Politikai szerepvállalása miatt több alkalommal is börtönbe került Déry Tibor

2017. augusztus 18. 13:41 MTI

Negyven éve, 1977. augusztus 18-án hunyt el Déry Tibor Kossuth- és Baumgarten-díjas író, műfordító, a 20. századi magyar próza egyik jelentős képviselője. Tiszteletére a nevét viselő díjat alapítottak, amelyet 1984-ben adtak át először és több könyvét is megfilmesítették már.

A fiatal Déry Tibor
A fiatal Déry Tibor

Gazdag nagypolgári családban született 1894. október 18-án Budapesten. Apja ügyvéd volt. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után egy évet Sankt Gallenben töltött nyelvtanulással. Hazaérkezése után, 1913-ban tisztviselőként helyezkedett el anyai nagybátyja fakitermelő és -feldolgozó vállalatánál, egy ideig Erdélyben, majd Budapesten dolgozott. Már ebben az időben írói pályára készült, és 1917-ben az Érdekes Újság pályázatára írt Lia című kisregényével tűnt fel. Osvát Ernő az első díjra javasolta, de a mű merész erotikája miatt nem őt részesítették az elismerésben. Az írás végül a Nyugatban jelent meg, de nagy botrányt kavart, és szeméremsértés vádjával perbe is fogták.

1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, a Tanácsköztársaság idején tagja volt az Írói Direktóriumnak. Akkor is lelkes kommunista maradt, amikor államosították édesapja Wesselényi utcai bérházát, amiért apja öngyilkosságot követett el. A Tanácsköztársaság bukása után rövid időre börtönbe került, 1920-as szabadulása után megnősült, feleségével, Pfeifer Olgával Ausztriába emigrált, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. Innen Bajorországba, majd Párizsba ment, ahol dolgozott textilkereskedésben, volt bélyegkereskedő és nyelvtanár is. 1926-ban Perugiában élt, itt írta meg Az óriáscsecsemő című drámáját. Hazatérve Kassák Lajossal és Illyés Gyulával a Dokumentum című folyóiratot szerkesztette. 1929-ben, válása után, Prágába utazott, megfordult Ausztriában, a skandináv országokban, élt Berlinben, német lapoknak dolgozott.

Déry Tibor Örkény István társaságában

1933-ban kezdett hozzá A befejezetlen mondat című nagylélegzetű regényéhez, amelyet Illyés Gyula és Lukács György is az új magyar realista nagyregényként üdvözölt. 1938-ban magyarra fordította André Gide Visszatérés a Szovjetunióból című antikommunista művét, de a hatóságok értetlensége miatt mégis „kommunista propaganda folytatása” vádjával fogták perbe, ítélték börtönbüntetésre. 1944-ben kapcsolatba lépett az ellenállási mozgalommal, hamis iratokat szerzett a menekülőknek. 1945 után ismét a kommunista párt hivatalos írója és a Csillag című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja lett. Újra megnősült, a szintén író Oravecz Paulát vette feleségül.

Egymás után jelentek meg korábbi művei, 1947-ben Baumgarten-, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. 1950-ben megjelent a Felelet című regényének első kötete. 1951-ben a Fehér pillangó című elbeszélését a munkásosztály ábrázolása miatt bírálták, s ugyanígy éles kritikát kapott a Felelet második, 1952-ben napvilágot látott kötete is, mert az illegális kommunista párt tevékenységének leírásában eltért a hivatalos ideológiai követelményektől. Nem volt hajlandó átdolgozni a regényt, amely befejezetlen maradt. 1955-ben pártfegyelmit kapott, mert aláírta az írók és művészek memorandumát, amely a Rákosi-féle művelődéspolitika megváltoztatását követelte. Ebben az évben házasodott harmadszor, Kunsági Mária Erzsébetet vette el. 1956 nyarán kizárták a pártból, a forradalom alatt kommunistaként állt Nagy Imre oldalára.

A forradalom után, 1957-ben a „nagy íróper” fővádlottjaként kilencévi börtönre ítélték. A rácsok mögött írta G. A. Úr X-ben és A kiközösítő című regényét. 1960-ban amnesztiával szabadult, az irodalmi életbe 1963-ban a Szerelem című elbeszéléskötetével tért vissza. Ismét utazhatott, számos műve jelent meg külföldön, a nyugat-berlini Akadémia, a hamburgi Szabad Akadémia és a mainzi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. A hatalom ironikusan csipkelődő kritikusaként, de elismert alkotójaként élte le utolsó másfél évtizedét, a nyarakat balatonfüredi házában töltötte. Életműve egyik csúcsa az Ítélet nincs című életrajz. Ekkor született műveiben (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Kedves Bópeer…) a modern próza legkülönfélébb megoldásaival élt.

Budapesten halt meg 1977. augusztus 18-án. Tiszteletére a nevét viselő díjat alapítottak, amelyet 1984-ben adtak át először. Több könyvét is megfilmesítették, a Makk Károly rendezte Szerelem az 1971-es Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a Zsűri díját. A Képzelt riportból 1973-ban Presser Gábor zenéjével és Adamis Anna verseivel készült népszerű musical, amely több mint négyszáz előadást élt meg, és számos magyarországi és európai színpadon is bemutatták.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Déry Tibor Örkény István társaságában
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma