Garibaldi ezer vörösingessel indult Itália egyesítésére

2017. május 11. 11:51 MTI

Százötvenhét éve, 1860. május 11-én szálltak partra Szicíliában Giuseppe Garibaldi vörös inges önkéntesei, a "marsalai ezrek", ezzel megkezdődött az egységes Olaszország megteremtéséhez vezető felkelés. A diplomáciai finomságokra nem sokat adó, épp ezért minden támogatást nélkülöző Garibaldi egy szicíliai felkelés hírére 1064 embere (köztük a magyar Türr István és Tüköry Lajos) élén partra szállt a nyugat-szicíliai Marsalánál. Első győzelmei után serege lavina módjára nőtt, elfoglalta Palermót, majd szeptemberre Nápolyt is, végül a Volturno folyónál megverte a nápolyi Bourbonokat.

Vörös ingben meneteltek a marsalai ezrek

Itália évszázadokig egymással is marakodó államok sokasága volt, csak 1805-ben egyesítette Olasz Királyság néven Napóleon az általa elfoglalt területeket. Ennek emlékét még a régi állapotokat visszaállító bécsi kongresszus sem tudta eltörölni, megkezdődött a Risorgimento (szó szerint feltámadás) időszaka.

Az első, hősies szakasz nem járt eredménnyel: a carbonarik mozgalmát elfojtották, az 1848-as forradalmakat leverték. A nemzeti egység megteremtésén ezután a szárd-piemonti miniszterelnök, Cavour gróf munkálkodott, aki 1859-ben a III. Napóleon francia császárral szövetségben megvívott háború végén kiszorította az osztrákokat Észak-Itáliából. A fellelkesült tömegek - fittyet hányva a nagyhatalmak által kötött békére - elűzték Közép-Itália fejedelmeit is, s e területek népszavazás révén egyesültek Viktor Emánuel királyságával.

A dolog ennyiben is maradhatott volna, ám ekkor (ismét) színre lépett Giuseppe Garibaldi, aki egész életét a forradalmak és az olasz egység ügyének szentelte. 1807-ben született az akkor a Szárd-Piemonti Királysághoz tartozó Nizzában. Hazájából 1834-ben el kellett szöknie, Dél-Amerikában hadakozott, elsajátítva a gerilla-hadviselést.

Az 1848-as forradalmak idején Milánóban harcolt, s ő irányította a franciák által ostromlott Róma védelmét. A bukás után Marokkóban és Amerikában élt, majd 1855-től egy Szardínia melletti kis szigeten várta az idők jobbra fordulását. Az Ausztria elleni háborúban tábornokként szolgált, de miután Cavour a béke fejében átengedte Nizzát, Garibaldi szülőföldjét a franciáknak, sértetten ismét a háttérbe vonult.

A diplomáciai finomságokra nem sokat adó, épp ezért minden támogatást nélkülöző Garibaldi egy szicíliai felkelés hírére 1860. május 11-én 1064 (más források szerint 1089) embere (köztük a magyar Türr István és Tüköry Lajos) élén partra szállt a nyugat-szicíliai Marsalánál. Első győzelmei után serege lavina módjára nőtt, elfoglalta Palermót, majd szeptemberre Nápolyt is, végül a Volturno folyónál megverte a nápolyi Bourbonokat (ekkor már 25 ezer fős volt a serege).

Cavour azonban félt attól, hogy az öntörvényű Garibaldi a Rómát megszállva tartó franciák ellen fordul, ezért a szárd seregek lóhalálában vonultak dél felé. Az időközben "a két Szicília diktátorának" kikiáltott Garibaldi átadta a hatalmat II. Viktor Emánuel királynak, majd visszautasítva minden rangot, vagyont és kitüntetést, egy zsák liszttel, egy sajttal, egy doboz heringgel, egy cipóval és négy tallérral visszatért szigetére.

Itália hőse az egységes olasz királyság létrejötte, 1861 után Rómát akarta elfoglalni, de ezúttal a kormány csapatai tartóztatták fel, 1867-ben pedig a franciák verték meg. Élete végére megkeseredett, örök fájdalma maradt, hogy Róma nélküle vált 1870-ben az egységes Olaszország fővárosává, visszavonultságban élt 1882-ben bekövetkezett haláláig. Állítólag partra szállásának egyik évfordulóján a végeérhetetlen ünneplő tömeget látva így fakadt ki: "milyen kevesen voltunk és milyen sokan maradtunk..."

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma