Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 17
13 találat
[1]

1382. szeptember 17.

Anjou Mária Magyarország királya lesz

I. Lajos király és Kotromanics Erzsébet 1353-ban kötött házassága sokáig gyermektelen volt. Az 1370-es évek gyermekáldással kezdődtek, azonban `csak` leányok születtek: Katalin, Mária és Hedvig. A magyar király nehéz helyzetbe került, mivel a magyar jogrend nem ismerte a női uralkadó fogalmát. Ezért Lajos minden megtett, hogy valamelyik leánya biztos háttérrel rendelkezzen, ha uralomra kerül. Természetesen a dinasztia azt is szem előtt tartotta, hogy a leánygyermekek milyen férj-jelölttel kössenek majd házasságot. Katalinnak a francia trónörököst szemelték ki, azonban ez a házasság a leány halála miatt nem valósult meg. Máriát IV. Károly fiával, Luxemburgi Zsigmonddal jegyezték el. Hedvig vőlegénye Habsburg Vilmos lett. Lajos halála után Mária került a magyar trónra. A legitimáció alapját az jelentette, hogy a leányt fiúsították, és így magyar királlyá koronázhatták. A 11 éves Mária helyett édesanyja, Erzsébet irányította az országot. A nőuralom végül polgárháborúhoz vezetett, Zsigmond 1387-es trónra lépésével Mária háttérbe szorult.

[2]

1630. szeptember 17.

Massachusettsben megalapítják Bostont

A Massachusetts-öböl Társaság (Massachusetts Bay Company) puritán telepesei John Winthrop vezetésével a Massachusetts-öböl egyik félszigetén megalapítják Trimountane települést, amit később Boston névre keresztelnek.
A települést eredetileg a mai Salem helyén hozták létre, katonai megfontolásokból azonban áthelyezték.
Az 1628-ban alapított Massachusetts Bay Companynek, amely az észak-amerikai letelepedést szorgalmazta, és amely a puritánok vezetése alatt állt, az anyaországban, Angliában nemcsak a király nemtetszésével, hanem istenítélettel is számolnia kellet. Az első 1000 puritán John Winthrop vezetésével 1630-ban érkezett meg Észak-Amerikába, és hamarosan kb. hat települést hozott létre a Massachusetts-öbölben, így Boston mellett Newtont, a mai Cambridge-et is.
Boston 1632-ben lesz Massachusetts kolónia fővárosa. A város lakosainak életét politikailag, gazdaságilag és társadalmilag döntően a puritán hitbeli elképzelések határozzák meg.
Winthrop kormányzó vezetésével egy népképviseleti gyűlést hoznak létre, a képviselőkre azonban csak a puritán közösségek tagjai szavazhatnak. E gyűlés és a kormányzó mellett egy - az angol korona fennhatósága alatt álló - 18 tagú tanács, az ún. General Court vesz részt a kormányzásban az alkotmányozó vezetésével.

[3]

1787. szeptember 17.

Elfogadják az USA alkotmányát

A philadelphiai konvenció elfogadja az USA alkotmányát. Az USA független államok szövetségéből (államszövetség) szövetségi állammá válik. Az alkotmány legfontosabb jellemzői: a hatalom megosztása; az államhatalmi szervek, továbbá az államok és a szövetség is kölcsönösen ellenőrzik egymást. A szövetségi államok csak belső ügyeikben őrizték meg önállóságukat, míg a nagyjelentőségű kérdések (védelem, pénzügyek, külpolitika és külkereskedelem) a szövetségi kormány hatáskörébe kerülnek. Az amerikai kormányt adminisztrációnak is szokták nevezni, a mindenkori elnök nevéhez kapcsolva a szót.
Az alkotmány legfontosabb eleme a hatalom megosztása: a végrehajtás, törvényhozás és igazságszolgáltatás egymástól különválasztott szervezeteken keresztül működik, és egymást kölcsönösen ellenőrzik.
A végrehajtó hatalom feje az elnök. Ő az államfő és a hadsereg főparancsnoka, szerződéseket köt, kinevezi a szövetségi tisztségviselőket, valamint a követeket is. Az elnök mellett áll a kormány, melynek tagjai egy-egy tárcáért felelősek. Az elnöki hivatal ideje négy év. A mai rendszer szerint az elnök csak egyszer választható meg újabb négyéves időtartamra.
A törvényhozó hatalmat a kongresszus gyakorolja. Két házból áll: a szenátusból és a képviselőházból. A kongresszus jogkörébe tartozik az adók kivetése, hitelfelvétel, államközi kereskedelmi szerződések szabályozása és a hadüzenet. A képviselőház tagjait közvetlenül választják az adott állam lakosainak arányában. Hivatali idejük két év. A képviselőnek 25 évnél idősebbnek, az őt jelölő állam lakosának és legalább hét éve amerikai állampolgárnak kell lennie. Ezenkívül minden állam két szenátort választ, akik hat éven át maradnak hivatalban. Minden második évben újraválasztják a szenátorok egyharmadát, hogy a munka folytonosságát biztosítsák. A szenátus kétharmados többséggel törvényjavaslatot vétózhat meg.
Az igazságszolgáltatási hatalom letéteményese a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság. A bíróság feladata az alkotmány és a szövetségi törvények értelmezése. Tagja az elnök által, szenátusi jóváhagyással életük végéig szólóan kinevezet kilenc bíró. A legfelsőbb bíróság szövetségi ügyekben fellebbezési fóruma az alsófokú, valamint az állami bíróságoknak. Illetékessége kiterjed a külföldi követekre, miniszterekre és konzulokra, s minden olyan ügyre, amely érinti az államot.

[4]

1815. szeptember 17.

Meghal Balla Antal térképész

Nyáregyházán meghal Balla Antal földmérő és vízépítő mérnök, a XVIII. század második felének legkiválóbb magyar térképésze. Nagyszombatban végezte tanulmányait, s miután földmérői képesítést szerzett, uradalmi mérnök lett. 1766-tól Nógrád vármegye, 1777 és 1812 között Pest-Pilis-Solt vármegye földmérője volt. Az itt végzett tevékenységét megörökítő hatalmas méretű munka Bécsben jelent meg 1793-ban. Elsőként mérte föl Szegedet, később Pestet is. Ő készítette a Duna-Tisza csatorna első tervét, s javaslatot tett a Tisza átvágásokkal való szabályozására is. Nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltóak voltak vízrajzi és hajózási térképei. Akusztikai és zeneelméleti kérdésekkel is foglalkozott, s felvetette egy állandó pesti Duna-híd létesítésének tervét.

[5]

1848. szeptember 17.

Batthyány Lajos gróf miniszterelnök felterjeszti a királynak a második kormánya névsorát

[6]

1861. szeptember 17.

Meghal Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda alapítója

A kisdedóvás úttörője és a nőnevelés jelentőségének magyarországi hirdetője Pozsonyban látta meg a napvilágot. Magyarországon és Bécsben élt, de sokat utazgatott is. 1808-ban Yverdonban (Svájc) találkozott a neveléstörténet egyik legnagyobb alakjával, Pestalozzival, aki nagy hatással volt későbbi pedagógiai törekvéseire. 1828. június 1-jén Budán nyitotta meg az első magyarországi óvodát, Angyalkert néven. Még abban az évben, október 15-én megalapította az óvodából kikerülő, hét éven felüli leányok számára a krisztinavárosi ipariskolát, ahol kézműipari jártasságot sajátítottak el a tanulók. A nemesi ellenzék haladó szellemű képviselőivel - Kossuth Lajos, Bezerédj István - 1836-ban megszervezte a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. Közreműködésével tizenegy, az ő szorgalmazásával pedig haláláig nyolcvan óvoda létesült Magyarországon. Egyik legkövetkezetesebb híve volt a nők egyenjogúsításának. Az 1840-es években az első nemzeti nőnevelőképző intézet létrehozásában támogatta unokahúgát, Teleki Blankát. A Brunszvik-család szoros barátságban állt Ludwig van Beethovennel, akit martonvásári kastélyukban is vendégül láttak. Sokáig Brunszvik Terézt tartották a zeneszerző `halhatatlan kedves`-hez írott levelei címzettjének, ez a személy azonban valószínűleg húga, Brunszvik Jozefin (később gróf Deym Józsefné) volt. Jelentősebb művei: Felszólítás egy tanintézet felállítása iránt..., Mein Halbes Jahrhundert B.T. Emlékiratai. A reformkor nagyjai közt van a helye, akinek élete, közéleti tevékenysége ma is példát mutat. Halálának helyéről és időpontjáról ellentmondásosak az információk. Egyes források szerint 1861. szeptember 17-én halt meg Martonvásáron, a másik úgy pontosít, hogy 1863-ban halt meg Vácdukán, és Martonvásáron helyezték örök nyugalomra.

[7]

1877. szeptember 17.

Meghal Henry Fox Talbot angol fizikus és kémikus

Életének 77. évében elhunyt Henry Fox Talbot angol fizikus és kémikus, aki a fényképezésben kifejlesztette a negatív-pozitív eljárást (a talbotípiát), és így először tette lehetővé a negatívok sokszorosítását és nagyítását. Az eljárás lényege a következő: ezüstnitráttal és nátrium-kloriddal preparált papírt (a negatívot) a camera obscurában (a fényképezőgép ősének tekinthető zárt dobozban) megvilágítják, azután előhívják és rögzítik. A negatív másolata hasonló értékű papír lesz.

[8]

1891. szeptember 17.

Meghal Petzval József mérnök-matematikus

Szepesbélán született 1807. január 6-án. Pesten szerzett mérnöki oklevelet 1928-ban, ezután a fővárosnál dolgozott, illetve az Institutum Geometricumban a matematika és a mechanika előadója, majd a felsőbb mennyiségtan egyetemi tanára volt. 1837 és 1878 között a bécsi Műszaki Egyetem matematikaprofesszora; a differenciálegyenletekkel foglalkozó bécsi iskola megalapítója. Nevét elsősorban az 1840-ben szerkesztett, nagy fényerejű akromatikus kettős fényképészeti objektívjei tették ismertté, amelyekkel a megvilágítási idő a másodperc töredékére csökkent, és kiküszöbölődött a kép kontúrozottsága. Ő a korszerű anasztigmát lencserendszer feltalálója is. 1847-ben felfedezte a fényszórót; tudományosan igazolták azt a megállapítását, miszerint az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok. Tiszteletére 1962-ben az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület Petzval József-emlékérmet alapított.

[9]

1903. szeptember 17.

Ferenc József hadparancsot ad ki a magyar politikusoknak

Hét hónapja folyt az obstrukció a pesti parlamentben. Az obstrukció akkor sem maradt abba, amikor a kormány lemondott az újonclétszám emeléséről. Az ellenzék, s egyes kormánypártiak is a hadsereg szervezetében, vezényleti nyelvében `magyar szempontokat` akartak érvényesíteni. Széll miniszterelnök megbukott, s két hónap alatt az őt követő Khuen-Héderváry Károly kormánya is. Ferenc József a galíciai hadgyakorlatok alatt Chlopyban egy keserű hangú hadparancsban pirított rá a magyar politikusokra, mondván, hogy hadúri jogaiból éppúgy nem enged, mint a közös hadsereg egységéből. A hadseregegység `mindenik néptörzs` javát szolgálja. Nagy visszatetszést váltott ki Magyarországon mind az uralkodó merevsége, mind pedig az, hogy a magyar politikai nemzetet a sok közül való egyik `néptörzs`-nek nevezte. Néhány nap múlva az uralkodó udvarias levélben magyarázkodott, de figyelmeztette az országot, hogy a közös haderő egységét nem engedi megbontani.

[10]

1939. szeptember 17.

A Szovjetunió lerohanja Lengyelországot

[11]

1978. szeptember 17.

Megkötik a Camp David-i egyezményt

A közel-keleti béke egy lépéssel közelebb kerül. Anvar Szadat, egyiptomi elnök és Menáhem Begin izraeli miniszterelnök a marylandi Camp Davidben, Jimmy Carter amerikai elnök vidéki rezidenciáján megállapodnak egy egyiptomi-izraeli békeszerződésben.
Szadat, aki az előző évben, Jeruzsálemben tett látogatásával és az izraeli parlament előtt mondott beszédével (1977. XI. 20.) jelentős lépést tett már a keleti szomszéddal való kibékülés irányában, az egyezménnyel eléri azt, hogy Izrael fokozatosan kiüríti majd a megszállt Sínai-félszigetet. Emellett megállapodnak abban, hogy izraeli hajók áthaladhatnak a Szuezi-csatornán, és hogy felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatot.
A Jordán nyugati partján és a gázai övezetben Izrael által megszállt területeket illetően Jordánia és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet, a PFSZ bevonásával olyan egyezséget kell tető alá hozni, amely az egész Közel-Keleten biztosítja a békét.
Míg Szadat, Begin és Carter a tárgyalásokat politikája sikerének könyvelhette el, az arab világban éles kritikával fogadták az egyiptomi elnök kompromisszumkészségét. Az arabok és kivált a palesztinok az arab ügy árulójának minősítik Szadatot.
A további tárgyalások során kitűnt, hogy a palesztin kérdés megoldását illetően különböző elképzelések vannak: míg Izrael a megszállt területeket illetően a szuverenitás kérdését nyitva kívánja hagyni és további zsidó telepeseket enged be oda, Egyiptom a palesztinok önrendelkezését szorgalmazza. Begin elutasítja a PFSZ-szel való közvetlen tárgyalásokat, ragaszkodik Jeruzsálem nyugati, Jordániai részének annektálásához és Izrael északi határainak biztonsága végett a stratégiailag fontos (szíriai) Golán-fennsíkot is követeli.

[12]

1988. szeptember 17.

Szöulban megnyitják a XXIV. nyári olimpiai játékokat

[13]

1991. szeptember 17.

Észtországot, Lettországot, Litvániát, Észak- és Dél-Koreát, a Marshall-szigeteket, valamint Mikronéziát felveszik az ENSZ-be

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma