Íme a viktoriánus kor első brit tetoválóművészének remekei
2017. június 7. 15:51
A testfestés újabb kori divatja James Cook kapitány csendes-óceáni utazásai után, a 19. században élte első virágkorát. Az angol tetoválás szó a tahiti „megjelölni”, „ütni” (tatau) szóból eredeztethető, és Cook kapitány polinéziai utazásának köszönhetően terjedt el a köztudatban. A szigetország első professzionális tetoválóművésze, Sutherland Macdonald – aki elsőként nyitott, a nyilvánosság számára elérhető testfestő szalont – az 1880-as években, a brit hadsereg kötelékében kezdett el foglalkozni a különleges tevékenységgel. Munkáit ma is megirigyelhetné bármelyik tetováló mester.
Korábban
Az 1870-es években, az angol-zulu háborúban még telegráfot kezelőként szolgáló Sutherland Macdonald 1889-ben nyitotta meg tetováló helyiségét egy londoni török fürdő mellett. Abban az időben még hivatalosan nem létezett olyan mesterség, hogy tetoválóművész (angolul: tattooist), az új kategóriát a postahivatal kollégája alkotta meg, miután nemes egyszerűséggel összevonta a „tattoo” és az „artist” (művész) szavakat, és tattooist néven jegyezte be Macdonaldot, aki négy éven át egyedül birtokolhatta e megnevezést.
A mester eleinte kéziszerszámokkal dolgozott, ám 1894-től az általa szabadalmaztatott, elektromos készülékével festett. Klientúrája főként korabeli hírességekből és arisztokratákból állt. Egyes források szerint Viktória királynő több fiának is készített tetoválást, csak úgy, mint Norvégia és Dánia királyainak. Maga a testfestés már a 19. század első néhány évtizedében is egyre fokozódó népszerűségnek örvendett, ám az európai elit körében egyik legnagyobb szárnyalását akkor érte el, amikor kiderült, VII. Edvárd brit király (1901-1910) és fia Jeruzsálemben és Japánban tett útja során is egy-egy újabb ábrával gazdagodtak.
„Közel negyven éven át koronás fők és egyéb hírességek kapaszkodtak fel a Jermyn Street keskeny lépcsőházában, hogy meglátogathassák Macdonaldot, aki a valaha készített legszebb testábrákat hagyta bőrükön” – írta George Burchett 1953-as, Egy tetoválóművész emlékiratai (Memoirs of a Tattooist) című könyvében. „Az intelligens, szelíd Sutherland Macdonald barátaivá tette ügyfeleit, akik saját magukkal egyenlőnek tekintették őt.”
A kék és a zöld színű festék használatában úttörő szerepet játszó Macdonaldnak (1860-1942) nagyban köszönhető, hogy a tetoválóművészet kora elismert és megbecsült szakmává vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
