Hogyan vélekedtek a középkorban az abortuszról és a fogamzásgátlásról?

2017. március 13. 11:21

Az abortusz kérdése napjainkban is mélyen megosztja a társadalmat. Nem volt ez másképp a középkorban sem, amikor a terhességmegszakításról és a fogamzásgátlásról szóló vitákban épp úgy feltűnt az élet kezdetének kérdése, mint a szülők anyagi helyzetének szempontja vagy akár a nők saját testük feletti szabad rendelkezésének joga is.

Abortusz a középkorban

A fogamzásgátló módszereket soroló pápa

A keresztény egyház szexualitásról és termékenységról alkotott felfogását nagyban meghatározta a híres ószövetségi szövegrész, amikor Isten a következőképp szólt az első emberekhez: “Szaporodjatok és sokasodjatok!” Mózes I. könyvének eme részletét teológusok sora értelmezte úgy, hogy a szexualitás elsődleges célja a gyermeknemzés és ennek mesterséges befolyásolása súlyosan elítélendő. Egy 9. századból fennmaradt szöveg például olyan szigorúan ítélte meg a fogamzásgátlás kérdését, hogy megfogalmazása szerint “azok az asszonyok, akik valamilyen varázsszert vesznek be annak érdekében, hogy ne essenek teherbe, gyilkosság bűnében találtassanak vétkesnek.”  A Medievalists cikkéből azonban megtudhatjuk, hogy más szövegekben ennél jóval megengedőbb nézetekkel is találkozhatunk, amelyek már különböző szempontokat is figyelembe vettek a kérdés megítélés során. Így például a 11. század egyik legjelentősebb kánonjogásza, Wormsi Burchard szerint nagy különbség van aközött, amikor egy nő azért használ fogamzásgátló szereket, mert “anyagi nehézséget okozna neki gyermekének etetése vagy azért, mert paráználkodásának bűnét akarja elrejteni.”

A születésszabályozás középkori történetéről írt munkájában Peter Biller, a Yorki Egyetem kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már a középkori forrásokban is gyakran találkozhatunk a következő latin nyelvű közmondással: “Si non caste tamen caute”, amelyet leginkább úgy fordíthatunk, hogy “Ha szemérmes nem is, legalább óvatos legyél!” A közmondás előfordul egy 1266. évi szövegben is, amely arról tudósít, hogy a németországi Passau egyházmegyéjének papjai ezt a tanácsot adták a hozzájuk forduló híveknek. Biller szerint ebből arra következtethetünk, hogy bizonyos fogamzásgátló módszerek alkalmazása teljesen elfogadott volt a kor társadalmán belül, hiszen ezekről gyakran maguk a papok szolgáltak felvilágosítással.

A fogamzásgátlás a középkori iszlám kultúrában is elfogadottnak számított. Források szólnak arról, hogy már Mohamed idejében alkalmazták az emberek a megszakított közösülés gyakorlatát, míg a 11. századi muszlim teológus, Al-Gazáli úgy vélte, hogy bár jobb ezen a dolgok eldöntését Allahra hagyni, különféle technikák alkalmazása elfogadható abban az esetben, ha a család további növekedése komoly anyagi nehézségekkel járna.

De mit is értettek pontosan fogamzásgátlás alatt a középkorban? A már említett megszakított közösülésen túl, az évszázadok folyamán a teherbeesést – legalábbis a közvélekedés szerint – megakadályozó módszerek gazdag tárháza alakult ki. Már az ókorból fennmaradtak szövegek, amelyek különféle növényeket, így például gránátalmát, borókát vagy épp kerti rutát ajánlottak, míg mások amulettek viselésére buzdítottak. Egyes középkori írók úgy vélték, hogy a közösülés során bizonyos pozíciók csökkenthetik a teherbeesés esélyét. Egy másik javaslat szerint, a nőknek ugrálniuk és vizelniük kellett a szexuális tevékenység után, hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. A 13. században a képzett orvos, Hispán Péter – aki később XXI. János néven római pápa is volt – a “Szegények kincstára” című receptgyűjteményében nem kevesebb mint 26 különböző fogamzásgátló módszert sorolt fel, továbbá számos olyat is, amelyekkel “menstruációt lehet kiváltani”, amelyet a legtöbb kutató szerint az abortusz korabeli leírásának tekinthető.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma