Hunok építhették a Kaszpi-tengernél talált kőépítmény-komplexumot
2016. november 16. 13:42
Egy hatalmas, 1500 éves kőkomplexumot tártak fel Kazahsztánban, a Kaszpi-tenger keleti partvidéke közelében, amelyet akár nomád törzsek is építhettek. A mintegy 120 hektáron elterülő komplexumban számos építmény található – számoltak be régészek a felfedezésről az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia nevű folyóiratban.
Korábban
„Amikor a területen részletesen megvizsgáltuk, többféle kőépítményt azonosítottunk” – olvasható az Andrej Asztafjev és Jevgenyij Bogdanov által jegyzett tanulmányban. A legkisebb építmények mindössze négyszer négy méteresek, a legnagyobbak azonban harmincnégyszer huszonnégy méter alapterületűek.
A kőlapokat függőlegesen állították a földbe – írják a kutatók. A kövek némelyikén, amelyek úgy néznek ki, mint a Stonehenge darabjai, korabeli fegyverek és különböző élőlények faragott reprezentációi láthatók. Az egyik leglátványosabb lelet egy részben ezüstből készült nyeregrészlet, amely egy vaddisznó mellett egyelőre azonosítatlan ragadozók, valamint madarak képei láthatók. Egy másik ezüst nyeregdarabon egy ragadozó megtámad egy szarvast, miközben utóbbi orrára madarak is rárontanak, de van olyan lelet is, amelyen egy vaddisznó és egy madár üldöz egy szarvast. Az ábrázolások kimagaslanak a nyereg síkjából. A kutatók szerint az ábrázolásokat először bőrből faragták ki, amelyeket aztán fatáblákra ragasztottak, majd végül ezüstlemezekkel borították a formákat.
Az egyik nyeregdarabra más leletekkel egyetemben 2010-ben egy F. Akmadulin nevű, a kazahsztáni Aktauból származó férfi bukkant rá, miközben fémdetektorral kutatott a területen. A leleteket a férfi mutatta meg az Aktauban dolgozó Asztafjevnek. A kutató a férfi segítségével fedezte fel a 120 hektáron elterülő kőkomplexumot, Akmadulin ugyanis az egyik kőépítmény közelében bukkant rá a nyeregdíszre. A régió társadalmi-gazdasági helyzete azonban sokáig nem tette lehetővé, hogy a régészek munkához lássanak, így elsőként csak 2014-ben sikerült néhány leletet feltárniuk. A kutatók az újabb nyeregdarabok mellett két bronztárgyra is rábukkantak, amelyekről kiderült, hogy egy ostor részeit képezték.
A teljes kőépítmény-komplexum feltárása azonban hatalmas munka lesz. Az építményegyüttes bizonyos jellegzetességei és formai részletei alapján a kutatók szerint feltételezhető, hogy felépítése nomád törzsekhez köthető. A nyeregdíszek kialakítása és díszítése arra utal, hogy a leletek a Római Birodalom összeomlásának időszakára tehetők, és a hunokhoz köthetők, akiknek megjelenése számos népcsoport sztyeppéről való elűzését eredményezte.
A nyereg tulajdonosa feltehetően egy tehetős, nagy hatalommal bíró férfi lehetett, mivel a régészek meghatározott jelképeket, ún. tamgákat (nemzetiségjeleket) találtak az egyik leleten a ragadozók ábrázolásai felett, amelyek a tulajdonos kiváltságos helyzetére utalnak. Ebből kiderülhet, hogy a férfi melyik nemzetiséghez tartozhatott. Az nem világos, miért helyezték el a nyerget az egyik kőépítményben, de talán valamilyen szertartás kelléke, esetleg sírmelléklet lehetett. Erre utal, hogy egy csontvázat is találtak a kőépítmény alatt, a maradványok azonban akár több száz évvel későbbiek is lehetnek.
A kutatások folytatódnak, és a tudósok 2017-ben egy újabb, az ezüst nyeregdíszről szóló tanulmány megjelentetését tervezik jövőre. Bogdanov reméli, hogy a közvélemény figyelmét is felkelti majd a lelőhely, amelyről egy napon talán film is készülhet.
Via LiveScience
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05