Hatalmas szabadtéri megszállási múzeumot hoznak létre Kijevben
2015. július 24. 11:45 MTI
A szovjet megszállás szabadtéri múzeumának létrehozásáról fogadott el határozatot a kijevi önkormányzat. A tervek szerint itt gyűjtik egybe a közterületekről eltávolítandó, a szovjet korszakból származó emlékműveket és szimbólumokat.
Korábban
A 120 fős kijevi képviselőtestületben 78-an szavazták meg csütörtökön a határozattervezetet, amely újabbal gyarapítja az ukrán parlament által már korábban meghozott "kommunistátlanítási" törvények számát. Sajtóhírek szerint a kijevi önkormányzat három lehetséges helyszínt mérlegel, köztük a második világháború hőseinek emlékére 1981-ben emelt gigantikus Anyaföld szobornak, az ukrán főváros legmonumentálisabb alkotásának térségét. A Kijev történelmi központjában, egy dombon emelt, a 40 méteres talapzattal együtt 102 méteres emlékmű nőalakja egyik kezében egy 16 méter hosszú és 9 tonnás kardot, a másikban egy szovjet állami címert ábrázoló pajzsot emel a magasba.
A városi tanács közleménye szerint a "megszállási múzeumban" gyűjtik össze mindazokat az emlékműveket és jelképeket, amelyeket az Ukrajna "deszovjetizációjáról" a parlamentben áprilisban elfogadott törvények alapján távolítanak el a közterületekről szerte az országban. A közlemény szerint óvatosan járnak el a szovjet korszakból származó szimbólumok lebontásánál, mert sok közülük "építészeti és kulturális értéket képvisel."
Az ukrán kulturális miniszter már áprilisban javasolta, hogy hozzák létre a "totalitarizmus múzeumát", ahol a leszerelt kommunista szimbólumokat gyűjtenék össze. "Minden látogatónak ismernie kell a totalitárius kommunista rezsim által elkövetett bűncselekmények méreteit" - hangoztatta akkori közleményében Vjacseszlav Kirilenko miniszter. Kijevben már működik egy kicsiny "megszállási múzeum", de a Memorial emberi jogi szervezet által 2007-ben megnyitott létesítmény nem részesül semmiféle állami támogatásban. Moszkvában már annak létrehozását is sértésnek vették, az AFP szerint pedig félő, hogy a szovjet emlékművek skanzenjének állam általi létesítése újabb konfliktust nyit Oroszországgal.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap