Fűleves és cukrozott föld - a leningrádi ostrom 900 napja

2015. június 19. 08:18

„Visszatértünk az őskorba. Az életünk már csak egyetlen dologról szólt: az élelemért folyó küzdelemről” – írta naplójában a leningrádi blokád napjairól az ostromot túlélő Jelena Szkrjabina. A Wehrmacht alakulatai a finn haderő segítségével 1941. szeptember 8-án zárták körül Oroszország egykori fővárosát, a Leningrádra átkeresztelt Szentpétervárt, ám a német hadvezetés a Néva-parti város bevétele helyett annak kiéheztetése mellett döntött. Leningrád és a szovjet hátország között szinte teljesen megszűnt a kapcsolat. Megkezdődött a modernkori történelem egyik leghosszabb, legtöbb áldozatot követelő ostroma. Megfelelő ellátás hiányában, a rendkívül hideg télben a lakosok korábban elképzelhetetlen módszerekhez folyamodtak a túlélés érdekében, ám ennek ellenére is százezrek estek áldozatul a blokádnak.

Az ostromlott Leningrád törött vízvezetékéből próbálnak vízhez jutni az orosz asszonyok 1942 telén
Az ostromlott Leningrád törött vízvezetékéből próbálnak vízhez jutni az orosz asszonyok 1942 telén

Észak elbarikádozott Velencéje

Németország 1941. június 22-én hajnalban támadta meg a Szovjetuniót. A németek a villámháborús siker érdekében három szovjet nagyváros, Leningrád, Moszkva és Sztálingrád elfoglalását tűzték ki célul. Hitler az „Észak Velencéjeként” is ismert Néva-parti város elfoglalásával a Wilhelm von Leeb tábornagy vezette Észak Hadseregcsoportot bízta meg.

A leningrádi hatóságok a németek közeledtével megkezdték a város körül felhúzott védővonal kiépítését. Az erődítményrendszer felhúzását 1941 júniusának végétől több százezer ember végezte közmunkában. Több száz kilométer hosszan húzódó tankcsapdák és szögesdrótakadályok, fából összetákolt barikádok és lövészárkok nehezítették a támadók dolgát. A védők körbeaknázták a várost.

Az Észak Hadseregcsoport alakulatai augusztusra megközelítették Leningrád külső védelmi vonalait, miközben a finn hadsereg északról nyomult előre. A város körül szeptember 8-án bezárult az ostromgyűrű. Hitler hamarosan egyértelművé tette a szándékait Leningrádot illetően. Mivel nyilvánvaló volt, hogy a város bevételéhez hosszú hónapokra lenne szükség, ami több tízezer német emberéletet követelne, a Führer a lakosság kiéheztetése mellett döntött. Kijelentette: „Szentpétervárt el kell törölni a Föld színéről.”

Egy német katona Lenin szobrát használja útjelzőtáblának

Egy német katona Lenin szobrát használja útjelzőtáblának

A város körülzárását nem mindenki várta meg. Leningrád 2,5 millió lakosa közül 400 ezret már a blokád előtt evakuáltak, az ostrom alatt pedig további 1 milliót. A németek szeptemberben megkezdték a város bombázását. A lakosság megfélemlítése érdekében többek között iskolákat, kórházakat, lakónegyedeket is tűz alá vettek. A bombázások következtében kigyulladtak az ellátás szempontjából nélkülözhetetlen Badajev-raktárak. A raktárakban felhalmozott hatalmas élelmiszerkészlet a tűz martalékává vált, a mintegy 2500 tonnát kitevő cukrot kivéve, amely elolvadt és lefolyt a pincékbe.

Nyár folyamán a leningrádi gyárak dolgozói még naponta 800 gramm kenyeret és havi 2200 gramm húst kaptak fejenként. A gabonatermékek, a cukor és a zsír vásárlását nem korlátozták. Szeptember 12-én azonban a hatóságok számításai szerint a városban már csak 35 napi liszt-, 30 napi gabona-, 33 napi hús-, 45 napi zsír-, és 60 napra elegendő cukortartalék állt rendelkezésre.

A fejadagokat folyamatosan csökkentették. Szeptember 2-án a munkások napi kenyéradagja 600 grammra, szeptember 12-én fél kilóra, október 1-jétől 400 grammra csökkent, végül pedig már 250 grammal is be kellett érniük. A többi lakos kenyérfejadagja csak napi 125 grammot tett ki. A kenyér ráadásul szinte teljesen ehetetlen volt, mivel különböző pótanyagokat – malátát, zabot, szóját és cellulózt, sőt, egyes visszaemlékezések szerint fűrészport is – kevertek bele.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma