Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 24
16 találat
[1]

1326. április 24.

Károly Róbert megalapítja a Szent György-lovagrendet

Szent György napján a `lovagok baráti rendjének összes tagjai` az esztergomi káptalan előtt, I. Károly jelenlétében írásba foglaltatták szabályzatukat. Névadójuk, a `sárkányölő` Szent György, a 4. században élt katonaszent a kereszténységéért szenvedett vértanúságot. A lovagrend tagjainak a Krisztusért vívott harc mellett más erkölcsi kötelezettségeket is vállalniuk kellett. Ezek közé tartozott a lojalitás, a bátorság, a szegények oltalmazása és a nő tisztelete. A Szent György-lovagrend legfeljebb 50 tagot fogadhatott soraiba, akik különös ismertetőjelül fekete csuklyás köpenyt viseltek, latin nyelvű felirattal: `Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben.` Szent György lovagjai kötelesek voltak bizonyos ünnepnapokon összegyűlni, egymással jó viszonyt ápolni. Legfőbb kötelességük: mindenben követni a királyt. A háborúban megsebesült társukat nem hagyhatták magára; ha fogságba esett, ki kellett szabadítaniuk. Tagfelvétel csak a korábbi tagok egyhangú hozzájárulásával történhetett, és kizárólag két választott bírájuk ítélkezhetett a lovagrend tagjai felett.
Visegrádi helytörténészek 1990-ben határoztak magyarországi újjáélesztéséről, s 1992. április 25-én újból életre keltették a magyarországi lovagrendet a budavári Nagyboldogasszony templomban tartott szentmisén és lovagavatáson. A szentmise után szentelték fel az avató pallost és a Szent György Lovagok Testvéri Társaságának zászlaját. Első alkalommal 16 lovagot avattak. Azóta több mint 350 lovag és dáma lett tagja a lovagrendnek. A Nemzetközi Szent György Lovagrend tagja II. Erzsébet angol királynő és Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök is.

[2]

1464. április 24.

I. Mátyás mint megkoronázott király megerősíti a III. Frigyessel kötött 1463. évi békeszerződést

[3]

1504. április 24.

Országgyűlés kezdődik a Rákosmezőn

[4]

1514. április 24.

Bakóczot jelölik a pápai trónra

Bakócz Tamás egy erdődi kerékgyártó jobbágy fia volt. Műveltséget szerezve Mátyás kancelláriájába került. Humanista műveltségével és ügyességével nagy befolyást szerzett a királyi udvarban. Mátyás halála után kiterjedt birtokszerzési akcióba kezdett. Mint esztergomi érsek (1498), részben családtagjainak szerzett meg különböző egyházi méltóságokat, s visszaélve kancelláriai pozíciójával, előszeretettel kötött örökösödési szerződést a kihaló családok tagjaival. A pápai tisztséget is megcélozta. Amikor 1512-ben bevonult Rómába, II. Gyula pápa is elcsodálkozott mérhetetlen gazdagságán. Pápává azonban nem őt, hanem X. Leó néven egy Medicit választottak meg (1513). Mint pápai legátus, kárpótlásul megbízást kapott egy török elleni keresztes hadjárat megszervezésére. Ez torkollott az 1514. évi Dózsa-féle parasztháborúba. Az igazi nemesek mindvégig irigységgel szemlélték, hogyan szerez ez a jobbágyivadék - hivatali és politikai hatalma révén - hatalmas birtokokat. 1514 után mindazonáltal hanyatlott befolyása; főként, hogy Szapolyai János őt tekintette legnagyobb ellenfelének. 1521-ben halt meg. Korabeli feljegyzések szerint csak ezüstből 300 mázsát találtak hagyatékában, amit természetesen az urak lefoglaltattak. Lajos királynak a török elleni hadicélokra, a végvárak megerősítésére 40 ezer aranyat hagyott.

[5]

1547. április 24.

Magyarok harcolnak a mühlbergi csatában

A lutheri tanok Német Birodalom nemességénél és városi polgárságánál egyaránt széles körű visszhangra találtak, és gyorsan hódítottak. A fejedelmek és a rendek is örültek az egyházi javak elvételének, szekularizálásának, hiszen azok számottevő anyagi gyarapodást jelentettek számukra. V. Károly császár és toledói udvara mereven elutasította a vallásújítást. A nemzetközi politikai viszonyok mégis hosszú időn át megakadályozták, hogy beavatkozzék a német vallási (és a velük járó rendi) bonyodalmakba. A császár csak a tridenti zsinat 1545-ben történt összehívását követően határozta el magát a fegyveres fellépésre, amikor öccsével, Ferdinánddal közösen, III. Pál pápa támogatásával háborút indított a protestáns fejedelmek ún. schmalkaldeni (1531) ellen. A harcok során a Habsburgok uralkodása idején első ízben került sor arra, hogy magyar csapatokat (Nyáry Ferenc parancsnoksága alatt álló huszárokat) vetettek be idegen - cseh - harctéren. A magyar huszárok bátorságáról a kortársak nagy elismeréssel nyilatkoztak. Az 1547. április 24-i, az Elba menti Mühlbergnél lezajlott döntő csatában egy magyar huszár ejtette fogságba a protestáns hadak vezérét, János szász választófejedelmet. A protestáns rendi koalíció veresége nyomán jelentősen felerősödtek a császári hatalom reformációellenes intézkedései, amelyekről elsősorban a délnémet városok polgársága szenvedett. A magyarországi haderő részleges átcsoportosítása a háború idején felbátorította a törököket, de átforgó támadó hadműveletet - az újabb perzsiai hadjárat előkészületei miatt - nem indítottak. Ugyanakkor V. Károly is elutasította az ország török alóli felszabadítására vonatkozó kérését.

[6]

1581. április 24.

Megszületett Páli Szent Vince

Vincent de Paul, a francia társaságok, a kórházak és a rabok, valamint Madagaszkár védőszentje Ranquine-ben született. 1617-ben alapította meg a Szeretet Testvérületet (Lazaristák), s mintájára francia földön sorra alakultak a szegényeket és betegeket gyámolító otthonok. Ugyanő alapította meg 1633-ban a Szeretet Lányai (a későbbi Irgalmas Nővérek) társulatát, amelynek nővérei leánytanítással és betegápolással foglalkoztak. Jó szervező lévén alamizsnát gyűjtött a harmincéves háború áldozatai javára. Foglalkozott lelki gondozással, hittérítőket küldött Lengyel- és Észak-Írországba, Skóciába, a Hebridákra. Franciaországban megszervezte a karitász szolgálatot, majd 1640-ben az elhagyott és elárvult gyermekek felkarolására alapított intézményt. XIV. Lajos őt nevezte ki `lelkiismereti tanácsadónak` a főpapi kinevezésekhez. 1660. szeptember 27-én halt meg Párizsban. 1737-ben szentté avatta XII. Kelemen pápa.

[7]

1646. április 24.

Ungváron 63 pravoszláv pap elismeri a pápát

Az ungvári vártemplomban 63 pravoszláv ruszin pap engedelmességet fogadott X. Ince pápának és utódainak. Mindezzel ténylegesen megvalósult a Rómával való egyesülés és a jelenleg Kárpátaljának nevezett területen létrejött a görög katolikus egyház. Az unió alapelveit a basel-ferrara-firenzei XVII. egyetemes zsinaton, 1439. július 6-án fogadták el: a görög keleti, vagyis pravoszláv vallásnak elismerték a római pápa primátusát, továbbá azt, hogy a Szentlélek a Fiútól, azaz Jézus Krisztustól is származik, a tisztítóhely létét, valamint azt, hogy az ostya és a kovászos kenyér egyaránt érvényes anyaga az oltáriszentségnek. Cserébe a keletiek megtarthatták szertartásukat, papjaik pedig megkapták azokat a jogokat és kiváltságokat, amelyek a római katolikus papokat is megillették. Az ungvári unió után a görög katolikus egyház csaknem 300 évig - 1949 februárjáig - folyamatosan működött. 1945-ben, Kárpátalja szovjet bekebelezése után - Sztálin parancsára - azonnal megkezdték a görög katolikus egyház felszámolását, ami 1949 elején ért véget. Csak a rendszerváltás után, az 1980-as évek végén kezdődhetett meg a görög katolikus egyház újjászervezése, amit azonban az ukrán hatóságok továbbra is lassítanak, elsősorban a templomok visszaadása körüli huzavonával.

[8]

1706. április 24.

Megszületett Giambattista Martini zenetörténész

Kora egyik legnagyobb legismertebb zenepedagógusa Bolognában látta meg a napvilágot. A zenetörténet és zeneelmélet legjelentősebb tudósa és szaktekintélye a XVIII. századi Olaszországban. Irodalmi művein kívül jelentősek kompozíciói is: orgonaszonáták, kamaraduettek, oratóriumok, misék. 1784. október 4-én halt meg szülővárosában.

[9]

1854. április 24.

Ferenc József és Sissi házasságot köt

Ferenc József, a 23 éves osztrák császár menyegzője Erzsébettel, a csupán 16 éves bajor hercegnővel `álomesküvőként` élt sokáig az emberek emlékezetében. A bécsi Augustiner-Kirchében megtartott esküvő után még egy hétig folyt a mulatság a díszesen kivilágított Bécsben. Nemcsak az udvar ünnepelte a házasságkötést, hanem Bécs lakossága is, amely Erzsébetet már Bécsbe való bevonulásakor körülrajongta, s a Práterben megtartott népünnepéllyel jócskán kivette a részét a monarchikus esküvőből. A császárné, Miksa bajor herceg második lánya.

[10]

1877. április 24.

Oroszország hadat üzent Törökországnak

A Török Birodalomhoz tartozó Hercegovinában 1875-ben felkelés tört ki, és ez megismétlődött Bulgáriában is. A török megtorlás kegyetlensége miatt Szerbia és Montenegró hadat üzent Törökországnak, bizton remélve az orosz támogatást. A háborúban azonban a törökök győztek. A Monarchia külügyminisztere, Andrássy Gyula megpróbálta a törököket rákényszeríteni: adjanak a délszláv népeknek autonómiát. Erőfeszítései azonban kudarcba fulladtak. Ezután, 1877 elején a budapesti titkos tárgyalásokon megállapodott az oroszokkal, hogy a Monarchia semleges marad egy orosz-török háborúban, viszont cserébe megkapja Boszniát és Hercegovinát. 1877. április 24-én Oroszország hadat üzent Törökországnak. A hadműveletek kezdetén Románia is kikiáltotta függetlenségét. Az oroszok román segítséggel legyőzték a törököket. Az út szabaddá vált Konstantinápoly felé. A Török Birodalom az összeomlás szélén állt, valójában az európai hatalmak mentették meg. A szultánra az oroszok rákényszerítették Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségének elismerését és egy nagy bolgár fejedelemség létrehozását (San Stefanó-i béke). Az orosz befolyás kiterjeszkedését azonban sem a Monarchia, sem Anglia nem volt hajlandó tudomásul venni. (Magyarországon törökbarát tüntetések is zajlottak. A törökbarátság történelmileg amúgy is Habsburg-ellenes éllel bírt a politikai és történeti gondolkodásban.) A nagyhatalmak a berlini kongresszuson (1878. július) megfosztották Oroszországot győzelmének gyümölcsétől, Bulgária kisebb lett, mint az orosz tervekben. A következő évtized "keleti kérdését" a most már felszabadult Bulgária területi gyarapodása és az 1878-ban szintén megerősödött Szerbia közötti konfliktusok, s a török, maradék uralmának felszámolása jelentette.

[11]

1904. április 24.

Halálos sortüzet vezényelnek Élesden

Nem ment ritkaságszámba, hogy a pártok egymás gyűléseit megzavarták, de komoly tragédia csak a Bihar megyei Élesden lett belőle. A Függetlenségi Párt gyűlését a nagyváradi szocialisták által vezetett magyar és román parasztok ellentüntetéssel fogadták. Sosem sikerült megtudni miként, de a rájuk támadó csendőrség altisztjét halálos lövés érte. Az ezt követő csendőrsortűz 33 halálos áldozattal járt, még a menekülőkre is vadásztak.

[12]

1916. április 24.

Kitör a dublini húsvéti felkelés

Az Irish Volunteers nevű földalatti hadsereg tagjai elfoglalják az ír főváros, Dublin legfontosabb épületeit és tereit. Ezzel kezdődik az Írországnak Nagy-Britanniától való függetlenségéért vívott húsvéti felkelése. Az időpont kedvezőnek tűnik egy felkelés számára, mivel a brit haderő nagy részét a világháborúban bevetették. A Nagy-Britannia elleni harcra való előkészületeket 1914 óta szorgalmazta Sir Roger Casement, aki támogatást remél az Egyesült Államokba kivándorolt írektől. Ezen kívül kapcsolatot létesítettek a Német Birodalommal, amelytől fegyveres segítséget akartak kapni a közös ellenség ellen. A német hadvezetés érdeklődése 1916-ban azonban a nyugati fronton Franciaország felé irányult, így a támogatás elmaradt. Dacára ezeknek a kedvezőtlen kiindulási feltételeknek, James Conolly ír munkásvezér felhívást ad ki a fegyveres harcra. A heves utcai harcok egészen április 29-ig tartottak. A brit katonai túlerő azonban, mely brutális keménységgel járt el a függetlenségért harcolókkal szemben, az ír szabadságtörekvések meghiúsulásához vezetett. James Connollyt és a felkelés további 15 vezetőjét statáriális eljárás alapján agyonlőtték. A húsvéti felkelés, annak ellenére, hogy kudarcba fulladt, a brit kormányzattal szembeni ír ellenállás jelképévé lett.

[13]

1943. április 24.

A szövetségesek általános támadást indítanak Tunéziában

[14]

1947. április 24.

A moszkvai külügyminiszteri értekezleten a szövetséges nagyhatalmaknak nem sikerül megállapodniuk a Németországgal kötendő békeszerződés ügyében.

[15]

1956. április 24.

Meghal Albrecht Alt orientalista

A német filológus 1883. szeptember 20-án született Stübach-ban. Az Ószövetség irodalmi kompozícióiban a történeti forrásanyag (listák, törvények, stb.) elemzésével a bibliakritika történeti alapjainak, módszereinek kidolgozását tette lehetővé és részben el is végezte. A héber Biblia kritikai kiadásának egyik társszerkesztője volt. Mesteri kritikai érzéke és rekonstruáló képessége a bibliatudomány egyik legnagyobb alakjává emeli. Lipcsében érte a halál.

[16]

1983. április 24.

Lemond Kreisky szövetségi kancellár

Bruno Kreisky szövetségi kancellár (SPÖ), miután az ausztriai parlamenti választáson pártja elvesztette az abszolút többséget, beadta lemondását. Utóda, Fred Sinowatz kancellár koalíciós kormányt alakított a nemzeti-liberális FPÖ bevonásával. Az SPÖ-FPÖ-kormány a parlamentben immár 107 mandátumra támaszkodik az ellenzéki ÖVP 81 mandátumával szemben. Kreisky idején az SPÖ 13 éven át egyedül kormányzott Ausztriában (1970. III. 1.).

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. tavaszi száma