2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Így kémlelték a földet a Monarchia léggömbjei

2015. május 22. 12:44

A Monarchia hadseregében 1896-ban rendszeresítették a 600 köbméter térfogatú, M96-os, hidrogénnel töltött léggömböket. A kezdetben gömb, később szivar alakú légi járműveket az első világháborúban elsősorban felderítésre, az ellenséges csapatmozgások kikémlelésére és tüzérségi megfigyelésre használták, azonban komoly gondot jelentett, hogy túlságosan könnyű prédái voltak az ellenségnek. Ausztria-Magyarország katonai léggömbjeit a Fortepan fotóinak segítségével mutatjuk be.

Miután a Montgolfier-testvérek által épített léggömbök 1783-ban elsőként emeltek embereket a levegőbe, a katonaság azonnal lecsapott a lenyűgöző találmány kínálta lehetőségre, s főként megfigyelési céllal küldte fel vállalkozó szellemű bakáit a felhők közé. Előfordult azonban, hogy nem csupán stratégiai kémlelésre, hanem bombázásra is használták a szerkezeteket, például Radetzky tábornagy 1849 júliusában papírból és vászonból épített léggömböket vetett be a magyarokhoz hasonlóan szintén függetlenségi harcát vívó Velence bombázására.

A Monarchia hadseregében 1896-ban rendszeresítették a 600 köbméter térfogatú, M96-os, hidrogénnel töltött léggömböket. Ekkor még csupán gömb alakúak voltak e szerkezetek, két évvel később azonban bevezették a hosszúkás alakot, amely aerodinamikai szempontból sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal bírt.

1914 augusztusában az európai nagyhatalmaknak összesen 100 kötött ballonjuk volt: a cári Oroszország 46, Németország 20, az Osztrák-Magyar Monarchia 12, Franciaország 10 ballonnal rendelkezett. Számuk lényegesen kevesebb volt, mint a repülőgépeké.

Ausztria-Magyarországnak tehát a háború elején 12 léggömbös osztálya volt (1918-ra már 27), amelyekhez külön-külön több mint hatvan fős földi személyzet is tartozott. A Fortepan képein is látható, Drachen típusú megfigyelő léggömböket elsősorban felderítésre, az ellenséges csapatmozgások kikémlelésére és tüzérségi megfigyelésre használták, azonban komoly gondot jelentett, hogy túlságosan könnyű prédái voltak az ellenségnek. Ennek ellenére a ballonokból történő megfigyelés volt a leghatékonyabb, hiszen megszakítás nélkül történhetett.

Érdekesség, hogy (főként a nyugati fronton) a léggömböknek is köszönhető az állóháború kialakulása és a frontok megmerevedése, ugyanis miattuk kevéssé hatékonyan lehetett meglepetésszerű támadást indítani.

Eleinte lófogatos csörlővel engedték fel, illetve húzták vissza a földre a ballonokat, 1914-től azonban motorizálták a technikát. A háború elején még német Perseval-Sigsfeld sárkányokat, később a francia Caqouot típus lemásolt változatát használta a Monarchia hadserege. A léggömbben ülő megfigyelő telefonos kapcsolaton keresztül értesítette a földön lévőket a látottakról.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár