Kendertövekkel fedték be Kínában a 2500 éve elhunyt europid férfit
2016. október 12. 11:08
Egy 2500-2800 évvel ezelőtt elhunyt, „kannabiszlepellel” borított férfi maradványaira bukkantak az északnyugat-kínai Turpán-medencében kínai régészek. Az elhunyt mellkasára helyezett 13 tövet az elemzések szerint pszichoaktív hatásaik miatt termesztették a közösség tagjai. Az Economic Botany című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatócsapat folytatja a temető feltárását, mivel értékes információkat szerezhetnek a korabeli kannabiszhasználatról.
Korábban
Az emberiség már évezredek óta különböző célokra használja a kendert: kötelet fűzött belőle, ruhákat font, magjainak olajtartalma miatt pedig értékes tápanyagforrás volt egykoron. A leginkább közismert felhasználási módja azonban a növény virágzatának elégetése vagy elfogyasztása, amely során eufórikus élményt él át az egyén. A legújabb régészeti lelet alapján azonban egy újabb felhasználási területet is felfedeztek a kutatók: rituális temetkezési kellék, számolt be a Phys.org.
A Kína északnyugati részén feltárt emberi csontváz a kutatások szerint az europid (más néven kaukázusi) nagyrasszhoz tartozott, és halála idején körülbelül 35 éves lehetett. Eltemetői fűzfapárnát helyeztek a feje alá, majd a feje tetejétől a medencecsontig bezárólag 13 darab kannabiszt helyeztek egyfajta lepelként a megholtra, magyarázta a Kínai Tudományos Akadémia egyetemének munkatársa, Hungen Csiang.
Az elhunyt sírhelye egyike volt azon 240 ismert sírnak, amelyet a csiaji temetőben tártak fel. A sírkert „lakói” egykoron a 2-3 ezer évvel ezelőtt a területet uraló Szupejhszi Királyság alattvalói voltak, az, egy oázisban felépült településük pedig igen híres és forgalmas volt azokban az évszázadokban, ugyanis a Selyemút egyik fontos állomásaként funkcionált.
A tanulmányban a kutatók megjegyezték, más sírokban is találtak már kannabiszhasználatra utaló sírmellékleteket, azonban lepelként még sehol sem alkalmazták a növényt. Olyanra már volt példa, hogy kendermagokat találtak a sírban, esetleg néhány levelet szórtak az elhunyt alá, azonban ez az első, hogy egész növénypalántákat helyeztek a megboldogult mellkasára.
Az elemzések szerint a növényeket a közelben termeszthették, a kifejlettségük alapján pedig a késő nyári időszakban téphették ki őket a földből. A magas THC-tartalom alapján a szakértők arra következtetnek, hogy elsősorban pszichoaktív hatásuk miatt, tehát drogként használhatták a növényeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap