2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Így lett bűncselekmény az illegális határátlépés

2015. szeptember 1. 15:45 Gecsényi Lajos

A polgári állam erősödő rendészeti és pénzügyi adminisztrációja a 19-20. század fordulóján egyre nagyobb figyelemmel kísérte polgárai mozgását, ki- és bevándorlását. Mindezt jelentősen megkönnyítette az országhatárok megszilárdulása, a rendszeres úti okmányok bevezetése. Az utazás, a határok átlépése azonban korántsem lett nehezebb, így a hatóságok tudta, az útlevél nélkül történő közlekedés legfeljebb a határmentén vált általánossá. 

A helyzet nem sokat változott 1918 után sem, noha a trianoni Magyarország új államhatárai emberek millióit szakították el egymástól. A második világháború utolsó hónapjaiban, miközben az ország területe fokozatosan ismét összezsugorodott, az országhatárok még változatlanul szabadon átjárhatók, vagy csupán lazán ellenőrzöttek maradtak. Csempészek, rokonlátogatók, a határokon átnyúló földeket művelő parasztemberek szabadon közlekedhettek minden szomszéd országba, útlevelet legfeljebb a nagyobb távolságokra utazók, vagy a hosszabb időre távol maradók váltottak maguknak.

A változás első jele 1945-ben az volt, hogy az útlevélkiállítás joga a vármegyei közigazgatás első emberétől, az alispántól a rendőrséghez került. Fokozatosan megszerveződött azután a határ ellenőrzése is, és a határ okmányok nélküli átlépése, ami a második világháború kezdetén az 1903. évi VI. tc. (ami először iktatta a törvények közé az illegális határátlépést) újra kodifikálásával „bűncselekmény” lett, még mindig „csak” egy évi fogházzal büntetendő vétség maradt.

Így is volt ez mindaddig, mígnem 1948 tavaszán a növekvő nemzetközi feszültség, a szovjet érdekszférában felgyorsuló kommunista hatalomátvételi folyamat, az ebből következő bezárkózás egyik elemeként el nem kezdődött a határok rendőri-katonai lezárása, és a ki-beutazások szigorú korlátozása. Mindazoknak, akik gazdasági vagy politikai okokból illegálisan próbálták meg  – értelemszerűen elsősorban nyugat felé – elhagyni az országot, 1947-től számolniuk kellett azzal, hogy a határon feltartóztatják őket és akár az életüket is kockáztatják.

A jogalkotás is felerősítette a változásokat. Az 1948. augusztus 28-án aláírt magyar-román bűnügyi jogsegély egyezmény már rögzítette a tiltott határátlépést, mint bűncselekményt. 1948 márciusától a minisztertanács is több ízben foglalkozott a tiltott határátlépés kérdésével, mígnem november 2-án Dinnyés Lajos miniszterelnök – Farkas Mihály honvédelmi miniszter sürgetésére - benyújtotta az Országgyűlésnek a büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslat szövegét. Ebben az illegális határátlépést (beleértve a kísérletet is) már bűntettként határozták meg, és elrettentésül  súlyos börtön- és fegyházbüntetéseket határoztak meg. A kis számú demokratikus ellenzék képviselőinek érvei leperegtek a kommunista parlament baloldali többségéről.

A december 7-én kihirdetett 1948: XLVIII. törvénycikk 48. paragrafusának alkalmazása azonnal megkezdődött, és 1950 nyarán az igazságügy-miniszter már leiratban utasította a bíróságokat a legszigorúbb büntetések kiszabására. A felelősségre vonás nem tett különbséget a nyugati határ felé igyekvők és a szlovákiai vagy romániai rokonlátogatás során elfogottak között, miként halálos fegyverhasználatra került sor az Ipoly mentén és a pozsonyi hídfőnél is.

Az 1949 folyamán a déli és a nyugati határon (a Titó nevével fémjelzett jugoszláv állam és a „nyugati imperializmus” ellen) kiépült aknazárnak és drótakadálynak, a határövezetben bevezetett szigorú ellenőrzésnek köszönhetően minimálisra csökkent (ha nem is vált lehetetlenné) a „zöld határon” történő átkelés. 1950-1956 között évente több száz fő (1950-ben 2428, 1954-ben 664) került börtönbe, fegyházba vagy éppen kényszermunkatáborba. 

1956 nyarán a „vasfüggönyt” felszámolták, ez tette lehetővé a forradalmat követően heteken át – még ha veszélyek közepette is – a majd’ 180.000 magyar menekültnek az ország elhagyását Ausztria és kisebb részben Jugoszlávia felé. Az újabb aknatelepítések 1957 tavaszán, majd 1965 után a műszaki jelzőrendszer kiépítése – immár csak az osztrák-magyar határon – azonban 1989 nyaráig fenntartották az illegális határátlépés lehetőségét, és ezzel együtt annak büntethetőségét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár