2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 01
34 találat
[1]

1396. március 1.

Zsigmond örökösödési szerződést köt bátyjával, Vencel német és cseh királlyal

[2]

1456. március 1.

Megszületett II. Ulászló magyar és cseh király

Kázmér lengyel királynak és Erzsébet, Albert magyar király leányának fiaként Krakkóban látta meg a napvilágot. 1471-ben került a cseh trónra, de a hatalomért Mátyás királlyal kellett megküzdenie, akitől 1474-ben vereséget szenvedett. Mátyás halála után, 1490-ben választották magyar királlyá, főként azért, hogy a gyenge kezű Ulászló uralma alatt a bárók szabadon érvényesíthessék akaratukat. Hatalmát korlátozó feltételeket fogadtattak el vele, s visszahelyezték magukat ősi jogaikba. A magyar koronára többen is igényt tartottak, így Ulászló uralkodása nem sok jóval bíztatott. Előbb Albert lengyel herceg tört be az országba, de ő Ulászló sziléziai birtokaiért cserébe visszavonult. Miksa, Frigyes császár fia azonban elfoglalta Bécset, sőt az országba benyomulva Székesfehérvárott királlyá is koronáztatta magát. Miksától végül Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál szabadították meg az 1491-es pozsonyi békével, amelyben Ulászló elismerte Miksa és örökösei trónigényét. Az ország határait a törökök is veszélyeztették, de velük is békék sorát kötötte. Gyengekezű uralkodó volt, a tényleges hatalmat tulajdonképpen nem is ő, hanem a Szapolyaiak, majd Bakócz Tamás gyakorolta. Az általános ellenszenv jele volt az 1505-ös híres rákosi országgyűlés határozata is, amelyben kimondták, hogy többé nem választanak idegent magyar királlyá. Az ő uralkodása alatt, 1514-ben tört ki a Dózsa-parasztháború, amely tovább gyengítette a királyság törökkel szembeni védelmi erejét. A parasztság lázadását megtorló intézkedések a második jobbágyság kialakulását és a főúri rendek további erősödését jelentették. Az erélytelen király méltán érdemelte ki - a lengyel dobzse (jól van, rendben van) szóból - a Dobzse László nevet. Budán hunyt el 1516. március 13-án. A trónon fia, II. Lajos követte.

[3]

1472. március 1.

IV. Sixtus pápa elismeri I. Mátyás cseh királyságát

[4]

1562. március 1.

Guise hercegének a kísérete vérfürdőt rendez Vassy mellett

A francia hugenották és katolikusok polgárháborújához (1572. VIII. 23-24.) az ürügyet az szolgáltatja, hogy egy Champagneban fekvő hugenotta település, Vassy mellett a francia katolikus párt vezetőjének, Guise hercegének a kísérete vérfürdőt rendez. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek miatti elégedetlenség és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1550-es években rendkívül gyorsan terjedtek. A hugenottákhoz igen sok nemes is csatlakozott. A vallási összeütközések a katolikus és a hugenotta nemesi párt közötti hatalmi harccá alakulnak. A külföld, melynek érdeke Franciaország meggyengülése, igyekszik szítani a polgárháborút. Anglia a hugenották, Spanyolország pedig a katolikusok oldalára áll. A hugenották buzgón tanulmányozzák a Bibliát, és kitűnnek szorgalmukkal, továbbá az anglikánokhoz hasonlóan nemzeti szellemű egyházat kívánnak.

[5]

1666. március 1.

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona menyegzője

[6]

1776. március 1.

Életbe lép a brit kereskedelmi embargó az új-angliai gyarmatok ellen

Nagy-Britannia a lázadó észak-amerikai angol gyarmatok ellen nemcsak politikai, katonai, hanem gazdasági harcot is kezdett: III. 1-jén életbe lépett az 1775. XII. 25-én elhatározott kereskedelmi embargó az új-angliai gyarmatok ellen. Ezzel az intézkedésével a londoni kormány minden gyarmatával megszakította az export-import kapcsolatokat. A gyarmatok a függetlenségi háború kitöréséig (1775. IV. 19.) jelentős gazdasági szerepet játszottak a brit anyaország életében. Robert Dinwiddie, angol gyarmati szakértő már 1740 áprilisában felhívta a figyelmet arra, hogy az Észak-Amerikából ki- és bemenő kereskedelem értéke évente majdnem 9,5 millió font, és a gyarmatok éves termelési értéke eléri a 3,7 millió fontot. Csak az ott dolgozó néger rabszolgák 4,6 millió fontnyi értéket képviselnek.

[7]

1792. március 1.

Meghal II. Lipót német-római császár és magyar király

A Habsburg-Lotharingiai dinasztia tagja 1747. május 5-én született. II. József halála után, 1790. február 20-án lépett trónra, és 1790. november 15-én koronázták meg. Mérsékelt engedményekkel és ügyes politikával sikerült úrrá lennie a birodalomban eluralkodó válságokon (töröktől, porosztól elszenvedett vereségek, magyarországi és cseh lázadások, a francia forradalom hatása). Elismerte Magyarország függetlenségét és a protestánsok jogait, majd ennek fejében érvényesítette a korona elsődlegességét a hadügyek terén és a végrehajtó hatalomban. Következetesebben törekedett a felvilágosodás szellemében megvalósítani elképzeléseit mint elődjei, de váratlan halála miatt törekvései torzók maradtak.

[8]

1792. március 1.

I. Ferenc lesz a magyar király

Alig múlt 24 éves, amikor apja, Lipót váratlan halála után I. Ferenc néven jutott a német-római császári és I. Ferenc néven a magyar királyi trónra. Apja firenzei udvarában nevelkedett, majd 16 évesen Bécsbe került, ahol nagybátyja, II. József személyesen irányította nevelését. Ő választotta ki tanárait, nevelési programját. Szigorú kritikával próbálta unokaöccse jellemét formálni. A kortársak szerint is kevés eredménnyel. A leírások szerint egyszerre volt érzelemszegény és bizonytalan, akaratgyenge és konok. Trónra lépésekor azonnal csatlakozott a Franciaország-ellenes koalícióhoz. Apjával ellentétben távol állt tőle a politikai, társadalmi és gazdasági reform gondolata. Felvilágosult apja és nagybátyja uralkodói módszereiből az abszolutista eszközök, a bürokrácia mindenhatóságát tette magáévá, és élt apja "újításával": támaszkodott a rendőrségre és a besúgóhálózatra. Hosszú, 43 esztendős uralkodása alatt a felvilágosult abszolutizmusból kilúgozódott minden felvilágosultság, és maradt az abszolutista (félmodern) bürokrácia és erőszakszervezet.

[9]

1799. március 1.

Franciaország Ausztria elleni hadüzenetével megkezdődik a második koalíciós háború

Ausztria - Oroszország támogatásával - késznek mutatkozik egy franciaellenes itáliai intervencióra. 1799. április 23-án félbeszakadnak az 1797. decembere óta folyó rastatti tárgyalások, amelyek első tárgya az első koalíciós háborúban Franciaországhoz került területekért járó kártérítés követelése volt (1797. X. 17.). A koalíciós csapatok (Ausztria, Oroszország, Nagy-Britannia és Poroszország) Dél-Németországban és Itáliában jelentős sikereket érnek el. Az érdekellentétek azonban, melyek Poroszországnak és Oroszországnak a koalícióból való kilépéséhez vezetnek, továbbá a koalíciós hadvezetés rossz szervezése lehetővé teszik a franciák döntő győzelmét az itáliai Marengónál (1800. VI. 14.), valamint Hohenlindennél (Münchentől keletre, 1800. XII. 3.).

[10]

1812. március 1.

Megszületett Augustus Welby Pugin angol építész

Az angol késői gótika stílusának egyik felélesztője volt gyakorlati és elméleti téren egyaránt. Apjától, Augustus Charles Pugintól tanulta a szakmát. Pályája 1836-ban indult, ekkor jelent meg Ellentétek című tanulmánya, amelyben kifejtette: a társadalom jellege és minősége összefügg építészetével, annak kisszerű vagy nagyszabású voltával. 1835-ben katolizált, úgy vélte, hogy a művészet visszaesése a reformáció okozta lelki hanyatlás következménye. 1837-40 között több megbízást kapott John Talbottól, Shrewsbury earljétől és más katolikus személyiségektől, ezért az angliai római katolicizmus egyik vezéralakja lett. A birminghami St. Chad és a southwarki Szent György székesegyházak képzelőerejét, ragyogó tehetségét és meg nem állapodott ízlésvilágát egyaránt tükrözik. 1839-ben épült egyik legszebb műve, a liverpooli St. Oswald templom, az azóta elpusztult épület az angol neogótika egyik első példája volt. 1841-ben írta A csúcsíves vagy keresztény építészet igaz elvei című művét, mely Ruskin esztétikai munkásságának egyik fő hivatkozási forrása lett. 1840-44 között Pugin pályája csúcsára ért, árnyalt elméletei viszonylag mentesek maradtak korábbi vallási elfogultságaitól, tanulmányaival egyenértékűek építészeti rajzai és karikatúrái is. 1843-ban tervezte az oxfordi Balliol College épületét, 1841-46 között épült Cheadle-ben a Szt. Egyed templom és ekkor irányította a staffordshire-i Alton Towers bővítését és felújítását is. Két utolsó nagyobb munkája Grange nevű saját háza és a Szt. Ágoston templom volt, mindkettő a kenti Ramsgate-ben. A devoni Bictonban a Rolle-kápolna, a Szt. Edmund College kápolnája a hertfordshire-i Old Hall Green-ben jól mutatják neogótikus stílusának kifinomultságát. Élete végén Sir Charles Barryvel a londoni parlament új épületén dolgozott. Christopher Wren alaprajzaiból kiinduló, bazilikális elrendezésű templomai sokáig mintául szolgáltak Angliában. Számos kolostort, kastélyt és vidéki kúriát is tervezett. Londonban hunyt el 1852. szeptember 14-én.

[11]

1826. március 1.

Meghal Friedrich Weinbrenner német építész

A német klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakja Karlsruhe-ban született 1766. november 24-én. A berlini és a müncheni képzőművészeti akadémia tagja volt. Fő műveit Karlsruhéban alkotta, ahol 1880-tól építészeti iskolát vezetett, s a templomok (Evangelishe Stadtkirche és Stephanskirche), az udvari színház, a múzeum, a pénzverde és a városháza épületén kívül számos más középületet és több magánpalotát is épített, s ezzel ő alakította ki Karlsruhe egységes klasszicista városképét. Hannoverben színházat és líceumot is tervezett. Tagja volt a berlini és a müncheni képzőművészeti akadémiának.

[12]

1837. március 1.

Megszületett Ion Creanga román író

A román prózairodalom egyik legnagyobb alakja, a román realizmus jeles képviselője. Életműve nem nagy terjedelmű, de a valóság talajában gyökerező csodálatos meséi, lírai elbeszélései valóságos monográfiát adják a moldvai falu életének. Kitűnő megfigyelő, jó emberismerő volt. Hőseit elsősorban beszédükkel jellemezte. A moldovai paraszt-nyelv az ő műveiben kapott először irodalmi rangot. Jeles tankönyvíró is volt. Sírig tartó barátság fűzte Eminescuhoz. Szinte valamennyi műve olvasható magyarul is, meséinek leghűbb tolmácsolója Sütő András.

[13]

1846. március 1.

Megszületett a talajtan megalapozója

Vaszilij Vasziljevics Dokucsajev Miljukovo-ban látta meg a napvilágot. 1872-től a Szentpétervári Egyetem geológia gyűjteményének segédőre, majd 1879-től tanára volt. Ő vezette be a negyedkor geológiájának oktatását. 1892-95 közt átszervezte a Mező- és Erdőgazdálkodási Intézetet, s talajtani és növényélettani részleget is alapított. Oroszország-szerte talaj-felméréseket szervezett, ő vezette be a csernozjom elnevezést a fekete, mészben és humuszban gazdag talajokra. A talajt az éghajlat, az alapkőzet és az élő szervezetek kölcsönhatása eredményének tekintette - ezzel megelőlegezte a biom-elméletet. Elsőként adta meg a talaj tudományos meghatározását. 1898-ban megalkotta az orosz talajok osztályozási rendszerét, s kimutatta, hogy azonos kőzetből más talajok jöhetnek létre az éghajlat függvényében. Ő kezdeményezte a védő erdősávok telepítését, és jelentős szerepet vállalt a füves vetésforgós művelési rendszer kidolgozásában. 1903. november 8-án hunyt el Szentpétervárott.

[14]

1851. március 1.

Bevezetik a dohánymonopóliumot

A dohánytermelést és értékesítést az 1850-es évek előtt nem korlátozták. A monopólium bevezetésével évente engedélyt kellett kérnie a termelőnek, termését a kincstár raktáraiba volt köteles szállítani, maga nem adhatott el belőle, még a saját használatra termelt pipadohány után is illetéket kellett fizetnie. S minthogy dohánytermeléssel Magyarországon főként a kisbirtokosok, feles kertészek, dohánytermelő telepesek foglalkoztak, s mesterségük generációkon át öröklődött, e mozgékony, piacorientált réteg egészét állították szembe az új rendszerrel. S bár az 1850-es évek elején kiépülő bürokrata állam működtetése óriási összegeket emésztett fel, s ezért minden módon törekednie kellett adóbevétele növelésére, a fináncokkal való szembenállás láttán enyhítettek a szigorúságon. 1860 márciusában szabaddá tették legalább a kivitelre történő dohánytermelést. Bármilyen ellenszenves volt a fináncok tevékenysége, a biztos osztrák piac, a garantált felvásárlási ár növelte a termelési kedvet. 1851-ben 35 ezer hold területen 300 ezer mázsa dohány termett, 1857-re a termésterület és a hozam is megháromszorozódott.

[15]

1870. március 1.

Paraguay 1865 óta tartó háborúja Brazília, Argentína és Uruguay hármas szövetsége ellen teljes vereséggel végződik.

Francisco Solano López, az 1862 óta diktatórikus teljhatalommal felruházott paraguayi elnök - a háború kezdeményezője - elesik a harcban. Paraguayt megszállják a szövetséges csapatok, keleten és nyugaton pedig értékes területekről kell lemondania Argentína és Brazília javára. Az 5 éve dúló háború mindkét oldalon óriási áldozatokat követelt: Paraguay férfi lakosságának 80%-át vesztette el. A háború 1865-ben kezdődött el, amikor López államelnök nagyhatalmi megfontolásokból támadást intézett Brazília ellen azzal az ürüggyel, hogy Uruguay területi épségét védelmezi.

[16]

1886. március 1.

Megszületett Oskar Kokoschka osztrák festő, grafikus és költő

Az expresszionizmus egyik legismertebb osztrák mestere Pöchlarn-ban született. Korai dekoratív jellegű alkotásain Gustav Klimt és a szecesszió hatása érződik, majd későbbi munkássága során a rejtett pszichikai tulajdonságok expresszív ábrázolásának problémái foglalkoztatják. Művészetére a nagy színfoltokkal alakított figurális kompozíciók és derűs, színes tájak jellemzők. A II. világháború éveiben antifasiszta mondanivalójú, expresszív műveket festett. Számos expresszionista drámát, költeményt és elbeszélést is írt. Villeneuve-ben halt meg 1980. február 22-én.

[17]

1896. március 1.

Az olaszok vereséget szenvednek Etiópiában

1889-ben Olaszország katonai fenyegetéseinek hatására, Menelik etióp császár szerződésben ismerte el az olasz protektorátust. Olaszország 1895-ben hódító háborút indított Etiópia ellen, azonban előbb decemberben, majd 1896. március 1-jén Aduánál vereséget szenvedtek. Ezzel Menelik császár hosszú időre feltartóztatta az országa elleni olasz támadásokat és egyúttal megakadályozta az olaszok afrikai gyarmatosítását is.

[18]

1906. március 1.

Megszületett Pham Van Dong vietnami politikus

Hué, majd Hanoi városában végezte tanulmányait, és 1925-től részt vett az antikolonialista küzdelemben, bekapcsolódott a francia-ellenes sztrájkokba. Igen hamar Ho Si Minh vietnami kommunista vezető egyik közeli munkatársa lett. Fiatalon Kínába ment, ahol forradalmi tanfolyamokon vett részt és elvégezte a vampoai politikai és katonai akadémia egyik kurzusát, sok más vietnami kommunista káderrel együtt. 20 éves volt, amikor visszament Vietnamba. Saigonban kommunista sejteket szervezett. Ez a tevékenysége igen sikeres volt és hamar felhívta magára a francia hatóságok figyelmét. 1929-ben letartóztatták és a Poulo Condor fegyházba zárták, ahonnan más jövendő kommunista vezetőkkel együtt csak 1936-ban szabadult. Ekkor folytatta földalatti tevékenységét, többek között északon együtt harcolt Ho Si Minh-nyel és a későbbi Giap tábornokkal, az 1954. évi Dien Bien Phu-i győzelem vietnami hősével. A franciák elleni nyolc évig tartó polgárháború után ő vezette a vietnami küldöttségét az 1954-es genfi béketárgyalásokon. Később egyre magasabbra került a kommunista hatalmi létrán, majd 1955-ben Észak-Vietnam miniszterelnökévé nevezték ki. Az amerikai háború idején az Egyesült Államok elleni háborús erőfeszítés fokozását hirdette az ország egyesítése érdekében. A saigoni Amerika-barát rendszer bukása után, egyike volt a Vietnamot a Szovjetunióval összekötő szoros szövetség építőjének, amely egészen a volt szovjet tömb összeomlásáig fennállt. 35 év tagság után, 1986-ban - addigra csaknem teljesen megvakult - kivált a vietnami kommunista párt politikai bizottságából, majd 1987-ben távozott a miniszterelnöki székből is. 2000. április 29-én érte a halál Hanoiban.

[19]

1906. március 1.

Meghal Zichy Mihály festő

A magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja Zalán született 1827. október 14-én. Pesten és Bécsben tanult, 1847-től főként Szentpétervárott élt, majd 1874-ben Párizsba költözött, de onnan antimilitarista képei és magatartása miatt távoznia kellett. Az 1880-as évek elején Szentpétervárott telepedett le, s a cár udvari festőjeként dolgozott. Főként az udvari élet eseményeit ábrázolta vásznain. Illusztrálással is foglalkozott, e műfajban iskolát teremtett Oroszországban, s világhírnévre tett szert. Különösen jelentősek a Victor Hugo, Dumas, Puskin, Lermontov, Gogol, Goethe és Byron műveihez készített illusztrációi, de számunkra a Madách, Arany és Petőfi munkáihoz készült rajzai a legbecsesebbek. Ő rajzolta Az ember tragédiája 1887-ben megjelent kiadásának illusztrációit. Ismert főbb festményei az Erzsébet királyné koszorút helyez el Deák ravatalára, a III. Henrik tivornyája (1875), A rombolás géniuszának diadala (1879). Jelentősek akvarelljei és erotikus sorozatai. Szentpétervárott hunyt el.

[20]

1915. március 1.

A főváros kísérletképpen egy benzines és egy elektromos próbafőbuszt állít forgalomba.

Az osztrák Daimler cég gyártotta, rikító sárga színű 34 ülőhelyes elektromos autóbusz félóránként közlekedett, s csak teljesen sík terepen tudott haladni. Árammal való feltöltése napi 3,5 órát igényelt. A viteldíj 14 fillér volt, az 1 méternél alacsonyabb gyerekek pedig - ha külön ülőhelyet nem foglaltak - ingyen utazhattak.

[21]

1919. március 1.

Szöulban kétmillió résztvevővel Japán-ellenes népgyűlést tartanak

Szöulban kétmillió résztvevővel Japán-ellenes népgyűlést tartanak, s ezen függetlenségi nyilatkozatot olvasnak fel. Az ország minden részéből tömegesen érkeztek emberek Szöulba, hogy részt vegyenek Ji Tehvang volt császár temetésén. A japánok, akik Koreát 1910-ben foglalták el, elnyomják a felkelést. 47 000 koreait letartóztatnak, közülük 10 500 fogságba kerül, 23 000 a sebesültek és a halottak száma.

[22]

1922. március 1.

Megszületett Jichak Rabin izraeli politikus

Az akkor brit fennhatóság alá tartozó Palesztinában született oroszországi bevándorlók gyermekeként. Mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd 18 éves korában csatlakozott az illegális zsidó fegyveres erők rohamosztagához, a Palmahhoz. Az 1948-49-es háborúban a Palmah hadműveleti osztályának parancsnoka volt, részt vett a Jeruzsálemért, Eilátért és a Negevért vívott harcokban. 1964-ben az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, az 1967-es hatnapos háború egyik győztes hadvezére. Ezt követően hamarosan diplomáciai-politikai pályára lépett. 1968-tól 1978-ig hazája nagykövete az Egyesült Államokban, 1974-től 1981-ig képviselő a Kneszetben, 1974-ben munkaügyi miniszter. Kétszer volt a Munkapárt vezetője (1974-1977, 1992-1995), s kétszer állt az izraeli kormány élén is ugyanezekben az években. A köztes időszakokban többször töltött be különböző miniszteri tárcákat. Második kormányfői periódusának három esztendeje alatt történelmi megállapodást kötött a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel, és békeszerződést írt alá Jordániával. A közel-keleti megbékélésen munkálkodó politikust 1994-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1995. november 4-én Tel-Avivban - egy 250 ezer ember részvételével tartott béketüntetés végén - Jigal Amir egyetemi hallgató, egy 8 gyermekes rabbi 27 esztendős fia agyonlőtte. (A merénylőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.)

[23]

1926. március 1.

Megnyitja kapuit a Corvin Áruház

A XX. század elején több áruház épült magyar kereskedők pénzéből Budapesten. A külföldi tőkéből létesültek közül a Corvin volt az első, egy hamburgi székhelyű cég alapította. A részvénytársaság elnöke és egyben az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés lett. Az építkezést 1922-ben kezdték meg az Apolló Kabaré helyén, a már akkor is Blaha Lujza nevét viselő téren. A Reiss Zoltán tervei alapján épült, úgynevezett palotahomlokzatot kapott áruház 1926-ban nyitotta meg kapuját. A teljes épületegyüttes 1929-re készült el. A korabeli újságok beszámolói szerint a központi helyen létesített, a vásárlókat három utcán is kirakatokkal csábító, a pályaudvarok közelsége révén a vonattal érkezők számára is könnyen megközelíthető áruház gyorsan vonzóvá vált. Az áruházba betérők kávézhattak, megebédelhettek, gyorsfényképet készíttethettek, igénybe vehették a helyi menetjegyiroda szolgáltatásait is. Falai között egymást követték a divatbemutatók, rendeztek kiállításokat is. Bevezették a csomagküldő szolgálatot, s így vidékről rendelés útján is lehetett vásárolni. Meghonosították a szezonvégi kiárusításokat. 1931-ben szenzáció számba ment az áruházban megépített mozgólépcső, a kényelmet szolgáló szerkezettel elsőként a Corvin büszkélkedhetett az országban. A világháború után, 1947-ben mint volt német tulajdon, szovjet kézbe került, csak 1952-ben került vissza magyar tulajdonba. Ezt követően többször változtatott nevet. Az 1956 októberében megrongálódott áruházat többször javítgatták, átalakították. 1966-ban új burkolatot kapott, később a homlokzatot eredeti formában visszaállították. Az áruház utolsó tulajdonosa a Skála-Centrum Rt. volt. 2003-ban műemlékké nyilvánították az épületet, a Blaha Lujza tér felőli historizáló homlokzatot. 2005-ben az áruházat eladták.

[24]

1934. március 1.

Mandzsukuo trónjára Pu-jit, Kína egykori császárát ültetik

A japánok az általuk 1932 februárjában alapított csatlós állam, Mandzsukuo (1931. IX. 18.) trónjára Pu-jit, Kína egykori császárát ültetik. A császárság kikiáltása az új állam legitimitását kívánja alátámasztani, de azt a nagyhatalmak nem ismerik el. Mandzsukuo megalapítása összefügg Japán imperialista céljaival, hogy egyes területeket Kínából kiszakítson (Mandzsukuo kínai tartományokból áll), s ezzel a nankingi köztársasági kormányt gyengítse. Pu-ji 1912-ben, a Kínai Köztársaság megalapításakor mondott le trónjáról (1911. X. 10., 1912. III. 10.). Életének fordulatai filmforgatókönyv alapjául szolgáltak.

[25]

1935. március 1.

Visszacsatolják a Saar-vidéket

A nemzetiszocialista Németország a Saar-vidék visszaszerzésével megnövelte külpolitikai tekintélyét. A Saar-vidéket, amely addig népszövetségi igazgatás alatt állt, Adolf Hitler jelenlétében, a német lakosság ujjongása közepette ünnepélyes aktus keretében helyezik a nemzetiszocialista Josef Bürkel körzetvezető ellenőrzése alá. Mindezt megelőzte a Saar-vidék politikai jövőjéről - a versailles-i békeszerződésben előírt - január 13-án megtartott népszavazás, amelyen az érintett lakosság 91%-a Németország mellett foglalt állást. Hitler kihasználja a lelkesedést, és a versailles-i rendelkezéseket megszegve bejelenti az általános hadkötelezettséget.

[26]

1946. március 1.

A népbíróság halálra ítéli Szálasi Ferencet

A népbíróság halálra ítéli Szálasi Ferencet és 6 társát, háborús bűnösöket. Az ítéleteket március 12-én végrehajtják.

[27]

1948. március 1.

Tito bejelenti a szovjet tanácsadók Jugoszláviából történő visszavonását

Tito bejelenti, hogy a Szovjetunióval folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak, és a jugoszláv hadsereg és népgazdaság problémáit ezentúl önerőre támaszkodva kívánják megoldani, ezért visszavonják Jugoszláviából a szovjet katonai és civil tanácsadókat. Sztálin májusig több kísérletet tesz, hogy visszatérítse irányvonalához a jugoszláv kommunistákat.

[28]

1950. március 1.

Tajvanon újjáalakul a Kínai Köztársaság

Csang Kaj-sek marsall a Kínai-tengerben fekvő Tajvan-szigeten kikiáltja a Kínai Köztársaságot. Miután a kínai szárazföldön győztek a kommunisták és megalakították a Kínai Népköztársaságot (1949. X. 1.), Csang a kínai nemzeti kormányhoz tartozó híveinek többségével, mintegy 500 000 katonával és kétmillió civillel a szigetre menekült. Csang, aki régi ellensége volt a kommunistáknak, és a Kuomintang vezetőjeként a kínai szárazföldön a nemzeti kormány elnökének posztját töltötte be, abban reménykedett, hogy hamarosan visszatérhet majd Kínába. Külföldi segítség nélkül állama nem életképes. 1950-től az Egyesült Államok jelentős gazdasági, politikai és katonai támogatásban részesíti Tajvant.

[29]

1954. március 1.

Az USA hidrogénbomba-kísérletet hajt végre a Bikini-szigeteken

Emiatt a Csendes-óceánon dolgozó Fukuru-Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte, amelynek következtében Kubojama Aikicsi halász szeptember 23-án meghalt, a legénység további 22 tagját hosszú időn át kezelték. Az 1954-ben történt tragikus eseményre emlékezve 1964 óta Japánban Nemzeti Békenapot is tartanak március 1-jén.

[30]

1970. március 1.

Az osztrák parlamenti választásokon először lesz az SPÖ a legerősebb párt

Az osztrák parlamenti választásokon először lesz az SPÖ a legerősebb párt, 81 mandátumot szerez (az Osztrák Néppárt [ÖVP] 78, Ausztria Szabadságpártja [FPÖ] 6 mandátumra tesz szert). A Josef Klaus kancellár vezette tisztán ÖVP-kormány megalakításáról folytatott tárgyalások meghiúsulása után Bruno Kreisky április 21-én bemutatja kisebbségi kormányát. Az idő előtt megrendezett választások meghozzák Kreiskynek az egyedüli kormányzás lehetőségét.

[31]

1978. március 1.

Engedélyezik fizetővendégek fogadását

Engedélyezik - idegenforgalmi hivatalok közvetítésével - a lakásokban és üdülőkben fizetővendégek fogadását. (Idegenforgalmi rekord: 12,5 millió külföldi kereste fel hazánkat.)

[32]

1983. március 1.

`Szétzúzzuk a nagy rizsestálat`

`Zúzzuk szét a nagy rizsestálat` jelszóval Kínában megindul az egyenlősdi elleni harc.

[33]

1985. március 1.

Bevezetik a gyedet

Bevezetik a gyermekgondozási díjat, közismert nevén a gyedet.

[34]

1992. március 1.

A bosnyák népszavazás a függetlenség mellett dönt

A Római Birodalom idején Illíria provincia része volt, a 7. században szlávok telepedtek meg területén. A 12. század végéig többnyire bizánci, a 13-14. században magyar fennhatóság alatt állt. 1528-ban török uralom alá került, az Oszmán Birodalmon belül önálló közigazgatási egységnek számított. 1878-ban a berlini kongresszus határozata értelmében az Osztrák-Magyar Monarchia okkupálta, majd 1908-ban tartományként annektálta az országot. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, 1945-től a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (később Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) tagköztársasága lett. 1991. november 15-én a köztársasági parlament elfogadta a függetlenségről szóló határozatot, majd az 1992. február 29-én és március 1-jén tartott népszavazáson a lakosság döntött a köztársaság függetlenségéről és szuverenitásáról. 99,43 százalékuk a függetlenság mellett voksolt. 1992. április 6-án az Európai Közösségek határozata elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét. Ezután tört ki a második világháborút követő legvéresebb európai háború a muzulmánok és a szerbek között. A négy évig tartó harcok során több mint 200 ezer ember halt meg, s a menekültek, illetve elüldözöttek száma meghaladta a kétmilliót. A háborúnak az 1995. december 14-én Párizsban aláírt daytoni egyezmény vetett véget, melynek végrehajtását a nemzetközi közösség garantálja.

Bezár