Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 28
26 találat
[1]

1347. július 28.

I. Nagy Lajos Kassának Buda város kiváltságait adományozza

[2]

1358. július 28.

A brassói kereskedők kiváltságot kapnak

I. (Nagy) Lajos király város- és kereskedelempolitikájába jól illeszkedett a Brassó városának adományozott privilégium. Ennek értelmében a kereskedők a Duna torkolatáig szabadon kereskedhettek. A lépéssel a polgárok közvetlenül a Fekete-tengertől tudták beszerezni a levantei portékákat.

[3]

1420. július 28.

Zsigmondot a prágai várban cseh királlyá koronázzák

[4]

1466. július 28.

Podjebrád György cseh király I. Mátyás közbenjárását kéri II. Pál pápánál

[5]

1623. július 28.

Bethlen Gábor levélben közli Frigyes volt cseh királlyal, hogy augusztus 14-én hadjárat indul II. Ferdinánd ellen

[6]

1741. július 28.

Meghal Antonio Vivaldi

Antonio Lucio Vivaldi Velencében született 1678. március 4-én. Apja, Giovanni Battista Vivaldi, a velencei San Marco-bazilika hegedűse volt a legfontosabb tanára. Papnak tanult, 1703-ban szentelték fel. 1696-ban lépett fel először, apja mellett a zenekarban, felszentelése után azonban súlyos betegsége - feltehetően asztmája - miatt felhagyott a zenekari muzsikálással. 1703-ban az Ospedale della Pieta zeneiskola tanára lett, az intézménnyel egész életében kapcsolatban maradt, először hegedűtanárként, később zenekarvezetőként, majd külső zeneszerzőként. Első darabjait is itt szerezte, trió- és hegedűszonáta-gyűjteményei 1705-ben, illetve 1709-ben jelentek meg. Hegedűre és vonószenekarra írt versenyműveit 1711-ben adta ki az amszterdami Estienne Roger kiadó. E cég 1717-ig további három gyűjteményét, és egy szonátakötetét jelentette meg. A Pieta 1713-tól Vivalditól is rendelt műveket, nagy sikere volt vokális egyházzenei darabjaival, s később más intézmények is megbízták komponálással. 1713-ban mutatták be első operáját Vicenzában, Otho falun címmel. Velencébe visszatérve impresszárióként és szerzőként egyaránt foglalkozott operával. 1718-20 között Mantovában dolgozott zeneigazgatóként Fülöp darmstadti herceg, a város kormányzója szolgálatában.
Ezután ismét Velencében telepedett le, de megrendelőinek szerte Európában írt hangszeres zenét. 1725-29 között öt új versenymű-gyűjteményt jelentetett meg, azután pedig inkább kéziratait adta el, magasabb árért. Számos operát írt ebben az időszakban, s impresszárióként is működött Velencében és más olasz városokban. Az 1730-as években zenéje kiment a divatból, 1740-ben megbetegedett, s már nem érte meg Messenia orákuluma című operája 1742-es bemutatóját. Bécsben bekövetkezett halála után kéziratai, saját kezűleg írt kottáinak 27 kötete különböző gyűjtőkhöz kerültek, majd 1920-ban újra felfedezték őket. A gyűjteményt ma a Torinói Nemzeti Könyvtár őrzi. Mintegy 770 szerzeménye ismeretes, közöttük 46 opera, amelyek közül azonban csak 21 maradt fenn. Sok egyházi tárgyú zenét is szerzett (Gloria, Magnificat), s ő volt a klasszikus háromtételes hegedűverseny és a ciklikus programkoncert kialakítója (A négy évszak). Műveinek megítélése sokáig vita tárgya volt a szakemberek körében, ma azonban mind jobban elismerik a korai klasszikára gyakorolt zenetörténeti hatását. Három - addig ismeretlen - művét Szabolcsi Bence zenetörténész találta meg 1947-ben.

[7]

1742. július 28.

Lezárul a háború Sziléziáért és a császári címért

A Poroszország és Ausztria között megkötött berlini béke, melyet az 1742. június 11-én Boroszlóban létrejött megállapodás előzött meg, lezárja az osztrák örökösödési háborút bevezető első sziléziai háborút (1740). Az angol közvetítéssel létrejött béke 16 cikkelyben szabályozza Szilézia birtoklását. Ausztria átengedi Poroszországnak Glatz grófságot, alsó- és Felső-Sziléziát összes felségjogával (kivéve: Troppau, Teschen, Jägerndorf és Hennersdorf). Poroszország kötelezi magát, hogy nem támaszt többé területi igényeket és fenntartja Sziléziában a katolikus vallást. A béke betartásáért, melybe a háborút viselő felek, Hollandia, Oroszország, Szászország, Braunschweig-Wolfenbüttel és Dánia is benne foglaltatik, II. György angol király vállal kezességet. Az angol király hannoveri választófejedelemként szintén csatlakozik a megállapodáshoz. II. Frigyes porosz király, azonban aggódik Sziléziában szerzett új birtokaiért, mivel az osztrák örökösödési háború Mária Terézia számára kedvező fordulatot vesz. A Habsburg-ház ellenfeleinek kezdeti katonai sikerei hatására a Wittelsbach-házból származó Károly Albert bajor választófejedelmet, akit többek között Franciaország is támogat, 1742. január 24-én VII. Károly néven német-római császárrá választották. Mária Terézia válaszlépésként megszállta Bajorországot. A Poroszországgal létrejött berlini békekötés szabad kezet biztosít Mária Teréziának az örökösödési háborúban. Bajorországot 1743. június 27-én hivatalosan is osztrák igazgatás alá helyezik. Emellett Mária Terézia 1743. szeptember 13-án szövetséget köt Bajorország és Franciaország ellen Nagy-Britanniával és Szardíniával. Ausztria megerősödése Poroszországot ismét az örökösödési háborúba való beavatkozásra serkenti. II. Frigyes egyrészről az új Wittelsbach-császár lemondatásától fél, akit sikertelenül támogat, másrészről az angol-osztrák és a szász-osztrák szövetségtől fenyegetve érzi Sziléziát. II. Frigyes Frankfurt am Mainban 1744. május 22-én uniót szervez a császár támogatására a császár, Pfalz és Hessen-Kassel részvételével. Emellett tárgyalásokba kezd Franciaországgal, ami 1744. június 5-én a porosz-francia védszövetség megkötéséhez vezet. XV. Lajos francia király hadat üzen Angliának és Ausztriának is. Ám II. Frigyes nem tudja elérni, hogy Svédországgal és Oroszországgal is szövetségre lépjen. Ez, a hátba támadás veszélyének kiküszöbölése lett volna a feltétele annak, hogy Franciaországgal összehangolt támadást indítson Csehország ellen. Az osztrákok Elzászban elért sikerei mégis arra bírják Frigyest, hogy Csehországra támadjon. A második sziléziai háborút megindítva 1744 nyarán 80 000 porosz katona vonul be Csehországba, és kéthetes ostrom után elfoglalja Prágát. A porosz támadás Mária Teréziát politikája átértékelésére készteti: ettől kezdve erőfeszítéseit Szilézia visszaszerzésére összpontosítja.

[8]

1750. július 28.

Meghal Johann Sebastian Bach

Johann Sebastian Bach, a 65 éves korában elhunyt német zeneszerző életében több csodálatot váltott ki orgonajátékával és rögtönzőtehetségével, mint alkotó zeneszerzői tevékenységével. Bach kompozícióit a kortársak gyakran túlságosan nehéznek és igényesnek találták; művei zenei műveltséget igényelnek és így nem feleltek meg a kor uralkodó, gáláns és tetszetős stílusának. Bach városi zenész- és orgonistacsaládból származott, így pályafutása szinte előre meghatározott volt: négy fia is ezt a hagyományt folytatta. Zenetanulmányai során zongorázni, orgonálni, hegedülni és énekelni tanult, a zeneszerzés technikáit más zeneszerzők műveinek tanulmányozásával sajátította el. Bach műveit leggyakrabban éppen betöltött hivatalának követelményei hívták életre. Arnsatdti és mühlhauseni orgonistaként orgonaműveket komponált. A versenyművek és kamarazenei művek kötheni udvari karmesteri működése során keletkeztek. A lipcsei Tamás-templom karnagyaként írta legjelentősebb, a mai ember számára is sokat mondó egyházi műveit és kantátáit. Az affektusok tana határozza meg a barokk zenei alkotásokat. Bach is érzelmeket ábrázolt műveiben, zenéjét azonban túlmutató rejtett kapcsolat jellemzi, melyeket Bach zenei szimbólumokkal ábrázolt. A hangjegyek közé a kereszt jelét teszi vagy számallegóriákat használ: tíz belépés a tízparancsolatot jelképezi. Bach célja, hogy a régi, átvett formákat új, belső feszültséggel töltse meg. Legjelentősebb teljesítménye, hogy a fúga műfaját önmagában is zárt, igényes formává fejlesztette.

[9]

1794. július 28.

Robespierre nyaktiló alatt fejezi be életét

Franciaország, 1794. július 28. Maximilien de Robespierre-t, a konvent és a Közjóléti Bizottság korábbi vezetőjét Párizsban lefejezik. A kivégzés népünnepélyhez hasonlít: amikor Robespierre feje a zsákba hullik, perceken át zúg a taps. Bukásának közvetlen oka az utolsó hónapok rémuralma. 1794 nyárelőjén kezdődött meg az ellenállás szervezése, amikor ismertté vált Robespierre-nek a Közjóléti Bizottság `megtisztítására` vonatkozó terve. A különböző politikai irányzatokhoz tartozók egymásra találtak a közös cselekvésben. A konvent thermidor 9-ei (június 27.) ülésén a mérsékeltek és a centrum (plaine = síkság) a Hegypárt beleegyezésével elhatározták Robespierre és társai letartóztatását. A héberista községtanács mentési kísérlete hiábavalónak bizonyult.

[10]

1794. július 28.

Párizsban megbukik a jakobinus diktatúra

XVI. Lajos halálával megkezdődik a francia forradalom negyedik szakasza: a Közjóléti Biztosság rémuralma két évig tart, s a diktatórikusan kormányzó jakobinus vezér, Maximilien de Robespierre bukásával és kivégzésével végződik (1794. VII. 28.). Franciaország a forradalom védelméhez, a nehézségek leküzdéséhez a terrorból és a fanatizmusból próbál erőt meríteni. A külső fenyegetést az európai nagyhatalmak intervenciós szándékai jelentik, melynek vezérmotívuma a tiltakozás az "isten kegyelméből" uralkodó király lefejezése miatt. De ott a belső fenyegetés is: ellenforradalmi parasztlázadások és viszálykodás a girondisták és a jakobinusok között a forradalom jövőjéről. Új arcok határozzák meg az eseményeket, új emberek kerülnek a forradalom középpontjába. A jakobinusoknak a girondisták, vagyis a mérsékelt republikánusok feletti győzelmét a diktatúra követi. A republikánus konvent által újonnan választott tagokból álló Közjóléti Bizottság megkezdi rémuralmát. A vezető férfiak mindannyian saját radikalizmusuk áldozatává válnak, s egymást pusztítják el. A rémuralmat a direktórium, majd Napóleon uralma követi.

[11]

1806. július 28.

Megszületett Alekszandr Ivanov orosz festő

A szentpétervári akadémián tanult, kezdetben klasszicista stílusban mitológiai és vallásos kompozíciókat festett, majd 1830-1857 között ösztöndíjasként Rómában élt. Itt megismerkedett J.F. Overbeckkel, a nazarénus festők vezetőjével, általa a klasszikus művészet hatása alá került. Apolló, Kiparisz és Jácint című képénél az antik szépségeszmény a naturalista megfigyeléssel egyesül. Fő művén A Messiás megjelenésén 1873 és 1857 között dolgozott, több mint hatszáz tanulmányt és vázlatot készített hozzá. Ny. V. Gogol barátjaként az orosz fanatikusokhoz tartozott, festményei messianisztikus, apokaliptikus jellegűek. Szentpétervárott hunyt el 1858. július 15-én.

[12]

1816. július 28.

Megszületett Dunyov István honvéd alezredes

A vingai születésű katonatiszt az 1848-as szabadságharc alatt - alezredesi rangban - ideiglenes hadügyész volt az aradi nemzetőrparancsnok oldalán. Tevékenysége miatt később halálra ítélték, majd az ítéletet 10 évi várfogságra változtatták. 1859-ben Itáliába ment, s Garibaldi szabadságharcosai közé állt. Részt vett a harcokban, s Garibaldi ezredessé nevezte ki. Mindvégig kitartott elvei - a nemzetköziség elveire épülő, republikánus és demokratikus tartalmú politikai irányzat - mellett. A kiegyezés után hazatérhetett volna, de ő - Kossuth-hoz hasonlóan - az örök emigrációt választotta. Pistoiában hunyt el 1889. augusztus 29-én.

[13]

1821. július 28.

Peru kikiáltja függetlenségét

Peru a spanyol hódítás előtt az Inka Birodalom központja volt. Francisco Pizarro 1531 és 1533 között hódította meg. A spanyolok 1543-ban hozták létre a perui alkirályságot, amely gazdag ezüstbányái révén az egész dél-amerikai spanyol gyarmati uralom központja volt. Gyakran törtek ki indián felkelések, melyek közül az 1780-81-es Tupac Amaru vezette lázadás volt a legjelentősebb. A dél-amerikai függetlenségi háború idején Peru volt a royalisták központja, egész 1821-ig, mikor az argentin José de San Martín kihirdette Peru függetlenségét. Az újonnan függetlenné vált ország berendezkedését a diktátorok gyakori váltakozása jellemezte.

[14]

1849. július 28.

A zsidók egyenjogúságot kapnak

A szabad királyi városok egy része szabadulni szeretett volna a falain belül megtelepedett zsidó iparűzőktől. Pogromok és kitiltó határozatok jelezték ezt a törekvést. A Batthyány-kormány a katonaság bevetésével törte le e mozgalmakat. Ugyanakkor felmentette a zsidókat a nemzetőri szolgálat alól, nem kaptak szavazójogot sem. A zsidók egyenjogúsítását csak 1849. július 28-án, az utolsó szegedi országgyűlés iktatta törvénybe. A zsidóság jelentős szerepet játszott a honvédség felszerelésében. A hadseregben pedig nem volt akadálya a zsidó katonák előrejutásának.

[15]

1849. július 28.

Elfogadják a nemzetiségi törvényt

A békekísérletek magyarok és nem magyarok között szinte a fegyveres harc kitörésével egy időben megkezdődtek. A nem magyar népek vezetői is látták: háborús úton nem érik el a remélt nemzeti önrendelkezést. A forradalom vezérei közül csak néhányan ismerték fel, hogy a magyarságnak az ország nem magyar népeivel, mint egyenjogú nemzetekkel kell számolnia. Teleki László az olmützi alkotmányt követő napokban sürgette Kossuthot, hogy egyezzenek meg a nemzetiségekkel, s adjanak nekik területi autonómiát, anyanyelvű közigazgatást, iskolát, igazságszolgáltatást. A radikálisok felvetették az ország föderatív átalakítását. A kormány álláspontja: `föderatív status felállításába` nem mehetnek bele. Az egyezkedések mégis felgyorsultak. Az 1848. évi levert havasalföldi román forradalom vezetői közvetítésre ajánlkoztak a magyarok és az erdélyi románok között. A magyar kormánnyal aláírt `megbékélési tervezet` képzete részben az alapját a magyar nemzetgyűlés 1849. július 28-án elfogadott határozatának. Ez ugyan nem adott területi autonómiát a nemzetiségieknek, de elismerte jogukat a szabad nemzeti fejlődésre, és kiterjedt nyelvhasználati jogokat biztosított számukra.

[16]

1867. július 28.

Törvényekben alapozzák meg a kiegyezés dualista államrendszerét

Másfél tucatnyi törvényben rakta le az országgyűlés a kétközpontú birodalom, a dualizmus rendszerének alapjait. A dualizmus lényegét az 1867:XII. tc. öntötte jogi formába. A 69 §-ból álló törvény megerősítette a Habsburg-monarchia országainak összetartozását az 1723. évi Pragmatica Sanctio alapján, azzal a megkötéssel, hogy a "közös biztosság együttes erővel leendő védelme és fenntartása" mellett Magyarország "önállása sértetlenül fenntartható". A legfontosabb intézkedés annak leszögezése, hogy az uralkodó a birodalom mindkét felében kizárólag alkotmányos kormányzati rendszert tarthat fenn. Deákék ragaszkodtak ahhoz, hogy Ausztriában is az alkotmányos parlamentarizmus érvényesüljön, mert ebben láttak biztosítékot arra, hogy nem ismétlődhet meg az 1848. őszi fordulat, amikor a birodalom iparilag és katonailag fejlettebb területeire támaszkodva, Bécs támadást indított a magyar államiság ellen. A kiegyezés így Ausztriának is döntő segítséget nyújtott egy teljesebb alkotmányosság megteremtéséhez. A két ország közötti közös ügyek a kül- és hadügy, valamint a pénzügyeknek azon része, mely e kettő költségeinek fedezésére szolgál. A hadügy alapvetően ugyan Ferenc József kezében maradt, magának tartotta fenn a vezetést, nehogy a hadsereg egysége megsérüljön, de az újonclétszámot, a pénzt, a haderő nagyságát a parlamentek határozták meg, mindkét országban egybehangzó javaslatok alapján. A közös költségek összegét és arányát (kvóta) a két parlament küldöttségei dolgozták ki, mindig csak egy meghatározott időre (ténylegesen 10 évre), s azt is a két országgyűlésnek kellett jóváhagynia. A pénzt havonta kellett átutalnia. A közös ügyek, a közös minisztériumok ellenőrzését nem közös parlament látta el, hanem a két parlament által kiküldött delegációk. A 60-60 fő egyidejűleg, de külön teremben ülésezett, s üzeneteket küldött egymásnak; csak ha nem tudtak megállapodni, akkor ültek össze együttes szavazásra. A közös miniszterek mindegyik bizottság előtt kötelesek voltak megjelenni, beszámolni. (Ez a nehézkes rendszer azért született, mert a magyarok semmiféle közös parlamentet nem akartak elfogadni.) Az abszolutizmus kori államadósságok Magyarországot "szorosan jogilag nem terhelhetik", de "a helyzetnél fogva, politikai tekintetből", továbbá "méltányosságból" részt vállalt a törlesztésből. A kereskedelmi ügyek elvben nem voltak közösek, de a két fél "időnként" (ténylegesen 10 évenként) vám- és kereskedelmi szövetséget kötött, egységes maradt a pénzrendszer. A kiegyezési törvényt július 28-án szentesítette Ferenc József, az év végén pedig a 10 éves vám- és kereskedelmi szerződést részletező törvényt. Ez utóbbi volt az egyébként nagyon merev, politikai okokból változtathatatlan berendezés egyetlen rugalmasan kezelhető része: a 10 évenkénti alku biztosította a gazdaság változó igényeihez való hozzáigazodást; elvben azt is lehetővé tette, hogy a vám- és kereskedelmi közösséget megszüntessék. A dualista állam új elnevezését 1868. végén rögzítették: Osztrák-Magyar Monarchia vagy Osztrák-Magyar Birodalom. Az új berendezkedés - amely a magyar-horvát kiegyezéssel vált teljessé - tartósabb volt, mint ellenfelei vagy akár megalkotói gondolták: 51 évig állt fenn.

[17]

1870. július 28.

Létrejön a `fiumei provizórium`

Fiume városa a magyar koronához csatolt külön testként a magyar kormány fennhatósága alá kerül.

[18]

1914. július 28.

Kitör az első világháború

1914. június 28-án Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. A merénylet hátterében Bosznia 1908-as, Monarchia általi annexiója állt, amelyet a nép - amely ötszáz év török megszállás után függetlenségre vágyott - nem tudott elfogadni. Ferenc Ferdinánd egyébként autonómiát szeretett volna adni a szlávoknak, de Szerbia egy nagyszerb állam megvalósítását tervezte, Bosznia és Horvátország csatlakozásával.
A merénylet csak egy égő gyufaszál volt, melyet Európa lőporos hordójába dobtak. Egyes osztrák politikai csoportok a merényletet szerb hadüzenetnek fogták fel, s jó alkalomnak tartották Szerbia katonai lerohanására, de az akció megkezdését Németország álláspontjától tették függővé. A német vezetés, amely évek óta készült egy nagy erőpróbára az angolokkal és franciákkal, július 5-én a háború támogatása mellett döntött.
Ezután az Osztrák-Magyar Monarchia július 19-én elfogadhatatlan ultimátumot küldött Szerbiának, amelyben az osztrákellenes propaganda leállítását követelték, továbbá hogy Belgrád engedjen be egy osztrák-magyar bizottságot, amely a merényletek hátterét vizsgálná. A szerbek, maguk mögött tudván a cári Oroszországot, elutasították a követeléseket s még aznap mozgósításba kezdtek. A Monarchia ezután megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, majd a merénylet után egy hónappal, július 28-án hadat üzent Szerbiának, bár Tisza István magyar miniszterelnök e lépést korainak tartotta. Másnap az oroszok mozgósítottak, 31-én Németország küldött ultimátumot az angoloknak és franciáknak. A konfliktusba sorra bekapcsolódtak a háborúra már felkészült, egymással szembenálló szövetségeket alkotó európai nagyhatalmak. A németek augusztus 2-án bevonultak Luxemburgba, 3-án Belgiumba. Augusztus 12-ig minden ország hadat üzent a szembenálló csoport tagjainak, és kitört a négy évig tartó világháború, amely a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott Európa népeire.
A végső egyenleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.

[19]

1921. július 28.

Fogolycsere-egyezmény jön létre Magyarország és Szovjet-Oroszország között

A rigai megállapodás értelmében értelmében az orosz és ukrán szovjetkormány hazaengedte a túszként visszatartott I. világháborús magyar hadifogoly tiszteket, cserébe a Magyarországon rekedt orosz hadifoglyokért, valamint elítélt magyar kommunistákért. 1921. október 22-én érkezett meg Rigába a magyar kommunista elítéltek első, 60 fős cserecsoportja, s összesen 329 magyar került így a Szovjetunióba. Az akció 1924-ben fejeződött be.

[20]

1928. július 28.

A széles körű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a statáriális bíróság halálra ítéli Sallai Imrét és Fürst Sándort, s az ítéletet még aznap végrehajtják.

[21]

1928. július 28.

Megnyitják az olimpiai játékokat Amszterdamban

Amszterdamban megnyitják a IX. nyári olimpiai játékokat. 46 országból 2971 sportoló vesz rajtuk részt, közöttük 288 nő. 17 sportágban 120 versenyt tartanak. A háború után először vesznek részt a versenyeken a németek is, akik az összértékelésben a második legjobb csapatot alkotják. Az USA sportolói mögött. Tíz arany-, hét ezüst- és 13 bronzérmet nyernek. Az egyik legeredményesebb atlétának Carl Friedrich von Langen báró, német műlovas bizonyult, aki Draufgänger nevű kiváló versenylovával aranyérmet nyer. Ha tekintetbe vesszük a ló nevét - `rámenős` -, ez nem is csoda.

[22]

1947. július 28.

Pfeiffer Zoltán elnökletével megalakul a Magyar Függetlenségi Párt

[23]

1984. július 28.

Los Angelesben megnyitják a XXIII. nyári olimpiai játékokat

Új fejezet következik a sport történetében, mert először történik meg, hogy az olimpiai játékokat teljes egészében a magángazdaság finanszírozza.

[24]

1993. július 28.

Meghal Boris Christoff operaénekes

A XX. század egyik legnagyobb basszusa a bulgáriai Plovdiv-ban született. Rómában, majd a salzburgi Mozarteumban tanult énekelni, és 1946-ban debütált az olasz fővárosban. Az orosz, olasz és német operák szakavatott tolmácsolója volt. Egyik legnagyobb sikerét Muszorgszkij Borisz Godunovjának címszerepében aratta. Lenyűgöző színpadi játékában, szépen zengő hangjában nem csak a római opera, a milánói Scala, a londoni Covent Garden és a San Francisco-i opera nézői, hanem a világ sok más operaházának látogatói is gyönyörködhettek. Életének utolsó negyven esztendejét Olaszországban töltötte. Rómában halt meg.

[25]

1994. július 28.

A kormány dönt az 1996-os Világkiállítás lemondásáról

[26]

1995. július 28.

Meghal Rózsa Miklós

Meghal Rózsa Miklós, háromszoros Oscar-díjas zeneszerző, a Dzsungel könyve, a Ben Hur és más híres filmek zeneírója.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. nyári száma