Így kémlelték a földet a Monarchia léggömbjei
2015. május 22. 12:44
A Monarchia hadseregében 1896-ban rendszeresítették a 600 köbméter térfogatú, M96-os, hidrogénnel töltött léggömböket. A kezdetben gömb, később szivar alakú légi járműveket az első világháborúban elsősorban felderítésre, az ellenséges csapatmozgások kikémlelésére és tüzérségi megfigyelésre használták, azonban komoly gondot jelentett, hogy túlságosan könnyű prédái voltak az ellenségnek. Ausztria-Magyarország katonai léggömbjeit a Fortepan fotóinak segítségével mutatjuk be.
Korábban
Miután a Montgolfier-testvérek által épített léggömbök 1783-ban elsőként emeltek embereket a levegőbe, a katonaság azonnal lecsapott a lenyűgöző találmány kínálta lehetőségre, s főként megfigyelési céllal küldte fel vállalkozó szellemű bakáit a felhők közé. Előfordult azonban, hogy nem csupán stratégiai kémlelésre, hanem bombázásra is használták a szerkezeteket, például Radetzky tábornagy 1849 júliusában papírból és vászonból épített léggömböket vetett be a magyarokhoz hasonlóan szintén függetlenségi harcát vívó Velence bombázására.
A Monarchia hadseregében 1896-ban rendszeresítették a 600 köbméter térfogatú, M96-os, hidrogénnel töltött léggömböket. Ekkor még csupán gömb alakúak voltak e szerkezetek, két évvel később azonban bevezették a hosszúkás alakot, amely aerodinamikai szempontból sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal bírt.
1914 augusztusában az európai nagyhatalmaknak összesen 100 kötött ballonjuk volt: a cári Oroszország 46, Németország 20, az Osztrák-Magyar Monarchia 12, Franciaország 10 ballonnal rendelkezett. Számuk lényegesen kevesebb volt, mint a repülőgépeké.
Ausztria-Magyarországnak tehát a háború elején 12 léggömbös osztálya volt (1918-ra már 27), amelyekhez külön-külön több mint hatvan fős földi személyzet is tartozott. A Fortepan képein is látható, Drachen típusú megfigyelő léggömböket elsősorban felderítésre, az ellenséges csapatmozgások kikémlelésére és tüzérségi megfigyelésre használták, azonban komoly gondot jelentett, hogy túlságosan könnyű prédái voltak az ellenségnek. Ennek ellenére a ballonokból történő megfigyelés volt a leghatékonyabb, hiszen megszakítás nélkül történhetett.
Érdekesség, hogy (főként a nyugati fronton) a léggömböknek is köszönhető az állóháború kialakulása és a frontok megmerevedése, ugyanis miattuk kevéssé hatékonyan lehetett meglepetésszerű támadást indítani.
Eleinte lófogatos csörlővel engedték fel, illetve húzták vissza a földre a ballonokat, 1914-től azonban motorizálták a technikát. A háború elején még német Perseval-Sigsfeld sárkányokat, később a francia Caqouot típus lemásolt változatát használta a Monarchia hadserege. A léggömbben ülő megfigyelő telefonos kapcsolaton keresztül értesítette a földön lévőket a látottakról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Mussolini
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Szörnyű bosszút állt az olasz nép Mussolini rémuralmáért
- Folytatják a holokausztmúzeum építését az egykori Mussolini-villa közelében
- Merényletek sorát élte túl hihetetlen szerencsével Mussolini
- Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával
- Nem avatkozott be a nemzetközi közösség Etiópia olasz lerohanásába
- A diktátor veje
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap