Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 26
17 találat
[1]

1403. október 26.

A székesfehérvári gyűlésen Zsigmond király megkezdi a Nápolyi László hűségén maradt nemesek birtokainak eladományozását

[2]

1596. október 26.

A törökök győznek Mezőkeresztesnél

A keresztény fősereg Mohács után itt ütközött meg először a 70 ezer főnyi török főhaddal, amelyet maga III. Mehmed szultán irányított. Míg az oszmánok október 13-án elfoglalták Egert, a vár felmentésére igyekvő keresztény seregek csak Mezőkeresztesig jutottak. A Miksa főherceg vezette hadsereg mintegy 40-50 ezer katonája ellen a török sereg 1596. október 22-én kezdte meg a harcot, de sikertelenül. A döntő csatát 26-án vívták, s a keresztény sereg könnyen visszaverte a török rohamokat, majd az ellentámadás során behatoltak a török táborba, egészen a szultán sátráig. Akkor azonban felbomlott a hadrend, s a keresztény katonák a sátrak fosztogatásába kezdtek. A már megverettnek hitt török hadak erre ellentámadásba lendültek és megfutamították a keresztény hadakat, majd elfoglalták a táborukat is. Magának Miksa főhercegnek is menekülnie kellett. Az ütközetben - korabeli leírások szerint - 12 ezer keresztény és 20 ezer török katona vesztette életét. A balul végződött csata a század egyik legnagyobb mezei ütközete volt. Az elszalasztott győzelem nagy szerepet játszott abban, hogy a török uralom még egy évszázadig fennmaradhatott Magyarországon.

[3]

1605. október 26.

Meghal Nagy Akbar

A Mogul Birodalom megalapítója, Nagy Akbar 63 éves korában meghal Agrában (1556). Utódja fia, Dzsahángir, aki az államügyek intézésének jelentős részét perzsa feleségére, Núrdzsahánra és annak rokonaira hagyja. Akbar egy jól szervezett, kitűnő közigazgatással ellátott országot hagy hátra, amelyben sikerült egyensúlyt teremtenie a sok egymással versengő nép- és vallási csoport között. Dzsahángir és Núrdzsahán folytatják Akbar belső stabilizációs politikáját, bár a különböző érdekcsoportok között összeütközésekre is sor kerül. Az udvarban Akbar halála után a perzsák vannak többségben, velük rivalizálnak a muzulmánok és a törökök régebben megtelepedett pártjai, akik a mogulokkal érkeztek Indiába. Az ellentéteket szítják az észak-indiai szikhek is, akik egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. A számszerű többségben lévő hinduk alig vesznek részt a kormányzásban. A szikhek hindu szektáját Nanak guru (mester) alapította a XV. század végén. Ő eredetileg a hindu és muzulmán tanítások egyesítését tűzte ki célul, de a tanok később önálló vallássá fejlődtek. Az ötödik guru, Ardzshahán vezetése alatt a szikh közösség állami szerveződéssé alakul, adókat is kivetnek. Ez a muzulmán uralkodók ellenkezését vonja maga után, akik egy új politikai erő létrejöttétől tartanak. A szikhek öntudatuknak a növekedésével egyre inkább a muzulmán, azaz mogul uralkodók elleni harci szövetséggé fejlődnek. A vallásgyakorlás részévé válik a harci erények és módszerek megtanulása. A szikhek hisznek az újjászületésben és abban, hogy a jó és rossz cselekedetek hatással lehetnek következő életükre. Az Isten iránti szeretet hozzásegíti a hívőt, hogy kikerüljön a lélekvándorlásból és elérje a nirvánát, a teljes megsemmisülést.

[4]

1752. október 26.

Főorvost rendelnek minden vármegyébe

Magyarországon 1769-ig, a nagyszombati egyetem orvosképző karának felállításáig nem folyt egyetemi szintű orvosképzés. Orvosi diplomát csak külföldön lehetett szerezni, ezért kevés volt az ilyen orvos, és drágán gyógyítottak.
A Habsburg-kormányzat azonban - leginkább a behurcolt járványok elleni védekezésnél - felismerte az orvoshálózat fejlesztésének fontosságát. A Mária Terézia 1752-ben elrendelte, hogy minden vármegyének legyen képzett főorvosa, aki a rászorulókat ingyen gyógyítja. A rendeletet többször, szigorú hangnemben megismételte, ami arra utal, hogy sok helyen nem valósították meg. Nem is volt megvalósítható, hiszen az országban nem állt rendelkezésre elég képzett orvos, arról nem is szólva, hogy a nagykiterjedésű, népes vármegyék lakosságát egy-egy orvos aligha láthatta el.
A leggazdagabbak kivételével Magyarország lakosságát a rendelet után is a felcserek, korabeli nevükön borbélyok vagy "chirurgusok" látták el, akik sokszor fürdősök is voltak, ezért így is nevezték őket. Közös jellemzőjük, hogy tudásukat a gyakorlatban, inasként szerezték, így sajátították el - minden magasabb képzés híján - az érvágás, sebkötés, írkészítés fortélyait. (A városokban az ítéletvégrehajtók, a hóhérok is foglalkoztak gyógyítással.) A borbélyok, akárcsak más nemesemberek, céhekbe tömörültek, képzésük része volt a vándorlás is.
A falusiak nagy része azonban betegségével még "chirurgus" elé sem került; őket a gyógyfüvek hasznát a gyakorlatból, paraszti szájhagyományból ismerő javasasszonyok gyógyították, kenték, fürösztötték. Ha azután a páciens a kezelés ellenére nem gyógyult meg, a "látó" asszonyt gyakran boszorkányként citálták a bíróság elé.

[5]

1826. október 26.

Megszületett Mocsáry Lajos író

Kurtányon született 1842-46-ban a pesti bölcsészkaron tanult. 1846-ban népdalokat gyűjtött. 1846-50 között betegsége miatt külföldi gyógykezelésen vett részt. 1851-ben feleségül vette Wesselényi Miklós özvegyét, Lux Annát. 1861-től országgyűlési képviselőnek választották, Deák Ferenc felirati javaslatát támogatta. A Húsvéti cikk megjelenése után azonban szakított Deák politikájával, és Tisza Kálmánhoz csatlakozott. A kiegyezés elleni politika egyik szószólója lett. 1869-72-ben - balközépi pártprogrammal - bekerült a parlamentbe. Mivel nem értett egyet Deák és Tisza pártjának fúziójával, szakított a balközépi tömörüléssel. 1874-ben részt vett a Függetlenségi Párt megalapításában, s annak első elnöke lett. 1887-ben pártja elhatárolta magát nemzetiségi politikájától, kénytelen volt kilépni a szervezetből. 1888-91 között főleg a román lakta Karánsebest képviselte az Országgyűlésben. Nemzetiségi programjában az egységes államon belül a legkedvezőbb kulturális és közigazgatási lehetőségeket kínálta a történeti Magyarország kisebbségei számára. Többször felszólalt a magyarosító politika ellen, emiatt elszigetelődött, a lapok sem közölték cikkeit. 1892-ben visszavonult a politikától, andornaki kúriáján élt. Íróként az 1855-ben megjelent, A magyar társasélet című könyvével vált ismertté, fő műfaja azonban a politikai röpirat volt.

[6]

1861. október 26.

Bemutatják az első telefont

Philipp Reis, német fizikus Frankfurt am Mainban, a Fizikai Egylet ülésén hangok elektromos közvetítésére szolgáló készüléket mutat be, amelyet ő telefonnak nevez. Mivel készüléke a zenét jobban közvetíti, mint a beszédet, nem terjed el. 1876. február 14-én az amerikai Alexander Graham Bell szabadalmat jelent be az első használható telefonra, és elkészít egy 8,5 km hosszú próbaszakaszt. A telefon fejlődése azon a felfedezésen alapszik, hogy a hanghullámok elektromos rezgésekké alakíthatók át és elektromos vezetékeken keresztül közvetíthetők.

[7]

1896. október 26.

Aláírják az olasz-abesszin békeszerződést

Az 1885-ben kirobbant első olasz-abesszin háború előzménye az volt, hogy a Szuezi csatorna megnyitása után a földközi tengeri hatalomnak számító Olaszország a Vörös-tenger térségében támaszpontot akart szerezni. 1870 márciusában a tenger délnyugati végén lévő Danakil parton a Rubbatino nevű olasz gőzhajó társaság széntelepek és raktárak építésére egy 70 kilométer hosszú és három kilométer széles földsávot vásárolt egy helyi szultántól. Ezután több olasz expedíció indult el erős katonai fedezettel a mögöttes abesszin területek `feltérképezésére`. Az etiópok ellenállása ellenére, az expedíciós hadak sorra foglalták el az abesszin városokat és 1895-től már frontálisan is szembe kerültek az új császár, Menelik központosított hadseregével. Az év tavaszán ugyan sikerült elfoglalniuk Adua, Coati, Senafé és Adigrat, de utána több, súlyos vereség érte őket Amba Aladzsi, Masszava és Adua közelében. Bár az 1896-ban Masszavában partra szállt harmadik olasz csapaterősítés segítségével a gyarmatosítóknak sikerült rendezniük soraikat, 1896. október 26-án mégis kénytelenek voltak békét kötni Addisz-Abebában. Ennek értelmében elismerték Abesszína teljes függetlenségét és az előzőleg elfoglalt 240 ezer négyzetkilométernyi gyarmatbirodalomból mindössze Eritreát tartották meg maguknak.

[8]

1911. október 26.

Átadják az Eötvös-kollégium új épületét

Az 1895-ben alapított Eötvös József Kollégium középiskolai tanárjelöltek tudományos nevelésére szolgáló bentlakásos állami intézmény volt. Első otthona Budapesten, az akkori Csillag utcában volt, majd 1911. október 26-án Eötvös Loránd, a kollégium kurátora, a névadó volt kultuszminiszter fia, világhírű fizikus adta át mai épületét a Ménesi úton. Az internátus fennállása alatt állandó ösztönzője volt a szakmai haladásnak, addig ismeretlen szellem iskolájával gazdagította a közművelődést. Napjainkban az ELTE kollégiuma.

[9]

1916. október 26.

Megszületett Francois Mitterrand francia politikus

Jarnac-ban született, a párizsi egyetem jogtudományi karán végzett. 1939-40-ben katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban. A németek elfogták és hadifogolytáborba szállították. 1941-ben megszökött és bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. Londonban, majd Algírban De Gaulle vezérkarához csatlakozott, s megalapította a hadifoglyok országos mozgalmát. 1944-ben lett először a francia kormány tagja a hadifoglyok ügyeinek miniszteri rangú biztosaként. 1947-48-ig a volt frontharcosok és háborús áldozatok ügyeinek minisztere, majd 1948-49 között a miniszterelnöki hivatal tájékoztatási államtitkára volt. 1950-től a tengerentúli ügyek miniszterének tisztségét, majd az államminiszteri tisztséget töltötte be. 1954-től a belügyminiszteri, 1956-tól pedig az igazságügyi miniszteri tárcát irányította. Először 1946-58-ig, majd 1962-81-ig volt nemzetgyűlési képviselő. Közben 1959-62-ig szenátorként vett részt a törvényhozás munkájában. 1945-ben megalapította az Ellenállás Demokratikus és Szociális Uniója nevű pártot, amelynek 1951-52-ig elnöke is volt. 1965-ben megalapította a Demokratikus és Szocialista Baloldali Szövetséget. 1971-ben pártjával együtt belépett a Szocialista Pártba, s 1971-től tíz éven át a párt első titkára, közben 1972-től a Szocialista Internacinálé egyik alelnöke volt. 1981-1995 között - két cikluson át - ő töltötte be a Francia Köztársaság államfői tisztét. 1996. január 8-án hunyt el Párizsban.

[10]

1919. október 26.

Megszületik Mohammed Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah

[11]

1925. október 26.

Hajdúszoboszlón hőforrást találnak

Hajdúszoboszlón Bőhm Ferenc és Pávai Vajna Ferenc 317 napon át kutattak olaj-, illetve földgáz után. A kutatás során 1925. október 26-án több mint 1000 méter mélységből 73 fokos hőmérsékletű hévíz tört a felszínre. A 24 óránként 2 304 000 liter vizet adó forrásra épült meg Hajdúszoboszlón 1927 júniusában az első fövényfürdő, majd 1935-36-ban megkezdődött a gyógyászati fejlesztés, s 1946-ban a területet gyógyfürdővé nyilvánították. Hajdúszoboszló ma Magyarország egyik legnagyobb és nemzetközileg is elismert gyógyüdülőhelye.

[12]

1936. október 26.

Aláírják a Berlin-Róma tengelyt

Olaszország elégedetlen volt a versailles-i békerendszerrel. Mussolini célja a földközi-tengeri hegemónia megszerzése és egy afrikai gyarmatbirodalom kiépítése volt. 1933-1934-ben Olaszország még elsősorban Németországtól tartott, Mussolini nem nézte jó szemmel az Anschluss-törekvéseket. 1935 októberében Olaszország megtámadta Etiópiát. Hitler teljes diplomáciai-politikai szolidaritásával segítette az agressziót. Cserébe viszont Mussolini "felhatalmazást" adott Németországnak a status quo megszegésére, a német csapatok 1936 márciusában bevonultak a Rajna-vidékre. 1936. október 23-án Neurath német és Ciano olasz külügyminiszter Berlinben egyezményt írt alá. "A Berlin-Róma ív nem egy választóvonal, hanem egy tengely, amely körül Európa többi államai csoportosulhatnak" - mondotta Mussolini. Hitler ezzel szabad kezet kapott Mussolinitól az Anschlussra.

[13]

1940. október 26.

Meghal Károlyi Árpád

Budapesten meghal Károlyi Árpád történész, akadémikus. A pesti egyetemen jogot, Bécsben történelmi segédtudományokat tanult. 1909-1913 között a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár igazgatója, majd 1920-28 között az akkor felállított Bécsi Magyar Történetkutató Intézet igazgatója volt. 1933-ban Budapestre költözött. Kiterjedt irodalmi munkássága során nagy forrásanyagot tárt fel. Munkáiban főleg a XVI-XVII. század utolsó éveivel és a XIX. század magyar történetével foglalkozott. Kiadta Fráter György 1535-1551 közötti levelezését, valamint Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatékát. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök főbenjáró pöre 1849 című kétkötetes munkájáért megkapta az MTAnagyjutalmát. 1889-ben lett az MTA rendes tagja, 1937-ben Corvin-lánccal tüntették ki.

[14]

1956. október 26.

Eldördül a mosonmagyaróvári sortűz

A tömeg az 1848-as szoborhoz vonult, majd kettévált. Egy kisebb csoport a rendőrség elé ment, a többség pedig a határőrlaktanya elé érkezett. Ott az épületen található vörös csillagot akarták leszedni, eközben végig énekeltek, vidámak voltak, s a kisebb, hangadó és erőszakosabb csoportok sem tudták befolyásolni negatív irányba a hangulatot. Egy eldördülő lövés után egy percig váltakozó intenzitással tüzeltek a laktanyából a katonák, sőt kézigránátok is robbantak a sebesülten fekvő és menekülő emberek között. Ennek következtében 52 ember meghalt, több mint 200 megsebesült. A közel 35 éven át agyonhallgatott eseményt követően, 1989 után megkezdődött a gyilkosok felkutatása. Az ügyészség a genfi egyezmény alapján emberiség elleni bűncselekménnyel vádolta Dudás Istvánt, a mosonmagyaróvári laktanya egykori parancsnokát. 2001. június 19-én a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság első fokon bűnösnek találta Dudás Istvánt, ezért több emberen, emberöléssel elkövetett emberiség elleni bűntett vádja miatt három év fegyházra és öt év közügyektől való eltiltásra ítélte. Azonban az 1993-as közkegyelem érvényessége miatt Dudás Istvánnak az ítélet alapján nem kellett fegyházba vonulnia. A bíróság megállapította, hogy Dudás jogszerűen döntött október 26-án az úgynevezett objektumvédelmi intézkedések bevezetéséről. Ennek ellenére büntetőjogi felelőssége fennáll, mivel nem győződött meg a tömeg valódi szándékáról. Az eljáró tanács súlyosbító körülményként értékelte a halottak és a sebesültek nagy számát, viszont az ítélet kiszabásánál enyhítésként számított a tett elkövetése óta eltelt kirívóan hosszú idő, a vádlott megromlott fizikai állapota, krónikus betegségei, magas kora és addigi törvénytisztelő magatartása. 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság lényegi változtatások nélkül jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet, jóllehet az több ponton, így a büntetéskiszabás enyheségét tekintve is törvénysértő. A négy vádlott közül Dudás István nyugállományú határőr ezredes, egykori laktanyaparancsnok 2002 júniusában elhunyt, így vele szemben a bíróság megszüntette az eljárást. A másik három, 1956-ban sorkatonai szolgálatot teljesítő vádlott közül egynek az ügyében még az első fokon eljáró ügyész ejtette a vádat. A fennmaradó két vádlott közül a negyedrendű esetében, a védői fellebbezésnek helyt adva, a felmentés indokát, amely első fokon még bebizonyítottság hiánya volt, bűncselekmény hiányára változtatta. A harmadrendű vádlottat az elsőfokú bíróság két év, három évre felfüggesztett fegyházzal sújtotta, társtettesként több emberen szándékos emberöléssel elkövetett emberiség elleni bűntett miatt, ezt a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta.

[15]

1962. október 26.

Egy Spiegel-botrány kormányválságot vált ki az NSZK-ban

A rendőrség átkutatta és elfoglalta a hamburgi `Der Spiegel` magazin kiadói helyiségeit és letartóztatta a kiadót, Rudolf Augsteint, több szerkesztőt, valamint Conrad Ahlerst, a helyettes főszerkesztőt és katonai szakértőt, s ez kormányválságot váltott ki. A `Spiegel`-nek azt rótták fel, hogy október 10-i, `Feltételes védelmi képesség` című cikkében katonai titkokat szellőztetett és ezzel hazaárulást követett el. Ahlers spanyolországi előzetes letartóztatására Franz Josef Strauss hadügyminiszter közbenjárására történt. Márpedig az Interpol szabályzata szerint politikai cselekményért nem történhet letartóztatás, Strauss előbb úgy nyilatkozik, hogy semmi köze a Spiegel-ügyhöz, november 30-án azonban a szabaddemokrata miniszterek távozása a heves bel- és külföldi tiltakozások után kénytelen lemondani a miniszterségről. 1965-ben beszüntetik a vizsgálatot Augstein és Ahlers ellen.

[16]

1967. október 26.

Teheránban megkoronázzák Reza saht

48. születésnapján Teheránban ünnepélyes keretek között Irán császárává koronáztatja magát a 26 éves uralkodó Mohammed Reza Pahlavi sah és egyúttal felesége, Farah Diba (29) fejére is koronát helyez. 27,5 millió alattvalójának a sah hét napig tartó fényes ünnepségsorozatot rendez. A koronázás - amelyre egyetlen külföldi vendéget sem hívtak meg -, csúcspontja az ünnepélyes menet az uralkodói rezidenciától a történelmi Gulisztán-palotáig. 15 000 katona állt sorfalat a koronázási menetnek. A sah uralma Iránban nem talál egyértelmű helyeslésre.

[17]

1971. október 26.

Kína az ENSZ tagállama lesz

1945-ben Kína alapító tagja volt az ENSZ-nek, de 1949. október 1-jei megalakulását követően a Kínai Népköztársaság nem foglalhatta el helyét a szervezetben, mert a nyugati hatalmak csak a Tajvanra szorult Csang Kaj-sek-féle Kínai Köztársaságot ismerték el a kínai nép törvényes képviselőjének. Több mint 20 éven át tartó diplomáciai küzdelmek eredményeként az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka, 1971. október 26-án 76 szavazattal 35 ellenében és 17 tartózkodással jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely előírta a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítását és a Kínai Köztársaság (Tajvan) kizárását a világszervezetből.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma