országgyűlés egyik alelnökévé választották, s ezt a tisztséget haláláig megtartotta. 1961. május 5-án halt meg Budapesten.
1921. április 16.
Megszületett Sir Peter Alexander Ustinov
Elsősorban színészként volt ismert, noha kitűnő színházi és filmrendező is. A London Theatre Studióban végzett színitanulmányokat. 1938-ban lépett először színpadra. A következő évben már rendezett. Sűrű egymásutánban írt színdarabokat, szcenáriumokat, könyveket. 1940-től filmezett. 1947-ben rendezte első filmjét Vice versa címmel. A Broadway-n legnagyobb elismerést aratott munkája, egy modernizált, szatirikus Rómeó és Júlia, a Romanoff és Juliet, amelyben szerepet is vállalt. Egy másik színpadi alakítását, a Lear királyt több európai színházban eljátszotta. Filmszerepei tükrözik személyiségét: intelligenciáját, elegáns és csípős humorát, mély érzékenységét. Remek alakítást nyújtott többek között a Quo vadis?, a Spartacus és a Feketeszakáll szelleme című filmekben. 1960-ban Stanley Kubrick klasszikus Spartacus-filmjében Lentulus Batiatust, a mohó rabszolgakereskedőt formálta meg. Ezért a legjobb férfi mellékszereplőként Oscar-díjat kapott. 1964-ben másodszor is Oscar-díjjal jutalmazták a Topkapi című thrillerben nyújtott alakításáért. Híres figurája volt Hercule Poirot nyomozó, valamint a kiismerhetetlen, faarcú Charlie Chan felügyelő (Charlie Chan és a Sárkánykirálynő átka, 1981)). Ezt követte a Nyolcvan nap alatt a Föld körül (1988), majd A francia forradalom című történelmi film (1989), amelyben Mirabeau-t alakította. Célfotó című darabját Magyarországon is bemutatták. Az 1990-es években a Lorenzo olaja című filmmel tért vissza Hollywoodba. Egyik utolsó alakítását egy vígjáték, az Oltári vőlegény (1999) nagypapa szerepében nyújtotta. Kölcsönözte hangját rajzfilmekhez is: ilyen volt például a Disney-féle Robin Hood (1973) vagy a Muppet Show (1976), később Orwell Állatfarmja (1999). Mindezek mellett olyan ismeretterjesztő filmek és sorozatok házigazdája volt, mint az Ustinov Kínában, az Ustinovval a világ körül és a Vatikán belülről. Az 1960-as években az operarendezéssel is megpróbálkozott: dolgozott a londoni Covent Gardenban, illetve a hamburgi és a berlini operában. Oscar-díjai mellett háromszor tüntették ki a legjobb tévéfilmeknek járó Emmy-díjjal. 1975-ben megkapta a Brit Birodalmi Rend (CBE) kitüntetést, 1990-ben lovaggá ütötte II. Erzsébet angol királynő. Emlékirata Kedves Én címmel 1977-ben jelent meg. Könyvet írt a Gorbacsov-korszak Szovjetuniójáról Az én Oroszországom címen. A szívügye volt jótékonyság, 1968-tól az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja utazó nagyköveteként járta a világot. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2001 végén kezdte meg működését az első Sir Peter Ustinov Kutató Központ, amely az előítéletek története és társadalmi fellelhetősége, valamint a generációk és kultúrák közti párbeszéd terén végez kutatásokat. 2004. március 28-án halt meg Genfben.
1922. április 16.
Rapallóban egyezményt írnak alá
A genovai világgazdasági konferenciával egy időben Rapallóban az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság és Németország egyezményt írnak alá. A rapallói egyezmény, amely a jóvátételi követelésekről való lemondást tartalmazza, a két állam egymáshoz való közeledését mozdítja elő. Németország nagyobb mozgási szabadságra tesz szert Franciaországgal és Nagy-Britanniával szemben, melyek a jóvátételi fizetések kérdésében hajthatatlanok maradnak, a Szovjet Köztársaság, viszont a rapallói egyezmény révén részesül első ízben nemzetközi elismerésben. Németországban a szovjet köztársasághoz való közeledést kezdetben elutasították. A genovai világgazdasági konferencián azonban a szovjetre nyomást gyakorolnak, a háború előtti cári adósságok elismerésére, s utaltak arra a lehetőségre, hogy Németországgal szemben esetleg jóvátételi követeléseket támaszthatna. A Németországra nehezedő terhek fokozásának fenyegetése hozzájárul az egyezmény megkötéséhez.
1940. április 16.
Megszületett II. Margit dán királynő
Margit IX. Frigyes király és Ingrid királyné lányaként tizenhárom éves korában lett trónörökös. Alapfokú iskoláit Dániában végezte, majd 1959-től a koppenhágai egyetemen filozófiát, államtudományokat és régészetet, 1960-tól Cambridge-ben nemzetközi jogot és régészetet, 1961-től az aarhusi egyetemen politikai tudományokat, 1963-tól Párizsban jogot és művészettörténetet, 1965-től Londonban közgazdaságtani tanulmányokat folytatott. Apja 1972 elején bekövetkezett halála után II. Margit néven lépett trónra. 1967-ben férjhez ment Count Henri de Laborde de Monpezat francia diplomatához, akit azóta Henrik hercegnek hívnak. Két fia van, Frigyes és Joachim herceg.
1941. április 16.
Behívják az első munkaszolgálatosokat
Az 1939:IV. tc., az ún. második zsidótörvény hatálya alá eső személyeket rendfokozat nélkül munkaszolgálat teljesítésére kötelezték, még akkor is, ha korábban tiszti, altiszti vagy tisztesi rendfokozatuk volt. 1941 őszén a 10 munkaszolgálatos zászlóaljhoz sorolt századok egy része tábori munkásszázad volt, ide osztották be a 18-42 év közötti zsidókat. Az ún. különleges munkásszázadokba kerültek az ugyanilyen korosztályú, de `nemzethűség szempontjából` megbízhatatlannak tartott munkaképes férfiak. A munkaszolgálatos századok harmadik válfaját a nemzetiségi alakulatok képezték, ide főleg román, majd később szerb, horvát és ruszin nemzetiségieket osztottak be.1942 tavaszán a 2. hadsereg mozgósításához zsidók ezreit vezényelték a frontra a `muszos` századokba. A munkaszolgálatosok silány élelmezés mellett, kiszolgáltatva a felvigyázó "keret" brutális bánásmódjának, leginkább műszaki munkát végeztek, lövészárkokat, akadályokat, bunkerokat készítettek. Sok halálos áldozattal járt az aknaszedés. 1944 márciusában a zsidó munkaszolgálatosok létszáma 63 ezer fő volt. A német megszállás után kb. 22 ezerrel növelték az állományt a haditermelés fokozása érdekében, a német katonai és gazdasági szervek követelésére. A nyilasuralom idején, a nyugati határszélen kb. 35 ezer munkaszolgálatos dolgozott, közülük kb. 11 ezren elpusztultak.
1944. április 16.
Megkezdődik a magyar zsidóság deportálása
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a magyarországi középiskolákban a Holokauszt Napjáról. Ezt annak emlékére tartják, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidóság deportálása Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon.
1970. április 16.
Leszerelési tárgyalások kezdődnek
A két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió a bécsi Belvedere palotában ünnepélyes keretek között megkezdi a leszerelési tárgyalásokat a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról (SALT). Az amerikai-szovjet előkészítő megbeszélések még az előző év novemberében kezdődtek meg Helsinkiben. A kétoldalú leszerelési tárgyalások megindítása, az enyhülési politika a fegyverkezési hajsza korlátozására irányul. A nukleáris és hadászati patthelyzet folytán katonai fölény már nemigen szerezhető meg, a mérhetetlen fegyverkezési költségek viszont igen nagy gazdasági terhet jelentenek mindkét félnek.
2003. április 16.
Népszavazás pozitív kimenetele esetén az athéni csúcsértekezleten a miniszterelnök aláírhatja a csatlakozási szerződést.
Színhely: Akropolisz.
