Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 30
14 találat
[1]

1782. augusztus 30.

II. József megalapítja a Mérnökképző Intézetet

A fejletlen úthálózat, a nehéz közlekedési viszonyok, a járhatatlan mocsaras területek, a gyakori folyóáradások, a hajózási feltételek javítása főleg a hidrosztatikában, hidrodinamikában, földmérésben, térképészetben jártas mérnöki gárda képzését tették sürgetővé. A hazai mérnökök a matematikai, fizikai, technikai, térképészeti és vízügyi ismereteiket a század közepétől a bécsi hadmérnöki iskolában és az 1763-ban Szencen (Szemp) felállított, majd Tatára költözött, piaristák irányításával működött kamerális iskolában szerezték meg (1780-ig állt fenn). Nagy részük főleg, mint jeles térképész és vízmérnök tevékenykedett. A magyarországi mérnökök képzésében mérföldkő volt a II. József által 1782. augusztus 30-án alapított, a budai/pesti egyetem keretében működő Mérnöki Intézet (Institum Geometricum), az első mérnökképző intézmény Európában. Rendelet írta elő azt is, hogy nyilvános mérnöki állásban csak olyan személyt lehet alkalmazni, aki elméleti és gyakorlati matematikából az egyetemen vizsgát tett, és erről bizonyítványt szerzett. Az intézet 1850-ig állt fenn. Az alapító rendelet hároméves továbbképző tanfolyamot írt elő. Ennek keretében egy főtárgyat (alkalmazott matematika, földmérő- és vízépítő-ismeretek, kiegészítve terepgyakorlatokkal) és két melléktárgyat (mechanika és mezőgazdaságtan) kellett hallgatni.

[2]

1801. augusztus 30.

A franciák kapitulálnak Egyiptomban

Az Egyiptomban kilátástalan helyzetbe kerülő francia expedíciós sereg kapitulál a britek előtt, s ezzel kudarcot vall Napóleon egyiptomi expedíciója. A vereségben végső soron Nagy-Britannia földközi-tengeri flottafölénye játszott döntő szerepet. A kapituláns csapatok egyelőre még Egyiptomban maradnak, és csak 1802-ben térnek vissza Franciaországba. Napóleon a török ellentámadás meghiúsítása céljából vonult 1799 februárjában Szíria felé. Ám a kezdeti sikerek ellenére sem sikerült bevennie Akkót, a régi keresztes erődöt. Május 20-án kénytelen volt felhagyni a hadművelettel, és a sereg megkezdte az igen fáradságos visszavonulást Egyiptom felé. Időközben a britek erősítésül török csapatokat irányítottak Abukirba. A franciák azonban július 25-én megsemmisítették a felmentő sereget. Napóleon azonban nem tudta kiaknázni győzelmét. A szokatlan klíma és a hadjárat megpróbáltatásai teljesen kimerítették a franciákat. Az egyiptomi hadjárat során a sereggel tartó tudósok és művészek munkája döntő szerepet játszott az ókori birodalom múltjának feltárásában.

[3]

1811. augusztus 30.

Megszületett Théophile Gautier, a l'art pour l'art atyja

Párizsban festészetet tanult, s csatlakozott a romantikus fiatalokhoz. 1833-ban született, Albertus című verses legendájával kivívta a kor leghaladóbb íróinak csodálatát, de még ugyanabban az évben kiadott, Az ifjú franciákban elhatárolta magát a romantikusok túlzásaitól. Legszebb verseit tartalmazó, 1852-ben megjelent Zománcok és kámeák című kötete lett a parnasszisták `bibliája`, s a mű igen erősen hatott Baudelaire-re is. A l,art pour l,art-ot dícsőítő nézeteit első híres regényében, az 1835-ben megjelent Maupin kisasszonyban fejtette ki. Másik jelentős regénye a Fracasse kapitány. Mindkét művet megfilmesítették, az utóbbit többek között Abel Gance is. Értékes tanulmányt írt Balzac, Hugo, Flaubert és Baudelaire művészetéről. Ő vette rá Zichy Mihályt, hogy állítsa ki képeit Párizsban. Szívesen elmélkedett a romantikus művészetről és irodalomról: A drámaírás története az utolsó negyedszázadban (1858); A festészet istenei és félistenei (1864). Három kötetben jelent meg Mai Parnasszus című versgyűjteménye. Halálakor (1872. október 23.) két költő is ódával búcsúzott tőle: az öreg Victor Hugo és a fiatal Mallarmé. Műveinek magyarra fordításában főként Babits, Szabó Lőrinc és Weöres Sándor jeleskedett.

[4]

1846. augusztus 30.

Megszületett Kresz Géza orvos

Nagy érdemeket szerzett a rohamosan fejlődő Budapest egészségügyi ellátásának megszervezésében és kiépítésében. Pesten szerzett orvosi diplomát 1871-ben, s előbb kerületi, majd tisztiorvos volt, 1887-ben pedig megalapította a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet, a mai mentőszolgálat elődjét. Nevéhez fűződik a Pesti Korcsolyázó Egylet 1869-ben történt létrehozása is. Egészségügyi felvilágosító munkákat írt. Budapesten hunyt el 1901. április 10-én. Fia, Kresz Géza (1882- 1959) neves hegedűművész és kamaramuzsikus volt.

[5]

1849. augusztus 30.

A törökök nem adják ki a magyar menekülteket

A szabadságharc végnapjaiban nagyon sokan menekültek az Oszmán Birodalom területére. Az első emigránsokról 1849. július 23-án számolt be a Porta bukaresti megbízottja. Fuád 1120 főről, köztük 36 tisztről tudott. Kossuth augusztus 17-én Orsovánál lépett a török területekre, hamarosan több ezren követték. Strümer osztrák követ erélyes hangú tiltakozó jegyzéket nyújtott átt az oszmán félnek. Ebben az osztrák-török kapcsolatok jövőjét tette függővé a Porta lépésétől. Az augusztus 30-án tartott minisztertanácsi ülésen Musztafa Resid nagyvezír álláspontját fogadták el. Ő azt emelte ki, hogy a menekülteket nem szabad kiadni az osztrák és az orosz hatóságoknak, mivel ez egyet jelentene a halálos ítéletükkel. A török vezetés ezért a végső döntést halogatni kezdte, a megállapodás végül októberben született meg.

[6]

1871. augusztus 30.

Megszületett Lord Ernest Rutherford fizikus és kémikus

Az új-zélandi Nelson-ban látta meg a napvilágot, szülei, akiknek tizenkét gyermeke közül a negyedik volt, skót és angol származásúak. Már gyermekkorában érdeklődött a fizika iránt, és kitűnt tehetségével. Ezért ösztöndíjat kapott az új-zélandi egyetemre, a Canterbury College-ba, ahol 1894-ben matematikából és fizikából doktorált. A következő éven újabb ösztöndíjjal az angliai Cambridge-be utazott, s a Cavendish Institute-ban folytatta kutatásait. 1898-ban megkapta a montreali McGill egyetem fizikaprofesszori katedráját. 1907-ig maradt Kanadában, ekkor elfogadta a manchesteri egyetem meghívását a fizika tanszék élére. 1906-ban megalkotta a róla elnevezett atommodellt, amelyet még ma is a valóság jó megközelítésének tekintenek. 1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott `az elemek bomlásának vizsgálataiért és a radioaktív anyagok kémiájában elért eredményeiért`. 1919-ben a cambridge-i Cavendish Institute-ban a kísérleti fizika professzora lett. Ugyanebben az évben először neki sikerült mesterséges kémiai elemátalakítást végeznie: nitrogénmagot bombázott alfarészecskékkel, s ahol ezek a nitrogénmagba ütköztek, több ágra bomlottak. E reakció terméke volt az oxigén-17 és a proton. Nem tartotta valószínűnek azt, hogy a magenergia a gyakorlatban hasznosítható lesz. 1914-ben lovagi, 1931-ben főnemesi címet kapott. 1933-tól az angol akadémiai segélybizottság elnökeként sokat fáradozott a Németországból emigrált tudósok megsegítésén. Cambridge-ben hunyt el 1937. október 19-én.

[7]

1932. augusztus 30.

Hermann Göring kerül a birodalmi gyűlés élére

Hermann Göring, aki az I. világháború egyik repülős hőse volt, nagyon hamar a náci párt tagja lett. 1923-ban részt vett a müncheni sörpuccsban, 1928-ban a Reichstagba is bekerült. Az 1932. július 31-én megtartott választásokon a NSDAP a szavazatok 37,30 %-val a legerősebb frakcióvá vált. Így a Reichstag elnökének fontos tisztségét is meg tudták szerezni.

[8]

1939. augusztus 30.

Lengyelországban általános mozgósítást rendelnek el

[9]

1940. augusztus 30.

A második bécsi döntés értelmében visszakerül Észak-Erdély, a Partium és a Székelyföld

A bécsi Belvedere-palotában 1940. augusztus 30-án került sor az úgynevezett második bécsi döntésre, amely szerint Észak-Erdély 43 541 négyzetkilométeres területe közel 2,2 millió lakossal (ebből csak kb. 1,1 millió, az 51,4 százalék volt magyar) ismét Magyarország fennhatósága alá került. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld. - Románia már korábban kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak Besszarábiát és Észak-Bukovinát, majd Bulgáriával is megegyezett Dél-Dobrudzsa átadásáról. Ugyanakkor elutasította a magyar követelést, hogy mondjon le Erdély nagy részéről. A bukaresti kormány a vitában a németeket kérte fel a közvetítésre, akik a Ploiesti környéki olajmezőket féltették egy fenyegető fegyveres konfliktustól. Ugyanakkor - újabb kutatások szerint - Hitler attól is tartott, hogy a területi kérdés esetleg szovjet segítséggel valósul meg. Ezért a korábbi elutasító álláspontot megváltoztatva Bécsben Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter a magyarok javára döntött. (Az anekdotikusan hangzó történet szerint Manoilescu román külügyminiszter a döntés kihirdetésekor elájult.) A magyar csapatok fokozatosan vették birtokukba a visszacsatolt területeket szeptember 5: Szatmárnémeti, szeptember 6: Nagyvárad). Szeptember 9-én némi tűzharcra is sor került. A megállapodás a II. világháború végéig volt érvényben.

[10]

1946. augusztus 30.

Megszületett Bódy Gábor filmrendező

Az ELTE bölcsészkarán történelem-filozófia szakot végzett, majd 1975-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán filmrendező szakon szerzett diplomát. Diplomafilmjét, az Amerikai anzix-t a főiskolán egészen addig nem fogadták el, amíg a következő évben el nem nyerte a mannheimi nemzetközi filmfesztivál fődíját. Szemben állt a hivatalos hatalommal, a főiskolát is kevésre tartotta, és ezért próbálták lehetetlenné tenni. Nagy visszhangot váltott ki a Weöres Sándor elbeszélő költeménye nyomán forgatott filmje, a Nárcisz és Psyché, újszerű képi építkezésével és poétikus hangvételével. Kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatai mellett 1982-ben egyik alapító tagja volt az Infermental elnevezésű nemzetközi videófolyóiratnak. A magyar videóművészetért mind elméleti, mind gyakorlati síkon nagyon sokat tett. A nyugat-berlini filmfőiskolán vendégtanárként tanított. Utolsó játékfilmjének, az 1983-as Kutya éji dalának nemcsak rendezője, hanem főszereplője és forgatókönyvírója is volt. Vonzotta az okkultizmus és az alkímia, s e szellemben fogant páratlanul jó forgatókönyve, a Valerij Brjuszov regénye nyomán készült Tüzes angyal, amelyből azonban nem lett film. Tüzes angyal - Psychotechnikum címmel 1987-ben jelentek meg irodalmi forgatókönyvei. Önkezével vetett véget életének 1985. október 24-én.

[11]

1950. augusztus 30.

Megállapodás jön létre az állam és az egyház között

1948 őszén a Magyar Köztársaság egyezményekben szabályozta az állam és a nagyobb történelmi egyházak közötti kapcsolatokat. A református és az unitárius egyházzal október 7-én, az izraelita felekezettel december 7-én és az evangélikus egyházzal december 14-én írták alá a megállapodást. Az állam formálisan biztosította a vallás- és lelkiismereti szabadságot, az egyházak önkormányzatának (autonómia) működését, a szociális-karitatív ténykedés lehetőségét, az államosított iskolákban is a kötelező hitoktatást. Ezt 1949 őszén már fel is számolták. A `szabad egyház a szabad államban` alapelvből kiindulva az állam 20 évig, ötévente 25%-kal csökkenő mértékben az egyházaknak anyagi támogatást ad (kongrua). Az egyházak viszont ennek fejében támogatják az államot, helyeslik annak politikáját, jelen esetben a szocializmus építését és a `békeharcot`. A katolikus egyház ekkor még nem volt térdre kényszeríthető. A Mindszenty-per, a szerzetesrendek felszámolása és a papi békemozgalom nyomására írta alá a püspöki kar nevében Grősz József kalocsai érsek 1950. augusztus 30-án a kánonjogilag eleve érvénytelennek minősülő megállapodást. A szeparáció utáni új helyzetben a katolikus egyházat totális állami alárendelődésre kényszerítették. A püspöki kar vállalta a szocialista rendszer támogatását és az egyházon belül ezzel szemben állók megbüntetését; egyetértett a békeharc céljaival és a mezőgazdaság kollektivizálásával. Formálisan ezek az egyezmények képezték egészen a rendszerváltásig az állam és az említett egyházak közötti kapcsolatok alapját.

[12]

1958. augusztus 30.

Mao Ce-tung meghirdeti a három vörös zászló politikáját

Mao Ce-tung, kínai állam- és pártvezető a politikai bizottság pejtajhói ülésén elfogadtatja a három vörös zászló: `szocialista építés`, `nagy ugrás előre` és `népi kommunák` létesítése politikáját. Az első ötéves tervet eredményesen teljesítik. A következő terv céljait illetően viszont a vezetők körében nézeteltérések támadnak. Nem óhajtanak továbbra is a szovjet gazdasági és katonai segítségre hagyatkozni, mert attól tartanak, hogy ez fokozódó függést jelentene a Szovjetuniótól. Másrészt pedig ideológiai viták vannak a gazdaság fejlesztésének üteme körül és arról, hogy milyen intézkedésekkel tartsák szemmel és befolyásolják a népet a független szocialista gazdaság felé vivő úton. A modernizálásnak a kommunizmus sajátos kínai formájához kell vezetnie, nem pedig a Nyugathoz való közeledéshez. A "nagy ugrás" végül is a kínai sztálinizmus kezdete volt; a feszített ütemű sztálinista iparosítás programja egy, még Oroszországnál is elmaradottabb országban.

[13]

1960. augusztus 30.

Meghal Szőnyi István festő

Zebegényben meghal Szőnyi István Kossuth-díjas festő. Szőnyi 1894. január 17-én született az akkor még különálló Újpesten. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly és Réti István tanítványa lett. 1920-ban nyílt első kiállítása az Ernst Múzeumban, ugyanebben az évben tagja lett a Szinyei Társaságnak. Az 1920-as évek végétől először nyaranta, később minden szabad idejében Zebegényben dolgozott. Fő témáit Zebegény festői környezete, a Dunakanyar, a zebegényi parasztok szolgáltatták. Több nagyméretű alakos kompozíciót festett (Gyümölcsszedők, Átkelés a Dunán, Zebegényi temetés, Zebegényi est). 1937-től tanított a Képzőművészeti Főiskolán. Az 1940-es évektől szabadiskolát vezetett Zebegényben. A plein-air irányzat jelentős magyar képviselőjeként tartották számon. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1949-ben Kossuth-díjat kapott, 1952-ben érdemes művész, 1956-ban kiváló művész lett. Zebegényi műterme ma emlékmúzeum. 2004-ben Magyar Örökség-díjjal ismerték el iskolateremtő festőművészetét.

[14]

1987. augusztus 30.

Johnson 9,83 másodperc alatt futja a 100 m-t

A római atlétikai világbajnokságon 100 m-en sor kerül az izgalommal várt párviadalra a címvédő Carl Lewis (Egyesült Államok) és Ben Johnson (Kanada) között. A kanadai 65 000 lelkes néző előtt látható előnnyel győz és egyben 9,83 másodperces idejével, egytized másodperccel javítja a világrekordot. Az `atlétika történetének legnagyobb 100 m-es párviadalában` az alulmaradó Lewis másodikként honfitársa, Calvin Smith négy évvel korábbi világcsúcsidejét futja. A verseny után az amerikai futó kijelenti: "Most tovább hajszolom a világcsúcsot. Hiszen van még néhány napom."

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. nyári száma