Feltárták Dzsingisz kán utódainak városát

A Volga partján elterülő várost, Ukeket Dzsingisz kán 1227-ben bekövetkező halála után néhány esztendővel, valamikor az 1240-es évek elején alapították. Miután a mongol világhódító elhunyt, birodalma szétesett, egyik unokája, Batu kán a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén 1236-ban megalapította a Mongol Birodalom utódállamát, az Arany Hordát. A birodalom mintegy százötven éven át tartó virágzásának Timur Lenk vetett véget, az Arany Horda az 15. század elején széthullott, részállamai pedig szépen lassan beolvadtak a felemelkedő Oroszország területébe.

Ukek városa félúton volt az Arany Horda fővárosa, Szaraj és a Volgai Bolgárország központja, Bulgar között, a kán nyári rezidenciája mellett, a Volga partján terült el – ennek köszönhette prosperitását is. A már a korabeli térképen is szereplő Ukeket Anthony Jenkinson brit utazó írta le először 1558-ban.

A Szaratovi Regionális Múzeum szakemberei 2005 óta végeznek ásatásokat a településen, ahol legutóbb Ukek keresztény negyedét tárták fel. Ukek multikulturális jellegét mutatja, hogy a városban a keresztények, a muzulmánok és a sámánhitűek megfértek egymás mellett és szabadon gyakorolhatták hitüket.

Az előkerült leletek arról árulkodnak, hogy a város keresztény lakosai közül nem mindenki volt rabszolgasorban, s olykor a tehetős emberek is felkeresték a városrészt. „A helyi elit néhány tárgyát is megtaláltuk a keresztény negyedben” – közölte Dmitrij Kubankin, a múzeum régésze. „Többek között előkerült egy üvegből készült hajtű, amelynek feje egy félbevágott gránátalmát formáz, valamint egy csonttányér, amelyre egy sárkány képét karcolták” – tette hozzá.

A területen feltártak két cseréptetős kőtemplomot is: az elsőt 1280-ban szentelték fel és a 14. század elején rombolták le, falait freskók és domborművek díszítették. A másodikat 1330-ban építették, de csak ötven évig volt használatban. A legjobb állapotban fennmaradt lapos domborművek egyikén egy griff látható, amint karmával megragad egy oroszlánt, a másik pedig egy keresztet ábrázol.

A templom alagsorában Bizáncból, Egyiptomból, illetve Iránból importált termékeket – tálakat és üvegeket – találtak. „A templomok pincéi jellemzően biztonságos helynek számítanak, így a helyi kereskedők is itt tárolták a később eladásra szánt portékáikat” – fejtette ki Kubankin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
• Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
• Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
• Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
• Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
• A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását